Kompetenciamérés 2015 - szövegértés 6. osztály
Olvasd el az alábbi cikket a tigrisekről, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Bölcsen döntöttek a tigrisek
Egy nepáli nemzeti parkban végzett vizsgálat szerint az ottani tigrisek éjszakai életmódra tértek át, hogy kevesebb konfliktusuk legyen az emberrel.
A tigris (Panthera tigris) természetes körülmények között napközben is aktív, bár vadászata inkább az esti órákra esik. Az elterjedt nézet szerint nehezen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, de egy új tanulmány rácáfol erre.
Neil Carter, a Michigani Állami Egyetem PhD-hallgatója két éven át tanulmányozta munkatársaival a nepáli Chitwan Nemzeti Park tigriseit. Mozgásérzékelő kameracsapdákat helyezett ki, elemezte a zsákmányukat, feljegyezte az emberek mozgását a nemzeti park útjain és ösvényein. A nemzeti park a Himalája egyik völgyében fekszik, és 121 tigrisnek ad otthont. Az emberek a park határai mentén élnek, de bejárnak az erdőbe például fáért és fűért.
Carter több ezer fénykép elemzésével kiderítette, hogy az emberek és a tigrisek gyakran ugyanazokat az ösvényeket használják, de eltérő időpontokban. Eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tette közzé.
A tigrisek nomád körülmények között éjjel-nappal mozognak, ellenőrzik a területüket és vadásznak. A tanulmányozott helyen azonban Carter és munkatársai felfedezték, hogy a tigrisek éjszakai élőlényekké váltak. Az infravörös kamerák képei dokumentálták, hogy a tigrisek aktivitása jelentősen eltolódott az éjjeli időszak felé. A nepáli emberek éjjel rendszerint elkerülik az erdőket. A Chitwan tigrisei számára az emberek mozgásának megszűnése jelzi, hogy eljött az ő idejük.
„Ez nagyon alapvető konfliktus a források felhasználásáért” – mondta Carter. „ A tigriseknek szükségük van az erőforrásokra, de az embereknek is ugyanazokra a forrásokra van szükségük. Ha azt a hagyományos megfontolást alkalmazzuk, hogy a tigrisek kizárólag a számukra kijelölt helyeken maradhatnak fenn, akkor az állandó konfliktusokhoz vezet. Ha az embereket tekintjük elsődlegesnek, akkor a tigrisek vesztenek, ha a tigriseket, akkor az emberek.”
Úgy tűnik, a tigrisek „bölcsessége” a Chitwan parkban megoldotta a problémát. Az állomány egy idő óta stabil.
„A Chitwanban jók a feltételek a tigrisek számára” – mondta Carter. „Bőséges a zsákmány, valamint a tigriseket és zsákmányállataikat érintő orvvadászat viszonylag csekély mértékű. A Chitwan erdeit viszont gyakran látogatják az emberek, helyi lakosok és turisták egyaránt. A tigriseknek ugyanazt a helyet kell használniuk, amelyet az emberek használnak, ha hosszú távon életben akarnak maradni. Úgy tűnik, a Chitwan tigrisei sikeresen alkalmazkodtak a körülményekhez.”
Kameracsapdával készült tigrisfotó
1. feladat
Hol jelentek meg Neil Carter eredményei? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 
2. feladat
Miért kellett Carternek különleges kamerákat használnia a tigrisek megfigyeléséhez?
...
3. feladat
Milyen erőforrások megszerzéséért alakulhat ki alapvető konfliktus az emberek és a tigrisek között?
...
4. feladat
Milyen konfliktust okozna, ha az emberek és a tigrisek egy időben használnák ugyanazt a területet?
...
5. feladat
Foglald össze, miért jók a feltételek a tigrisek számára Chitwanban! Két tényezőt említs!
...
6. feladat
Mi a következménye annak, hogy a parkban kedvezőek a feltételek a tigrisek számára? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
7. feladat
Kik látogatják gyakran Chitwan erdeit a helyi lakosokon kívül? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
8. feladat
Mely körülményekhez alkalmazkodtak sikeresen Chitwan tigrisei? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
9. feladat
Mi lehet a cikk szerzőjének fő célja Carter tigrismegfigyelési eredményeinek a bemutatásával? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
10. feladat
Az alábbi címek közül melyik illene leginkább az olvasmányhoz? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
Olvasd el a tejszelet receptjét, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
11. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?
A mázhoz három evőkanál víz kell.
A süteményhez 4 dkg kakaópor kell.
A tésztához nem kell tojás.
A krémhez 4 csomag vaníliás cukor kell.
12. feladat
Zoli nagyon szereti a csokis, kakaós édességeket. A süti mely részei miatt ajánlanád neki a tejszeletet? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
13. feladat
Miért van láthatóan elkülönítve a hozzávalók felsorolása és az elkészítés módja?
...
14. feladat
Panni meg szeretné sütni ezt a sütit. Mivel a krém a kedvence, úgy gondolja, hogy azzal kezdi az elkészítését. Jó ötletnek tartod, hogy Panni nem akarja betartani a recept lépéseit? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
...
15. feladat
Az első bekezdésben miért van a puha szó után zárójeles magyarázat?
...
16. feladat
A süteménykészítés melyik fázisában van szükség a második tésztalapra? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
17. feladat
Miért kell a mázat időben lehúzni a tűzről? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
18. feladat
Milyen hőmérsékletű vízbe kell mártani a kést, mielőtt szeletelni kezdjük a sütit? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
19. feladat
Sorolj fel NÉGY olyan eszközt, amelyre szükség van az elkészítés folyamán, és amelyet a szöveg megnevez!
...
20. feladat
Melyik bekezdés célja a máz elkészítésének leírása? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
21. feladat
Milyen a szöveg hangvétele? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
Olvasd el Nógrádi Gábor elbeszélését, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Julika és a titkos költők
Az intézetben minden gyerek kapott levelet, ki hetente, ki havonta, csak Árvai Julika nem.
A postás minden áldott nap délelőtt tíz órakor biciklijével és a dagadt táskájával megérkezett a vörös téglás épület elé. Bement a kerek udvarra, megállt a tulipánok karéjában, és kiabálni kezdett:
– Meghoztam a levelet! Nem sokat, nem keveset! Foltosak, mert aki írta, mind a két szemét kisírta!
Így kiáltott a nádszálvékony ember, merthogy költő volt az istenadta, mint errefelé a Nyírségben mindenki. Csakhogy mások: hentesek, asztalosok, gyárigazgatók meg tanárok titokban tartották a költőségüket és a ruhásszekrény mögé meg a vasalt ingek alá rejtették a verseiket. Ha pedig valaki a családból azokat megtalálta, letagadták, hogy ők a szerzők. Egyedül a postás énekelte ki minden költeményét. Csúfolták is érte a háta mögött.
– Bolond ez! – mondta a sok titkos költő. – Verset ír! De a postás nem törődött velük. A madár is dalol, ha dalolnia kell. Meg lehet fogni, kalitkába lehet zárni, de elnémítani soha.
A gyerekek szívét az intézet osztálytermeiben megdobogtatta a postás verse. A Himnusz se jobban. Bármilyen óra volt éppen, mindegyikük csak arra tudott gondolni, hogy kapott-e levelet? És ha kapott, kitől? És milyen hosszút? Mert az sem mindegy. A hosszú levelet sokáig lehet olvasni, és amíg az ember olvassa, azzal beszélget, aki a levelet írta: anyával, apával, testvérrel, baráttal. Csak Árvai Julika szíve nem dobogott hangosabban. Ugyan, ki írna neki? Az ő szülei egy messzi országba szaladtak sok-sok éve, ahol bizonyos, hosszú farkú állatok az erszényükben hordják a kicsinyeiket, jó példát mutatva a lelketlen szülőknek. Nem is ment oda Julika soha az ebéd utáni nagy levélosztáshoz. Mért hallgassa ő az örömujjongásokat? Mért fájjanak neki a dicsekvések, hogy nekem két oldalt írtak, nekem hármat. Ült az ebédlőasztalnál a tányérja előtt, és a kanállal köröket rajzolt a zöldborsó-, a lencse- vagy a babfőzelékbe.
Így teltek az évek.
Hanem egy nap annak a nádszálvékony postásnak, aki költő is volt, mint tudjuk, éppen ebédidő után akadt dolga az intézetben. Táviratot hozott vagy expressz csomagot, ugyan mindegy, de az biztos, hogy amikor átcsoszogott az ebédlőn, megakadt a szeme a tányérjában kotorászó kislányon. Rögtön tudta, mi a baj. Mert a költők ilyenek. Mutass nekik egy könnycseppet, mindent elmondanak a bánatról. Mutass nekik egy vércseppet, mindent elmondanak a halálról.
A mi postásunknak is elég volt, hogy látta Julikát és hallotta a levélbontogatók vidám zsivaját, megvilágosodott benne az igazság. És mert az igazság a költőknél mindig dalban jelentkezik, így szólt:
– Kanál, villa, asztal, szék, nem ízlik a főzelék?
Mire Julika felállt, lehajtotta a fejét dacosan, és összeszorította a száját, ahogy a felnőttek előtt szokta, amikor felelősségre vonják. Hanem szegény postást semmi mással nem döbbenthette volna meg úgy, mint ezzel a néma bénasággal. Merthogy előtte még soha senki sem állt lehajtott fejjel. Nem olyan ember volt ő, aki megalázza a többieket.
– No... kislányom – dadogta, mert hirtelen verselni is elfelejtett. – Ülj csak le, és egyet se félj! – De mert költő volt, hozzátette: – Egyet se félj! Mindig remélj! – És kisietett az ebédlőből. Hanem akkor első dolga volt, hogy megtudja a kislány nevét. Aztán visszakarikázott a faluba.
Harmadnapra csoda történt. Az ebéd utáni nagy levélosztásnál tízszer hangzott el Julika neve, tíz vastag borítékot nyomtak a kezébe, és tízszer lebbent fel a többiek irigykedő sóhaja.
Azt kérdezitek, mit csinált a postás? Alig valamit. Csak jártában-keltében, hentesnél, asztalosnál, gyárigazgatónál, tanárnál elmesélte, hogy van az intézetben egy Árvai Julika nevű kislány, aki sohasem kap levelet, és úgy hallgat, mint hó a fa csúcsán, gyémánt a föld mélyén.
– No, és? Mit csináljak? – mondta a hentes, az asztalos, a gyárigazgató meg a tanár úr idegesen. Nekem sok a dolgom! Nem érek rá mindenféle kislányokkal levelezni! Még csak az kéne! De amint hazaértek, izgatottan kiszedegették a ruhásszekrény mögül meg a vasalt ingek alól a verseiket, beletették egy borítékba, és rövid levél kíséretében elküldték Julikának.
„Kedves Julika! – írták mindannyian. – Én is egyedül vagyok. Én se kapok leveleket. Ezért írom a verseket. Ne áruld el a nevemet!” – És Julika minden verset elolvasott, és mindenkinek válaszolt, és mosolygott, és hallgatott.
Attól kezdve azonban nemcsak Julika vidámodott meg, hanem minden mogorva titkos költőember a Nyírségben. A hentes énekelve hasogatta a karajokat, az asztalos a repkedő forgácsokkal együtt kuncogott, és a gyárigazgató meg a tanár is szegfűt tűzött a gomblyukába, ha dolgozni ment. Így van ez, mióta világ a világ: csak a madár boldog, ha önmagának dalol, az ember soha.
22. feladat
Szerinted miért mondja a postás a levelek kézbesítésekor, hogy „aki írta, mind a két szemét kisírta”?
...
23. feladat
Hogyan viszonyultak a titkos költők a postáshoz? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
24. feladat
Mit érezhettek a gyerekek, amikor meghallották a postás versét? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
25. feladat
Mi történt Julika szüleivel? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
26. feladat
Hogyan ebédelt általában Julika? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
27. feladat
Miért segített a postás Julikán? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
28. feladat
Miért írnak mégis a titkos költők Julikának? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
29. feladat
Állítsd időrendbe az elbeszélés eseményeit! Kezdd a legkorábbival!
A postás meglátja a szomorú Julikát.
A titkos költők levelet írnak Julikának.
Julika sosem kap levelet.
Julika válaszol a levelekre.
30. feladat
Ez a történet gyerekeknek szól. Milyen tartalmi elemek utalnak erre?
...
Az alábbiakban egy cikket közlünk arról, hogyan alkalmazható a zeneterápia az állatok gyógyításában. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Zeneterápia állatoknak
A zeneterápia arra épül, hogy a szervezetünknek megvan a maga normál működési ritmusa, és amikor megbetegszünk, akkor ettől a ritmustól eltérő ütemben működik. Furának tűnhet, de egészen sejtszintű működési ritmusokról beszélünk. A zene viszont képes ezt a ritmust újra a normális ütemre beállítani. Zenével hathatunk legkönnyebben az agyra, mely képes más központok működését is befolyásolni. Végső soron a zenével képesek vagyunk az agy aktivitását megváltoztatni. Gondolj csak arra, hogy egy rég nem hallott zenefoszlány egész emléklavinát indít meg benned. Ha ezt a zenét félelmetes körülmények közt hallottad, akkor – akár évekkel később is – ezt a zenét hallván élettani reakciókat mutat a szervezeted (pl. vérnyomás-emelkedés, pulzusemelkedés stb.). Ha elképzelhetetlen számodra, hogy az állatokra is valóban gyógyító hatása lehet a ritmusoknak vagy éppen azok változásának, idézzük vissza a macskák dorombolásáról szóló cikkünket, melyben arról volt szó, hogy a cicák ezt a különleges, ritmikus hangadásukat nemcsak örömükben használják, hanem fájdalomcsillapítóként, illetve saját gyógyításukra, megnyugtatásukra is alkalmazzák. Magának a zeneterápiának még nincs nagy hagyománya az állatgyógyászatban – az emberekében is csak nem túl régen fedezték fel újra.
- A legújabb klinikai kísérletek azt is igazolták, hogy a zene csökkenti az operáció utáni fájdalmakat, így a betegnek kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszerre van szüksége. Ez a kisegítő gyógymód olcsó, és nincsenek mellékhatásai. A zene hatására csökkenthetők az ópiumszármazékok adagjai is, ami azért jelentős, mert e gyógyszerek mellékhatásai – hányinger, szédülés – komplikációk kockázatát is jelentik.
- Amerikai kutatók szerint a zene fájdalomcsillapító hatása egyenlő egy 325 grammos paracetamol adaggal.
- A stressz rontja a daganatos megbetegedések gyógyulási arányát. Daganatos patkányokon végeztek zeneterápiás kísérletet. Herbert von Karajan karmester „Adagio” CD-jét hallgatták 8 napon át, hangszórón keresztül, 9-14 óráig (összhangban a patkányok természetes aktivitási ciklusával). Az eredmény: a zenehallgatás mellett kimutatható volt az immunrendszer1 erősödése és az áttétek számban, méretben való csökkenése is.
- A zeneterápia képes javítani például az idős vagy depressziós állatok mozgáskészségét, érzelmi funkcióját és nem utolsósorban életkedvét is (pl. Mozart műveivel). Egy elmélet szerint a zene tempóját jelentő BPM (percenkénti ütésszám) kapcsolatban áll a szívritmussal (ami embereknél 60-70 közötti pulzusszámot jelent), így a 70 BPM alatti zenék nyugtatóan hatnak ránk, emberekre, a 70 BPM körüliek felkeltik az érdeklődésünket, míg a 100 BPM felettiek energiát adnak, mivel a szív megpróbál lépést tartani a tempóval. Az edzőtermekben éppen ezért ritmusos tánczene szól: a 120 és 140 BPM közötti zene hatására a pulzusszám ugyanekkora értékre történő emelkedése elősegíti a hatékony edzésmunkát. Az állatoknál persze fajtól függően más értékek jellemzőek. Míg a rágcsálók pulzusa 100-150, addig a kistermetű kutyák és macskák szíve 80-120-at ver percenként, a nagytestű kutyáké pedig 60-120-at.
Már régóta tudjuk, hogy a növényekre is jótékony hatással van a zeneterápia. A klasszikus zene és különösen a barokk zene (pl. J. S. Bach, Vivaldi) hatására a növények ellenállóbbá válnak a betegségekkel szemben, nagyobb leveleket és termést hoznak. A rockzenét viszont nem szeretik.
1) A szervezet védekező rendszere
31. feladat
Fogalmazd meg saját szavaiddal egy – szövegbeli vagy saját – példán keresztül, hogyan hat a zene az emlékezetre!
...
32. feladat
Hogyan kapcsolódik a cikkhez egy korábbi, macskákról szóló írás? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
33. feladat
Írj KÉT példát a szövegből arra, hogy milyen jótékony hatásai lehetnek a zeneterápiának egy műtét után!
...
34. feladat
Milyen hatással van a stressz a szervezetre a szöveg szerint? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
35. feladat
Milyen összefüggést sejtenek a szívverés és a hallott zene között? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
36. feladat
Juli szerint az állatokkal és az emberekkel is 70 BPM alatti zenét kell hallgattatni, ha meg akarjuk őket nyugtatni. Peti szerint téved. Kinek van igaza, és miért? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
37. feladat
Milyen zenét ajánl a szerző a növényeknek?
...
38. feladat
Mi az, amit a növényekkel és az állatokkal végzett zeneterápiás kísérletek során egyaránt megfigyeltek? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
39. feladat
Sári állatorvos szeretne lenni. Gabi szerint hasznos lenne számára a cikk elolvasása. Mire alapozhatja Gabi a véleményét?
...
Az alábbiakban ismertetőt közlünk a Hortobágyi Vadasparkról. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Hortobágyi Vadaspark
1. A Hortobágyi Nemzeti Park természeti adottságaira alapozott Hortobágyi Vadaspark kiválóan alkalmas az ősi puszta vadvilágának bemutatására. A Vadaspark az ember megjelenése előtt ezen a tájon élő, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorított, illetve a Nemzeti parkban ma is vadon élő állatfajokat mutatja be. Olyan fajokkal találkozhatunk, amelyek a földtörténeti jelenkorban a Hortobágyon bizonyítottan – vagyis paleontológiai leletek, írásos dokumentumok alapján – előfordultak. A Vadasparkban három nagy testű patás fajjal ismerkedhetnek meg a látogatók:
az eurázsiai vadlóval (Przewalski ló), az ún. rekonstruált őstulokkal (Heck-marha), illetve a vadszamárral. Az egykori madárfaunát a területről rég eltűnt PELIKÁN es ritka ragadozó fajok (sasok, keselyűk) képviselik. A ragadozók közül farkassal es sakállal lehet találkozni.
2. A bemutatótermi kiállításon vitrinekben elhelyezett tárgyak, tablókon látható magyarázó szöveg és vetítés segítségével ismerkedhetnek meg a Hortobágyról régen eltűnt fajokkal. A termet elhagyva a szabadban, testközelből figyelhetők meg az állatok. A program show-eleme a látványetetés, amelyet naponta egyszer tartanak meg a farkasoknál és a ritka ragadozó madaraknál. Az etetés a kilátóteraszról kísérhető figyelemmel. Szakvezetés a helyszínen igényelhető.
3. A Vadasparkban a nagyvadak testközelből történő bemutatására is van lehetőség egy extra szafari keretében. A túra egy terepi autóval a Vadasparkból indul a vadlovak es őstulkok köze, időtartama kb. 30 perc. A részvétel előzetes bejelentkezéshez kötött, és időjárásfüggő.
Ára: vadasparki belépő + 1000 Ft/fő.
A programon egyszerre max. 7 fő vehet reszt.
A Hortobágyi Vadaspark kizárólag a nemzeti park járművével közelíthető meg, amely a Hortobágy falu központjában levő Pásztormúzeum elől indul.
4. Látogatható:
április 15–30., május, október 1–15.: hétköznap 9.00 – 16.00; hétvégén 10.00 – 16.00
június: hétköznap 9.00 – 18.00; hétvégén 10.00 – 18.00
július, augusztus: hétköznap 9.00 – 19.00; hétvégén 10.00 – 19.00
szeptember: hétköznap 9.00 – 17.00; hétvégén 10.00 – 17.00
október 16. – április 14.: csoportok részére előzetes bejelentkezéssel
Indulás a Vadasparkba (menetidő kb. 10 perc): minden egész órában
Visszaindulás a Vadasparkból (menetidő kb. 10 perc): minden fél órában
Az utolsó járat zárás előtt 1 órával indul.
5. Belépőjegy:
teljes árú: 1500 Ft/fő
diák, nyugdíjas: 700 Ft/fő
szakvezetés: 300 Ft/fő, 600 Ft/család
extra szafari: vadasparki belépőjegy + 1000 Ft/fő
40. feladat
Mit gondolsz, miért emeli ki a szöveg, hogy pelikán is található a Hortobágyi Vadas parkban?
...
41. feladat
Mely állatokat láthatjuk a látványetetés során? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
42. feladat
Mit gondolsz, miért a kilátóteraszról tekinthető meg a látványetetés?
...
43. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi, extra szafarira vonatkozó állítások közül?
Az extra szafariért 1000 forintos felárat kell fizetni.
A túra időtartama mintegy 30 perc.
A túrához nem szükséges előzetes bejelentkezés.
A szafari időjárástól független, állandó program.
A szafarin részt vevők száma korlátozott.
44. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?
A vadaspark egész nyáron 18.00-ig tart nyitva hétköznapokon.
Nyáron hétvégenként 10.00-kor nyitnak ki.
A park májusban minden nap 9.00-tól látogatható.
A park júniusban korábban zár, mint júliusban.
45. feladat
Az alábbi időpontok közül mikor, milyen hosszú ideig van nyitva a Vadaspark? Számozással állítsd sorrendbe, a legrövidebbtől a leghosszabb felé haladj!
Júniusban hétköznap.
Júniusban hétvégén.
Augusztusban hétköznap.
Szeptemberben hétvégén.
46. feladat
Szilvi és Zita novemberben szeretné megnézni a Vadasparkot. Szilvi szerint ezzel várniuk kell tavaszig, Zita szerint nem feltétlenül. Mire gondolhatott Zita? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
...
47. feladat
Hány órakor indul az utolsó jármű a Vadasparkba szeptemberben?
...
48. feladat
Milyen a szöveg stílusa? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
49. feladat
András öt fejezetre osztotta a szöveget, majd minden fejezetnek címet adott. Számozással állítsd helyes sorrendbe a fejezetcímeket!
Jegyárak
Szafari
Látványetetés
Nyitva tartás
A Hortobágyi Vadaspark vadvilága
Olvasd el Lázár Ervin Széllelbélelt című meséjét, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Széllelbélelt
Mérgelődött, morgolódott az Északi Szél.
– Te szelek szégyene! – korholta a Déli Szelet. – Te pipogya puhány! Nem is érdemled meg, hogy szélnek nevezzenek! Vacak szellőcske vagy csak, lenge fuvallat! Még hogy kényeztetni a világot, fákat cicomázni, füveket ébresztgetni, erdőt ringatni, ki hallott ilyet!? Vedd tudomásul, hogy egy igazi szél süvölt, örvénylik, zúzmarát hoz, dérrel és jéggel ver, fákat csavar ki, özönvizet áraszt, tetőket tép le, kazlakkal labdázik, zúg-búg, vicsorog, megfagyaszt!
– De hiszen – védekezett ijedten a Déli Szél –, nem láttál te még olyat, amikor vörös sivataghomokkal árasztom el Európát? Amikor kiszárítom a folyókat, a földeket, amikor egyetlen forró fuvintásommal elfonnyasztom a leveleket?
– Lári-fári, tavaszt hozol, és meleget – legyintett az Északi Szél. – Tulajdonképpen nekem kellene fújnom valamennyiőtök helyett – morgolódott.
Ebből látszik, hogy a Keleti meg a Nyugati Szelet sem tartotta valami sokra, de legjobban mégiscsak a Déli Szél volt a bögyében. Ezért aztán – mert ugyanaz a szél mégsem fújhat négyfelől, sőt kétfelől sem – így szólt:
– Majd én megmutatom neked! Mától fogva én fújok délről, te meg északról. Majd meglátod, hogy a Déli Szél is lehet igazi férfi. Faggyal, zúzmarával, hóval és jégveréssel!
Mit tehetett a Déli Szél, fogta magát, elhúzódott északra; nagy hóval borított fenyvesek mélyén didergett, jégmezőkön fagyoskodott, és közben langyos tengeröblök meg virágzó gyümölcsfák után vágyakozott.
Az Északi Szél meg nagy dérrel-dúrral hozzákezdett. Nekirontott a világnak a trópusok tájékáról, fújt, süvöltött, rikoltozott. De döbbenten látta, hogy boldogan nyújtózkodnak alatta a földek, a fák örömtáncot járnak, riszálják a derekukat a bokrok.
– Dermedjetek meg! – rikoltotta.
Na, de rikoltozhatott, ahogy akart. Életet hozott, meleget; áldották még a lába nyomát is. Magába roskadt az Északi Szél, ajaj, gondolta, úgy látszik, délről fújni nem olyan egyszerű, mint hittem. S ezen annyira elmélázott, hogy csendesebb, simogatóbb, selymesebb lett, mint az elődje.
Az meg – a Déli Szél –, amikor eljött az ideje, dermedten kikászálódott a jéghegyek közül, és szelíden végigsuhant a tájon.
– Ne féljetek, én a Déli Szél vagyok – fuvolázta kedvesen.
De ettől a fuvolázástól fagyottan peregtek le a fák levelei, az erdei állatok fázósan egymáshoz bújtak, a fűszálak – megannyi ezüst tű – deresen csillogtak.
– Nem értitek, hogy én vagyok a Déli Szél, hé! – rikoltott mérgesen az Északról jött Déli, de mondhatott, amit akart.
– Beszélj csak, bolond, beszélj – gondolták magukban a mezők, és összehúzódzkodtak.
Megdühödött a szél, fölzengett, recsegtette, ropogtatta a világot, vitte a nádfödeleket. Úgy dühöngött, ahogy elődje soha. Reszketett a világ.
Szégyellte magát a Déli Szél, hogy északról fújván milyen vadember lett. Az Északi még jobban szégyenkezett, hogy délire válván, micsoda pipogya puhány lett. Nem is mernek azóta egymás színe elé kerülni. S azóta úgy van – bár ezt senki sem akarja elhinni nekem –, hogy a Déli Szél fúj északról, az Északi meg délről.
50. feladat
Minek nevezte az Északi Szél a Délit? Sorolj fel HÁROM kifejezést!
...
51. feladat
Milyen az igazi szél az Északi Szél szerint? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
52. feladat
Saját szavaiddal fogalmazd meg, mivel védekezett a Déli Szél az Északi vádjaival szemben!
...
53. feladat
Miből derül ki, hogy az Északi Szél rossz véleménnyel van a Keleti és a Nyugati Szélről is?
...
54. feladat
Miért ment a Déli Szél északra? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
55. feladat
Hogyan kezdett hozzá az Északi Szél a déli fújáshoz? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
56. feladat
Tomi szerint az Északi és a Déli Szél egy idő után az elődjéhez hasonlóan viselkedett az új helyén. Mivel indokolhatja az állítását? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
57. feladat
Milyen hangszerhez hasonlítja a Déli Szél hangját az elbeszélő? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
58. feladat
Miért volt mérges a Déli Szél?
...
59. feladat
Mikor beszélt egymással utoljára az Északi és a Déli Szél? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!
60. feladat
Állítsd sorrendbe a történet eseményeit! Kezdd a legkorábbival!
A Déli Szél megjelenik északon.
A Déli Szél megdühödik.
Az Északi Szél délre megy.
Az Északi Szél morgolódik.
61. feladat
Hogyan változtak az Északi Szél érzelmei a történet során?
A történet elején:
...
A történet végén:
...
62. feladat
Milyen a szöveg megfogalmazása? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét!