Kompetenciamérés 2015 - szövegértés 10. osztály
Az alábbiakban ismertetőt közlünk Hollókőről. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Hollókő ófalu és környezete
1. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett – és tesz – eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő szelíd és harmonikus szimbiózisban fejlődött a természettel, és napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település, amelynek hagyományőrző lakói az épületek egy részét jelenleg is rendeltetésszerűen használják.
2. A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. a sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, amely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András – a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki „mellékállásban” boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette őt, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám – becsületükre legyen mondva – nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.
3. Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.
A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.
4. Hollókő a régiót jellemző, egyutcás falutípust képvisel, amelynek alapstruktúráját a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, amelyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
5. A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magában – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, amelyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik. A hagyományos palóc házak többnyire három helyiségből állnak: a tornácról közvetlenül a pitvarba, azaz a konyhába lépett az érkező, ahonnan az utcafront felé a tisztaszoba nyílt, amelyet a ház ura lakott családjával, hátrafelé pedig az éléskamra, amelyben a gabonát tárolták, és ez volt az idősek hálóhelye is.
6. A falu lakói – 70 százalékuk nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van – a hollókői hagyományok túlnyomó részét ma is gyakorolják. Ünnepi alkalmakkor (amelyek közül a falu számára legfontosabb a húsvéti ünnepségek sorozata) ismét felöltik kézzel szőtt és hímzett népviseletüket. A tradicionális női öltözék a tarka színű szoknya, amely alatt munkához általában csak kettő, nagyobb ünnepeken viszont akár 20 alsószoknyát is viseltek. A fehér vászon ingváll fölé színes – az ünnepi viselethez gazdagon hímzett – „lajbit” öltöttek, de a palóc lányok és asszonyok legszembetűnőbb ékessége a színes szalagokkal, gyöngybefűzéssel készített főkötő volt.
Hollókő tehát mindmáig a múlt egy eredeti állapotában megőrzött szelete, és ez legértékesebb kulturális kincseink közé emeli. Kicsi és nagy, idős és fiatal számára egyaránt tanulságos, emlékezetes ellátogatni a kis palóc faluba.
1. feladat
Mit jelenthet, hogy Hollókő napjainkra sem vált „szabadtéri múzeummá”? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
2. feladat
Hányadik századig nyúlik vissza Hollókő története? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 
3. feladat
Mi lehetett a falu 1909-es átépítésének elsődleges célja? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
4. feladat
Beszélhetünk-e utcahálózatról Hollókő esetében? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
5. feladat
Melyek a hagyományos palóc ház jellegzetes helyiségei? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
6. feladat
Mit gondolsz, miért nyilvánították védetté Hollókő 67 épületét? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
7. feladat
Szerinted minek tulajdonítható, hogy a falu lakosságának hetven százaléka nyugdíjas? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
8. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?
A nők ünnepnapokon akár 20 alsószoknyát is viselnek.
A palóc nők legfőbb ékessége a lajbi.
Nem számít tradicionálisnak a tarka színű szoknya.
9. feladat
Számozással állítsd időrendbe az alábbi eseményeket! Kezdd a legkorábbival!
A falu központjában megépítik a templomot.
A Szár-hegyen felépül a vár.
Ófalu elnyeri mai arculatát.
Hollókő már nemes községként szerepel a nyilvántartásban.
Hollókő felkerül a Világörökségi Listára.
10. feladat
Milyen főbb szempontok alapján mutatja be a települést a szerző? Sorolj fel legalább HÁRMAT!
…
11. feladat
Sorold fel, milyen érdeklődési területeket egyesít a geocaching mint szabadidős tevékenység!
…
12. feladat
Szerveztek-e már geocaching vízitúrát korábban? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
13. feladat
Milyen típusú és hány személyes vízijárművek közül lehet választani?
…
14. feladat
Nevezd meg a túrán való részvétel speciális feltételét!
…
15. feladat
Sára fél attól, hogy – ha az evezés során vízbe borul – elázik a felszerelése. Milyen lehetősége van Sárának, hogy ezt elkerülje?
…
16. feladat
Melyik nap lehet kenyérlángost enni? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
17. feladat
Az autóbuszos utazásnál mitől függ elsősorban az egy főre jutó költség a szöveg szerint? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
18. feladat
Mire vonatkozhat a csillagtúra kifejezés a szöveg alapján? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
19. feladat
Az alábbiak közül mi jelent többletköltséget? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
20. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?
A Tiszán könnyebb az evezés, mint a Túr egy-egy szakaszán.
A vegyesbolt közelebb van a kempinghez, mint a büfé.
Csak egy napon térnek haza busszal.
Minden este lehet bográcsozni.
21. feladat
Kiknek ajánlják a szervezők a programot? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
22. feladat
Melyik nap lesz idő fürdésre? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
23. feladat
Botond szerint a vízijárműveket olyan állapotban kell visszaadni, amilyenben kapták. Mire alapozhatja Botond az állítását? A szöveg alapján válaszolj!
…
24. feladat
A javasolt felszerelések között van egy, amely valójában elengedhetetlen. Melyik az, és miért? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
Az alábbiakban Mándy Iván novellájából közlünk részletet. Olvasd el, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Albérletben
1. Megint nézhet új szobát. Kicsit megmelegszik valahol az ember, aztán mehet is tovább. Kelemen egy kék fürdőtáskába rakosgatta a holmiját. Könyvek, pár ing, nyakkendő. Most szépen becsomagol, aztán elindul szobát keresni. Nem olyan nagy dolog. Hiszen mindig akad nála egypár gyűrött cédula. – Akácfa utca 7. földsz. 2. özv. Kerekes Józsefné, egyágyas szoba kiadó. Aggteleki utca 3… – Ilyenekkel van tele a tárcája. Akár egy szenvedélyes gyűjtőé. Egy Tóth Árpád-kötetet becsúsztatott két ing közé, aztán lekattintotta a zárat. Körülnézett. Egy kép az ágy fölött. A kápolnai csata. Ezzel már három albérleti szobában találkozott. Aztán egy vékonybajuszos katona ezüst keretben. A Lászlóné fia. Tulajdonképpen ezért kell elmennie. Letelt az önkéntesi éve, hazajön. – Tudja, Kelemen úr, most már nem kell kiadni a szobát. A fiam szépen keres és igazán olyan boldog vagyok, hogy hazajön. – Kelemen csak nézte a kövér kis Lászlónét. Igen, ezzel egész jól megvoltak. Mintha csak a fia lenne, szokta mondani Lászlóné. Kelemen most csak mosolygott ezen, de akkor jólesett. Mégis valaki törődött vele. Ha télen késő este jött haza a tanítványaitól, jó forró teát készített az asszony, bedurrantott a kis kályhába és közben mindenről kikérdezte Kelement. A tanítványairól, az egyetemről. Most persze vége. Hazajött a Karcsi, Kelemen meg szépen továbbáll a fürdőtáskájával.
2. Kopogás.
– Tessék!
Lászlóné jött be. Apró, kerek szemével úgy hunyorgott, mint aki valami meglepetést tartogat.
– Hát már indul, Kelemen úr? No, de csináltam egy kis töltött káposztát, remélem, hogy…
Kelemen bólintott. Megkóstolja, hogyne. Milyen boldog, hogy megyek, gondolta. És most egyszerre sajnálta, hogy ennek az asszonynak annyi mindent elmesélt, a korán elhalt szüleiről, a nagybátyjáról, akinél sokáig lakott, és még ezerféle apróságot.
Aztán már a konyhában ült egy hokedlin. Alig érezte az étel ízét. Mellette a földön a kék fürdőtáska, az asztalon a kalapja. És ahogy úgy felöltőben nyelte az ételt, igazán úgy festett, mint valami utas egy pályaudvar éttermében. Fölállt, megtörölte a száját.
– Köszönöm, nagyon jó volt. – Igyekezett mosolyogni. Aztán még hozzátette: – Egészen kitűnő volt.
Lászlóné kedvesen bólogatott.
– Viszontlátásra, Kelemen úr! Mert hiszen még meglátogat minket. Igen, ezt úgyszólván el is várjuk. Nagyon szeretném, ha megismerné a fiamat!
– Feltétlenül!
Kelemen visszaintett a gangról. Azzal ment. Hát először talán özvegy Kerekesnét tekintjük meg az Akácfa utcában. Viszontlátja-e majd a kápolnai csatát? Akár fogadást is köthetne magával. Lassan bandukolt a táskával, mint aki igazán ráér. Kigombolta a felöltőjét. Meleg van, jó meleg. Legjobb lenne kiköltözni a Ligetbe vagy valami rétre. Elmosolyodott. Hát igen, nincs valami nagy kedve egy sötét, kis lyukba vonulni. Átnézhetne Budára. Miért ne? Budán még sosem lakott. Ez legalább valami új. Utazom, gondolta, egy új földrészre utazom. És ha ott nem kapok szobát, még mindig visszajöhetek. De miért ne kapnék? Budán olyan kertes, kis házak vannak. Szobám a kertre néz. Milyen jól hangzik.
3. A Lánchídon baktatott. Megállt. A híd korlátjához dőlve nézte a vizet. Egy kis hajó fedélzetén szürkeszakállas matróz pipázott. Kezét zsebre dugta. Olyan volt, mint egy kép. Kelemen továbbment. Majd nagyokat fogok sétálni a Halászbástyán. És régi kiskocsmák is vannak itt. És főleg jó levegő! No, hát hol kezdjük? Bevágjunk ebbe a kis utcába? Csak rajta! Előkelő, hűvös épületek. Ez valami követség. Egy olajzöld felöltős, hajlott hátú bácsi vonult el mellette. Milyen méltóságteljesen lépked. Hátul összekulcsolja a kezét. Megint egy palota. Lehangoltság fogta el. Idegen bolygó ez. Talán mégis jobb, ha visszatér a Tisza Kálmán tér vidékére. És akkor két ház között egy szűk, keskeny lépcsősort pillantott meg; valahová a magasba, nagyon magasba vezettek a lépcsők. És milyen régi lehet! Szinte hajlandó volt elhinni, hogy ez a lépcső még a török időkből maradt. Hát akkor nekivágunk!
Egy gyászfátyolos nő jött lefelé. Egész hihetetlenül vékonynak látszott. Mintha libegne. Valahol harangoztak. A lépcsőtől kétoldalt egy utcasor. Az apró, kis házak közül határozottan, tekintélyesen emelkedett ki egy iskola vöröstéglás épülete. Kelemen megállt. Tovább menjen, vagy ebben a kis utcában próbálkozzék? Az a kérdés, vannak-e kertek? Mert ahhoz ragaszkodunk. Abban az udvarban szép nagy fa van. Az ága fölér az emeletre. Kezdjük talán ott. És a kapu alatt tényleg fölfedezett egy cédulát. – Egyágyas szoba komoly úriember részére kiadó. özv. Baráth Lehelné első emelet l. – Komoly úriember részére? Hát miért ne lennék én komoly úriember? Az írást nézegette. Úgy látszik, egyes helyeken erősen megnyomta a tollat, másutt meg alig olvasható. Mintha írás közben néha tétovázott volna, hogy talán mégsem adja ki a szobát. Hát gyerünk!
4. A kissé kopott, kék ajtónál megállt. Elolvasta a táblát: Baráth Lehel. De hisz lent a cédulán az van, hogy özvegy. No igen, ez még a régi tábla. Baráth Lehel meghalt, de a tábla itt maradt. Csöngetett. Bent ajtó nyílt, aztán egy női hang: Hagyd, Magda, majd én… Vékony, sápadt arcú nő állt Kelemen előtt. Fejét kissé mereven oldalt hajtotta. Széles homlok, egyenes áll. A száj körül volt egy vonás, amely valahogy az egész arcot kislányossá tette. Kelemen meghajolt.
– A szoba miatt jöttem. Láttam a cédulát és…
– Tessék befáradni.
Azzal már bent voltak a homályos, hűvös előszobában. Télen kutya hideg lehet, gondolta Kelemen. A fogason férfifelöltő, barna kalap. Ez is a halotté…? És itt lóg, mintha a gazdája még most is… Különben lehet, hogy fiú is van.
Az asszony előrement.
– Megmutatom a szobát. Tessék csak… Ez az.
5. Kinyitott egy ajtót. Megállt a küszöbön, hátrafordult. Mintha nem lenne egészen biztos, hogy a férfi követi. Elmosolyodott. Ez a mosoly még halványabbá tette az arcát.
Kelemen belépett. A táskát letette a földre. Körülnézett. Van némi gyakorlatunk a dologban, elég egy pillantás. Szép, világos szoba, ez rendben volna. De télen hideg. Igen, ezt már az előszobában érezte. A cserépkályha ugyan elég megnyugtató. Megsimogatta a kályha hasát, mint egy orvos. Bólintott. Az ágy nagy, kényelmes. Biztosan sokat kér majd a nő. Az ajtó felé pillantott. Az asszony még mindig a küszöbön állt. Végre beljebb jött.
– Az uram itt szokott írni.
– Írt?
– Újságíró volt. Talán hallotta is a nevét?
– Hogyne, hogyne. Baráth Lehel. Baráth Lehel… Mintha valami verset is olvastam volna tőle.
– Régen, nagyon régen kiadott egy költeményes kötetet. – Így mondta: költeményes kötetet. És ez olyan ünnepélyesen hangzott. – De aztán csak cikkeket írt. Olvasni szeretett. Nagyon szeretett olvasni.
A másik szobában megszólalt egy zongora.
– A lányom – mondta az asszony. – Tanítónőképzőbe jár. A fiam jövőre érettségizik. – Elhallgatott.
Csak a zongora hallatszott. Félénken, határozatlanul játszik, gondolta Kelemen. Néha elakad. Pedig érzik rajta, hogy tudna, csak… Az asszonyra nézett. Ezen az arcon is ugyanaz a határozatlanság volt, mint a leány játékában.
25. feladat
Hol játszódik a történet? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
26. feladat
Hogy hívták Kelemen legutóbbi szobakiadóját?
…
27. feladat
Számozással állítsd sorrendbe az alábbi eseményeket! Kezdd a legkorábbival!
Kelemen átmegy a Lánchídon.
Kelemen egy gyászfátyolos nővel találkozik.
Kelemen megkóstolja a töltött káposztát.
Kelemen zongoraszót hall.
28. feladat
Mi Kelemen foglalkozása?
…
29. feladat
Mi a közös az Akácfa és az Aggteleki utcában?
…
30. feladat
Hol található Kelemen legutóbbi albérlete? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
31. feladat
Melyik bekezdésben olvasható a legtöbb információ Kelemen lehetséges új szobájáról?
…
32. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?
Baráth Lehelné két gyermeke közül a lánya idősebb, mint a fia.
Kelemen korábbi négy albérletében ugyanolyan kép volt a falon.
Kelemen régebben Kerekes Józsefné albérlője is volt.
33. feladat
Mit nézett Kelemen, amikor a Lánchídon átsétált Budára? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
34. feladat
Peti öt fejezetre osztotta a szöveget, majd minden fejezetnek címet adott. Számozással állítsd helyes sorrendbe a lehetséges fejezetcímeket! Kezdd a legkorábbival!
A búcsú
A költözés
Az ismerkedés
Az új lehetőség
Úton
35. feladat
Mi volt Baráth Lehel foglalkozása?
…
36. feladat
Milyen a novellarészlet hangulata? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
Az alábbi cikk híres tudományos átverésekről szól. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Átverések a tudományban
Általában elmondhatjuk, hogy a kutatók zöme igyekszik a lehető legalaposabb munkát végezni. Természetesen a tudomány művelői sem tévedhetetlenek, tehát mindig jelennek meg olyan beszámolók, amelyek nem állják ki az idő próbáját. A nem szándékos tévedések mellett akadnak azonban tudatos megtévesztések is. Néhány kutató pénzért, hírnévért, esetleg tréfából hajlandó akár leleteket vagy kutatási eredményeket is hamisítani.
Charlton citromlepkéje
Az egyik legrégebbi, ismert tudományos csalás 1702-ből származik. William Charlton (1642–1702) angol lepkegyűjtő közvetlenül a halála előtt küldött egy lepkepéldányt a neves londoni entomológus (rovarász), James Petiver részére. Petiver egészen lázba jött az addig még nem látott lepkétől. A lepke hasonlított a közönséges citromlepkére (Gonepteryx rhamni), de a szárnyán különös fekete pettyek voltak. 1763-ban maga a nagy Linné is megvizsgálta a lepkét, és új fajnak minősítette, amelynek a Papilio ecclipsis nevet adta. Be is vette híres rendszertani munkájának (Systema Naturae) 12. kiadásába.
Harminc évvel később, 1793-ban azonban kiderült a turpisság. John Christian Fabricius dán entomológus tüzetesen megvizsgálta a lepkét, és megállapította, hogy a fekete foltokat utólag festették rá, a lepke amúgy egy közönséges citromlepke. Az viszont már sosem derül ki, hogy Charlton azért követte el a csalást, hogy nevét megörökítsék mint egy új faj felfedezőjét, vagy csak meg akarta tréfálni a tudományos világot.
A piltdowni ember
A 20. század legnagyobb visszhangot kiváltó tudományos csalása a piltdowni ember volt. A század elején a tudóstársadalom lázasan kereste a „hiányzó láncszemet”, amely bizonyította volna az ember és a majom közti evolúciós kapcsolatot. 1907-ben Németországban találtak egy állkapocscsontot, amely mutatta mindkét faj jellegzetességeit. Ez az úgynevezett Homo heidelbergiensis volt addig a legjobb bizonyíték a kapcsolatra, de a tudósok valami jobbra, valami látványosabbra vágytak.
Ekkor lépett színre Charles Dawson angol ügyvéd és lelkes amatőr őslénykutató. 1908-ban néhány munkás – ismerve a kövületek iránti érdeklődését – vitt neki pár különös csontdarabot, amelyet egy Piltdown melletti kavicsbányában találtak, ahol dolgoztak. A lelet fölkeltette Dawson érdeklődését, aki hamarosan megszervezte saját ásatását a kavicsbányában. Végül megszerezte Arthur Smith Woodwardnak, a British Museum földtani osztálya vezetőjének a támogatását is.
A szenzációs felfedezés 1912-ben történt. Woodward a közelben dolgozott, amikor Dawson két koponyatöredékre és egy igen különös állkapocsra bukkant. A koponyadarabok és az állkapocs lelőhelyének közelsége miatt Dawson és Woodward azt a következtetést vonta le, hogy minden bizonnyal egymáshoz tartoznak, azaz ugyanannak a koponyának a részei. Ez igazán izgatottá tette őket, mert a koponya egészben emberre és majomra jellemző vonásokat is mutatott. Az állkapocs majomszerű, míg az agykoponyadarabok határozottan emberiek voltak. Ha a csontok valóban ugyanattól az élőlénytől származtak, akkor megtalálták a hiányzó láncszemet.
1912 decemberében Woodward bemutatta a koponya rekonstrukcióját a londoni Geológiai Társaság ülésén. Woodward kijelentette, hogy a piltdowni ember koponyája egy nagyjából félmillió évvel korábban élt emberé lehet. Az állítás rögtön nagy vihart kavart a tudóstársadalomban. Sokan úgy vélték, hogy az állkapocs és a koponya egyszerűen túlságosan különböző ahhoz, hogy összetartozzanak. Végül azonban Woodward követői győztek, és az új faj bekerült a szakkönyvekbe Eoanthropus dawsoni néven. (Ne felejtsük el, hogy a radiokarbonos kormeghatározást csak 1949-ben találták fel!)
A piltdowni koponyát majdnem négy évtizedig valós leletnek fogadták el a kutatók. Ahogy azonban egyre több korai ember csontvázmaradványát tárták fel, nyilvánvalóvá vált, hogy a piltdowni ember gyökeresen eltér minden más lelettől. Ezért 1953-ban a British Museum három kutatója alapos vizsgálatnak vetette alá a maradványokat. Az eredmény megdöbbentő volt: a koponya hamisítvány!
Fluoridos kormeghatározással kiderült, hogy a koponyadarabok mintegy 50 000 évesek, az állkapocs azonban csak néhány évtizedesnek bizonyult. Azt is ki mutatták, hogy az állkapcsot kálium-dikromáttal színezték, hogy öregebbnek látsszon. A kutatók megállapították, hogy valaki egy „modern majom”, valószínűleg orangután állkapcsát módosította, majd elhelyezte a koponyadarabokkal együtt a lelőhelyen.
A csaló személye még ma sem egyértelmű. A legtöbben egyetértenek abban, hogy Dawson volt a hamisító, hiszen ő nyerte ebből a legtöbbet: nevét megörökítette az utókor, híressé vált a lelet miatt. A gyanút az is alátámasztja, hogy Dawsonról kiderült, más hamis régiségekkel is kereskedett. Ennek ellenére időről időre más gyanúsítottak neve is felmerült; még Arthur Conan Doyle1 neve is bekerült a lehetséges hamisítók közé. Doyle Piltdown közelében élt, és élénken érdeklődött a paleontológia2 iránt.
Bárki is követte el a hamisítást, ezt tekintik minden idők egyik legkárosabb tudományos csalásának, mivel évekre visszavetette az evolúcióelmélet fejlődését, miközben a kutatók hiábavalóan próbálták beilleszteni a hamis koponyát a foszszilis3 leletek sorába. Ráadásul az evolúcióelmélet megkérdőjelezői a mai napig elrettentő példaként hivatkoznak rá. Azt a látszatot próbálják kelteni vele, hogy az összes evolúciós lelet megbízhatatlan, és az evolúcióelmélet hívei mindenre képesek, nehogy kiderüljön Darwin „tévedése”.
1 Skót író, a Sherlock Holmes-történetekkel vált híressé.
2 Őslénytan.
3 Az őskorban keletkezett állati vagy növényi maradvány.
37. feladat
Mikor fedezték fel a piltdowni embert? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
38. feladat
Ki volt a British Museum földtani osztályának vezetője? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
39. feladat
„A kutatók megállapították, hogy valaki egy „modern majom”, valószínűleg orangután állkapcsát módosította, majd elhelyezte a koponyadarabokkal együtt a lelőhelyen.” Magyarázd meg, mit jelent ebben a mondatban a „modern” szó!
…
40. feladat
Hasonlítsd össze a „Homo heidelbergiensis” és a „piltdowni ember” maradványait! Miért „látványosabb” felfedezés a piltdowni ember, mint a Homo heidelbergiensis?
…
41. feladat
Mi támasztja alá annak gyanúját, hogy Dawson hamisította meg a piltdowni csontmaradványokat? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
42. feladat
Számozással állítsd időrendbe az alábbi eseményeket! Kezdd a legkorábbival!
Charles Dawson saját ásatást szervez a Piltdown melletti kavicsbányában.
A British Museum három kutatója megvizsgálja a maradványokat.
Woodward bemutatja a piltdowni ember koponyájának rekonstrukcióját.
Németországban megtalálják a Homo heidelbergiensis állkapocscsontját.
43. feladat
Milyen kárt okozott a piltdowni ember a tudományos életben? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
44. feladat
Péter nem érti Charlton csalásának az okát, szerinte semmi értelme sem volt. Zsófi épp az ellenkezőjét gondolja, szerinte okkal történt a csalás. Melyikükkel értesz egyet? Állításodat a szöveg alapján indokold!
…
45. feladat
Melyik címmel helyettesítenéd a „Charlton citromlepkéje” alcímet? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
46. feladat
Az alábbi mondatok közül melyik foglalja össze legjobban, hogy miről szól a cikk? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
Az alábbiakban ismertetőt közlünk a Hortobágyi Vadasparkról. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Hortobágyi Vadaspark
1. A Hortobágyi Nemzeti Park természeti adottságaira alapozott Hortobágyi Vadaspark kiválóan alkalmas az ősi puszta vadvilágának bemutatására. A Vadaspark az ember megjelenése előtt ezen a tájon élő, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorított, illetve a Nemzeti parkban ma is vadon élő állatfajokat mutatja be. Olyan fajokkal találkozhatunk, amelyek a földtörténeti jelenkorban a Hortobágyon bizonyítottan – vagyis paleontológiai leletek, írásos dokumentumok alapján – előfordultak. A Vadasparkban három nagy testű patás fajjal ismerkedhetnek meg a látogatók: az eurázsiai vadlóval (Przewalski ló), az ún. rekonstruált őstulokkal (Heck-marha), illetve a vadszamárral. Az egykori madárfaunát a területről rég eltűnt PELIKÁN és ritka ragadozó fajok (sasok, keselyűk) képviselik. A ragadozók közül farkassal és sakállal lehet találkozni.
2. A bemutatótermi kiállításon vitrinekben elhelyezett tárgyak, tablókon látható magyarázó szöveg és vetítés segítségével ismerkedhetnek meg a Hortobágyról régen eltűnt fajokkal. A termet elhagyva a szabadban, testközelből figyelhetők meg az állatok. A program show-eleme a látványetetés, amelyet naponta egyszer tartanak meg a farkasoknál és a ritka ragadozó madaraknál. Az etetés a kilátóteraszról kísérhető figyelemmel. Szakvezetés a helyszínen igényelhető.
3. A Vadasparkban a nagyvadak testközelből történő bemutatására is van lehetőség egy extra szafari keretében. A túra egy terepi autóval a Vadasparkból indul a vadlovak és őstulkok közé, időtartama kb. 30 perc. A részvétel előzetes bejelentkezéshez kötött, és időjárásfüggő.
Ára: vadasparki belépő + 1000 Ft/fő.
A programon egyszerre max. 7 fő vehet reszt.
A Hortobágyi Vadaspark kizárólag a nemzeti park járművével közelíthető meg, amely a Hortobágy falu központjában levő Pásztormúzeum elől indul.
4. Látogatható:
április 15–30., május, október 1–15.: hétköznap 9.00 – 16.00; hétvégén 10.00 – 16.00
június: hétköznap 9.00 – 18.00; hétvégén 10.00 – 18.00
július, augusztus: hétköznap 9.00 – 19.00; hétvégén 10.00 – 19.00
szeptember: hétköznap 9.00 – 17.00; hétvégén 10.00 – 17.00
október 16. – április 14.: csoportok részére előzetes bejelentkezéssel
Indulás a Vadasparkba (menetidő kb. 10 perc): minden egész órában
Visszaindulás a Vadasparkból (menetidő kb. 10 perc): minden fél órában
Az utolsó járat zárás előtt 1 órával indul.
5. Belépőjegy:
teljes árú: 1500 Ft/fő
diák, nyugdíjas: 700 Ft/fő
szakvezetés: 300 Ft/fő, 600 Ft/család
extra szafari: vadasparki belépőjegy + 1000 Ft/fő
47. feladat
Mit gondolsz, miért emeli ki a szöveg, hogy pelikán is található a Hortobágyi Vadasparkban?
…
48. feladat
Mely állatokat láthatjuk a látványetetés során? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
49. feladat
Mit gondolsz, miért a kilátóteraszról tekinthető meg a látványetetés?
…
50. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi, extra szafarira vonatkozó állítások közül?
Az extra szafariért 1000 forintos felárat kell fizetni.
A túra időtartama mintegy 30 perc.
A túrához nem szükséges előzetes bejelentkezés.
A szafari időjárástól független, állandó program.
A szafarin részt vevők száma korlátozott.
51. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?
A vadaspark egész nyáron 18.00-ig tart nyitva hétköznapokon.
Nyáron hétvégenként 10.00-kor nyitnak ki.
A park májusban minden nap 9.00-tól látogatható.
A park júniusban korábban zár, mint júliusban.
52. feladat
Az alábbi időpontok közül mikor, milyen hosszú ideig van nyitva a Vadaspark? Számozással állítsd sorrendbe, a legrövidebbtől a leghosszabb felé haladj!
Júniusban hétköznap.
Júniusban hétvégén.
Augusztusban hétköznap.
Szeptemberben hétvégén.
53. feladat
Szilvi és Zita novemberben szeretné megnézni a Vadasparkot. Szilvi szerint ezzel várniuk kell tavaszig, Zita szerint nem feltétlenül. Mire gondolhatott Zita? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
…
54. feladat
Hány órakor indul az utolsó jármű a Vadasparkba szeptemberben?
…
55. feladat
Milyen a szöveg stílusa? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
56. feladat
András öt fejezetre osztotta a szöveget, majd minden fejezetnek címet adott. Számozással állítsd helyes sorrendbe a fejezetcímeket!
Jegyárak
Szafari
Látványetetés
Nyitva tartás
A Hortobágyi Vadaspark vadvilága
Az alábbiakban Vaszary Gábor regényéből közlünk részletet, amelyben két fiúról olvashatsz, akik Párizsba készülnek utazni. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Ketten Párizs ellen
– Még tankönyveket is kell vennünk.
– Milyen tankönyveket? Egy francia zsebszótárunk van.
– Ne kiabálj! Úgy látszik, elfelejtetted, hogy egy szót sem tudunk franciául. Sorsot fogunk húzni, és aki kijön, az útközben megtanulja a nyelvet. Harminckét óra hosszat megy a vonat, éppen elég ideje lesz rá. Majd a másik nézi a tájakat, és utólag elmeséli neki.
Pali jobbat proponált1. A franciában két nem van: nőnem és hímnem. Az egyik megtanulja a hímnemű szavakat, a másik a nőneműeket, és együttesen fogunk mindig franciául beszélni. Kizárt, hogy a nemekkel tévedjünk. Isteni ötlet! Ez csak jobban kifejleszti bennünk a testvéri szeretetet, amelyre soha nagyobb szükségünk nem volt, mint most.
Hogy Pali is lássa, kivel van dolga, rögtön nekiültem két ív papirosra lemásolni külön-külön száz nőnemű és száz hímnemű szót. Már hajnalodott, amikor elkészültem vele.
Nagy szerencsém volt, hogy sohasem tanultam meg ezeket a szavakat. Pali ellenben már másnap estére betéve tudta mind a százat, és ez volt a veszt e.
Tudniillik a szavak leírása közben bizonyos rendszert alkalmaztam: előbb leírtam egymás után a francia szavakat, és csak utólag írtam melléjük a magyar értelmüket. Közben elvétettem egy sort, aminek ijesztő következményei voltak: Pali a kést kutyának tanulta meg, a kávéra azt mondta, hogy sajt, az viszont már engem is megdöbbentett, hogy a kenyeret sasnak nézte. (Kérek egy kiló sast. Rettenetes!).
***
Mióta híre ment annak, hogy Párizsba utazunk, mindenki, akivel csak összetalálkozunk, tanácsot ad nekünk. Valószínűleg az a vélemény alakulhatott ki Budán, hogy aki nem tud tanácsot adni nekünk, nem számít többé úriembernek. Ennek köszönhető aztán, hogy már olyanok is elláttak minket ötletekkel, akiknek még az öregapja sem volt soha Párizsban.
A következő tanácsokat kaptuk:
1. Párizs tele van hírhedt apacsokkal, ezért tehát a pénzeteket a cipőtökben hordjátok; onnan tudják legkevésbé ellopni. De ha mégis megpróbálnák, még mindig van időtök segítségért kiabálni.
– És az aprópénzt hová tegyük? – kérdeztük.
Erre azt mondták: „Ja, ha mi egészen hülyék vagyunk, akkor már nem is értik, miért megyünk Párizsba.”
2. Párizs olyan, mint a vadnyugat. Minden zajra figyelni kell, és állandóan készenlétben lenni. Lábujjhegyen kell járni az emberek között; óvatosan, mint az erdei vad, és rögtön ugrani egyet, ha megzördül mögöttünk a haraszt.
– A haraszt? – csodálkoztunk. – Ott nő a haraszt?
– Figyeljetek, és ne kérdezősködjetek annyit, mint a taknyos gyerekek.
3. Mindig az beszéljen kettőtök közül, amelyik kissé meghűlt, mert annak a francia kiejtése tökéletes lesz.
4. Ha valamit nem értetek, csak mondjátok azt, hogy: encore une fois, s’il vous plait2. Ez annyit jelent, hogy még egyszer, kérem szépen. Ha ezután sem értitek, mondjátok azt: doucement, s’il vous plait3. Lassan, kérem szépen. Ha megint csak nem értitek, azt kell mondani, hogy encore une fois doucement, s’il vous plait4. Még egyszer, lassan, kérem szépen.
Állítólag ezt még négyszer lehet mondani, ha olyan helyen van az ember, ahol mozgatható tárgy nincs. Azt viszont senki sem mondta, hogy előbb tanuljunk meg franciául, máskülönben semmi értelme az egésznek.
Én minden tanácsot pontosan feljegyeztem egy sárga füzetbe, de amikor már ott tartottunk, hogy valaki azt mondta, a Champs-Élysées5 olyan széles, hogy egyik oldaláról még hunyorítva sem lehet átlátni a másikra, odasúgtam öcsémnek:
– Te, Laci, ezt már ne írd fel.
Őszintén mondhatom, hogy rettenetesen megviselik az embert egy ilyen nagy utazás előkészületei.
1 ajánlott
2 Ejtsd: Ankor ün foá, szil vu plé.
3 Ejtsd: Duszma, szil vu plé.
4 Ejtsd: Ankor ün foá duszma, szil vu plé.
5 Párizs legismertebb és legelőkelőbb sugárútja. Ejtsd: sanzelizé.
57. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?
A megtanulandó francia szavakat nemek szerint osztották szét a szereplők.
A vonatuk harminc óra alatt ér Párizsba.
Kétszáz szót akartak megtanulni ketten, mire Párizsba érnek.
Pali a kávét kutyának tanulta.
58. feladat
Szerinted az elbeszélő miért tartja szerencsének, hogy nem tanulta meg a kiírt szavakat?
…
59. feladat
Melyik városban él az elbeszélő?
…
60. feladat
Kitől kaptak tanácsot a fiúk az utazással kapcsolatban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
61. feladat
Az alábbiak közül kiket nevezhet a tanácsadó apacsoknak? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
62. feladat
Mire vonatkozhat a második tanácsban a „megzördül mögöttünk a haraszt” kifejezés? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
63. feladat
Miért nem megfelelő az elbeszélő kérdése, hogy Párizsban nő-e a haraszt? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
64. feladat
Mi lehet a harmadik tanács alapja? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
65. feladat
Mit gondolsz, az „encore une fois doucement, s’il vous plait” kifejezést miért csak akkor lehet négyszer elmondani, ha nincs mozgatható tárgy a közelben?
…
65. feladat
Pali hat francia szót a következő jelentésekkel tanult meg. Mi lehet a vastagon szedett francia szó valódi jelentése? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
1. francia szó – pincér
2. francia szó – pénz
3. francia szó – vacsora
4. francia szó – macska
5. francia szó – férfi
6. francia szó – délután