Kompetenciamérés 2013 - szövegértés 8. osztály
A következő oldalakon egy ismeretterjesztő írást találsz a fürdés történetéről. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá tartozó kérdésekre!
Mióta fürödnek az emberek?
A tisztasági fürdőnek változatos és nagyon érdekes története van. Ötezer esztendős fürdőkultúráról beszélnek az Indus folyó melletti Mohendrso-Daro romjai. Egy fürdő maradványait is megtalálták, 7 × 13 méter nagyságú medencével, melyet oszlopsor választott el a kabinoktól. A krétai palotákban fürdőszobát és fürdőkádat találunk. Az antik fürdőkultúrát a rómaiak a világ birodalom minden zugába elvitték, a provincia1 minden városában megtalálhatók a nyilvános fürdők. Róma városában hatalmas, fényűzően berendezett fürdők – mint pl. Caracalla vagy Diocletianus thermái2 – szolgálták a lakosság tisztálkodását, szórakozását, sőt művelődését is. A hideg, langyos, meleg medencéken, gőzfürdőkön kívül sportcsarnokok, könyvtárak is csatlakoztak a pompás fürdőépületekhez, melyeket mozaikok, falfestmények, szobrok díszítettek.
A Római Birodalom bukása után eltűnnek a luxusfürdők, de még a „sötét” évszázadokban sem hiányzik a tisztálkodás igénye. Tudunk a hun és avar fejedelmek fürdőiről; az óbolgárokról feljegyzik, hogy naponta fürödtek; a bizánci császárok pedig, ha útra keltek, bőrmedencés magyar fürdőt és fürdősátrat vittek magukkal. A középkori várakban fából készült kádakban, dézsákban tisztálkodtak az emberek; a városokban pedig fürdőházak nyíltak, ahol a fürdősök, borbélyok borotváltak, köpölyöztek3 is. A fürdőházaknak meglehetősen rossz hírük volt, bezárásukra azonban mégsem erkölcsi megfontolásokból került sor, hanem azért, mert a járványokat terjesztették a közös fürdők. Ebből aztán sokan azt a következtetést vonták le, hogy a fürdés, mint olyan, egészségtelen. A higiéniai4 mélypontot Európa a 17–18. században érte el.
1640-ben jelent meg egy igen elterjedt illemtan, melyben szó szerint ezt olvashatjuk: „Néha elmehetünk a fürdősökhöz, hogy testünk tiszta legyen, s naponként fáradságot vehetünk magunknak ahhoz, hogy megmossuk kezünket. Majdnem olyan gyakran mossuk meg arcunkat is.”
XIV. Lajos napi toalettje5 abból állt, hogy reggel parfümbe mártott kendővel letörölte arcát, s egy nemesúr néhány csepp rózsavizet öntött a kezére. XV. Lajos korában a versailles-i palotában végzett munkálatok során egy befalazott helyiségre bukkantak, amelyben egy fürdőkád állt. Nem tudván mit kezdeni a díszes medencével – Pompadour márkinő utasítására – átalakították szökőkútnak.
De hogy magyar történeti adalékokkal is szolgáljunk e furcsa tisztaságiszonnyal kapcsolatban, bemutatunk egy részletet Bethlen Miklós önéletírásából. Íme, hogyan vélekedett egy magyar főúr, ez az igen képzett, kitűnő férfi a 17. században: „Ritkán fürödtem, kivált hideg vízben; lábamat két hétben, néha minden héten mosattam, számat reggel, ebéd és vacsora után mindenkor, és gyengén a kezemet is hideg vízzel mostam; kezemet gyakran, de orcámat hacsak valami por, sár vagy valami gaz nem érte – sohasem mostam, hanem a borbély, mikor hetenként rabságomig a szakállamat elborotválta. A fejemet talán 25 esztendeje van, hogy meg nem mosták.”
Ismeretes a törökök fürdőkultúrája; náluk a mosdás, fürdés vallási előírás volt. Budának a középkorban is látogatott „hévizeit” ők építették ki kupolás fürdőkké.
Érdekes azt is megemlíteni, hogy a dölyfös bécsi Hofburgban6 nem volt fürdőszoba addig, amíg Erzsébet királyné ki nem könyörögte felséges férjétől, Ferenc József császártól ezt a kiváltságot a maga számára. A berlini császári palotában pedig még rosszabb volt a helyzet. Ha I. Vilmos császár fürödni akart – mégpedig őfelsége minden héten egyszer megengedte magának ezt a luxust –, a közeli Hotel Adlonból hozatta át a palotába a bádog fürdőkádat.
1 Meghódított terület, tartomány
2 Caracalla és Diocletianus római császárok voltak, akik egy-egy fürdőt (thermát) építtettek.
3 Salakanyagok eltávolítása
4 Egészségi, tisztasági
5 Szépítkezés, tisztálkodás
6 Bécsi császári palota
1. feladat
Írj ki a szövegből HÁROM olyan dolgot, amely a római fürdőépületeket díszítette!
2. feladat
Honnan tudunk az óbolgárok tisztálkodási szokásairól? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 
3. feladat
Milyen volt Bethlen Miklós a szerző szerint? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
4. feladat
Melyik testrészét mosta meg legritkábban Bethlen Miklós a szöveg szerint? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
5. feladat
Mit lehet sejteni a XIV. Lajos előtti korok tisztálkodási szokásairól a versailles-i palotában végzett munkálatok során tett felfedezésből?
6. feladat
Hasonlítsd össze az ókori és a középkori fürdőkultúrát! Említs legalább egyet-egyet, amiben hasonlítottak, illetve különböztek!
7. feladat
Mi lett volna a megoldás járványok idején, hogy egészségesek maradjanak, de fürödjenek is az emberek?
8. feladat
Mit gondolsz, miért használt XIV. Lajos parfümöt és rózsavizet?
9. feladat
Fogalmazd meg saját szavaiddal, miért volt rosszabb a helyzet a berlini palotában, mint a bécsiben?
10. feladat
Melyik fürdőkultúra volt jelentős a 16–17. században? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
11. feladat
Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik jellemző az európai fürdőkultúra szövegben tárgyalt időszakára? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
12. feladat
Melyik cím illik a cikk egészéhez? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
Ezen az oldalon részletet látsz egy TV-műsorból. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekhez!
13. feladat
Számozással állítsd adásidejük szerint sorrendbe az alábbi tévéműsorokat!
. Rali-vb
. Mednyánszky
. Pókember
. Mese
14. feladat
Honnan lehet tudni, hogy a Tisza Tv hírműsora ismétlés? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
15. feladat
A tévéműsorban szereplő mozifilmek közül melyik készült legkorábban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
16. feladat
Milyen adatokat közöl a tévéműsor a filmekkel kapcsolatban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
17. feladat
Melyik csatorna esti műsorán szerepelnek csak filmek és sorozatok? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
18. feladat
Melyik csatorna sugározza a legtöbb ismeretterjesztő műsort? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
19. feladat
Judit és Krisztián a Tűz birodalma című filmet nézi. Judit mindenképpen látni szeretné a Szerelmes Shakespeare-t, de tudja, Krisztián nem fog odakapcsolni. Meg tudja nézni Judit a Szerelmes Shakespeare-t aznap a tévében? Indokold meg a válaszodat!
20. feladat
Mi a közös ezekben a műsorokban: Esküdt ellenségek: Az utolsó szó jogán; Impressziók; A nagy ho-ho-ho-horgász?
21. feladat
Mit tudunk meg a Tűz birodalma című film ismertetőjéből? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
A sárkányok:
22. feladat
Mi jellemzi a műsorismertetők fogalmazásmódját? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
23. feladat
Tamás a Pókember című filmet nézi. Nagy rajongója ugyanakkor a Helyszínelők című sorozatnak is, a világért sem hagyna ki egy epizódot sem. Viszont már régóta szeretné megnézni a Pókembert is, ezért nem szeretne elkapcsolni erről a filmről. Meg tudja Tamás nézni a Helyszínelők aznapi részét a tévéből? Indokold meg a válaszodat!
Olvasd el Gyurkovics Tibor novelláját, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Az én órám
A karórát régen kaptam, egész kicsi koromban. Apám valahol külföldön szerezte, olcsó pénzen, Nagyezsda – az volt ráírva. Csak négy szám volt rajta, 3-as, 6-os, 9-es és 12-es. Akkor még alig ismertem az órát, de keveselltem rajta a számokat, sose tudtam megállapítani, hány óra. A szíja is hatalmas volt, olyan ormótlan, az az igazság, ha csak tehettem, levettem a karomról, mert ide-oda csúszkált, zavart.
– Nem baj – mondta apám –, jó ez addig, amíg tart. Majd ha elromlik, kapsz egy másikat.
Valójában szerettem volna, ha elromlik. Végleg elromlik. Amikor iskolába kerültem, láttam, a többieknek mind kicsi kedves órájuk van, tele számokkal, egykettőre meg tudják állapítani, mennyi az idő, én meg csak a csöngetésre ocsúdtam fel mindig. Nem is volt ez óra, csak egy tárgy, késett mindig vagy tíz percet. Dóritól meg is kérdeztem, mit jelent az a szó, jelent-e valamit egyáltalán, ami rá van írva. Ő megnézte az orosz szótárban, de nem találta.
Sokszor otthon is felejtettem. Letettem este a karomról, reggel meg a nagy rohanásban elfelejtettem visszacsatolni. Az iskolában vettem csak észre, hogy nincs velem – jobb is, gondoltam, csak zavar. Úgyse tudom, mennyi idő van rajta.
Mikor hazamentem, láttam, apám babrálja az órát.
– Látom, nem jár pontosan, most beállítottam, nem késik már. – És visszaadta, én megint fölcsatoltam pár napra, de az az igazság, most se tudtam, hogy pontosan hány óra. Kicsit sajnáltam is, hogy apám megjavította, olyan nagynak, otrombának éreztem, lötyögött a karomon, még írás közben is zavart.
Tornaórán is le szoktam venni, ilyenkor betettem a mellényem zsebébe. Egyik alkalommal már jöttem hazafelé, mikor észrevettem, hogy nincs nálam, na – gondoltam –, most igazán nem tehetek róla, hogy elveszett, most aztán vége. Nem szóltam semmit. Jártam-keltem otthon, kicsit megkönnyebbülve, hogy nincs meg, majd egy új óra, egy gyönyörű kis óra lesz az enyém. Megkönnyebbülve mentem az iskolába, mintha valamitől megszabadultam volna. Nem is volt nekem való, nyugtattam magam, még a szíját se szerettem. Fütyörészve indultam hazafelé – amikor az egyik osztálytársam utánam szaladt és kiabált.
– Nem a te órád ez, nem a te órád ez? – És messziről lobogtatott felém valamit. „Csak ne az enyém legyen, csak ne az enyém” – ismételgettem magamban, új órát akarok, szépet, nekem valót. A lány a háta mögé dugta.
– Mi volt ráírva? – nézett élesen a szemembe.
– Az enyémbe? Nem is tudom… Talán valami… Nagyezsda.
– Igen, ez az! A tornateremben találtuk, gondoltam, hogy a tiéd. – És át nyújtotta az én nyomorult órámat, igen, megint ott volt a kezemben, az óra szíj, mint egy bogárláb kunkorodott, a számlap villogott a napban, a kis mutató pedig állt.
– Köszönöm. Nagyon köszönöm – mondtam a lánynak.
– Jobban vigyázhatnál rá – fintorgott a lány, és elfutott.
Néztem az órát. Nem jár. Kampec. Most legalább vége, biztos leesett a padlóra, és eltört a tengelye. Néztem az órát, ahogy állt, nem mozdult, halott tárgy volt, nem mutatta az idő futását. Nem baj, nem is szerettem – gondoltam –, fölcsatoltam a karomra. Mentem pár lépést. Aztán csavartam rajta egy-kettőt, figyeltem. A fülemhez emeltem, idegességemben azt se láttam, mozdul-e a kismutató vagy sem. A fülemmel se hallottam semmit, vagy a hajam zizegett, erősen figyeltem az utcazajban, aztán egyszerre, mint egy távoli szívet, hallottam a ketyegését. Mindegy, gondoltam. Megvan, az enyém, majd lesz egyszer egy másik órám, csak nem dobhatom el?
Amikor oroszt kezdtünk tanulni, Mária néni első nap azt mondta, hallgassatok meg néhány szót, hogy hangzik: daleko – messze, mondta, gavarity – beszélni, nagyezsda – a remény. Ezen a nyelven fogunk tanulni. Néztem az órámat, arra is ez volt írva. De a számlapja már kopott volt, nem fénylett annyira, mint mikor megkaptam, s olyan otrombának tűnt a kezemben.
Amikor nyáron lenn voltunk Pista bácsiéknál, sokat fürödtünk. Csak a part mellé merészkedtünk le, de ott is olyan sebesen folyt a Maros, hogy csaknem mindig elsodort bennünket. Hancúroztunk, nagyokat nevettünk. A karórámat mindig a köpenyemre szoktam tenni, egész a partra, mi meg benn fürödtünk. Ahogy kijövünk a vízből, látom, hogy a köpenyemet is elkapta a víz, már a folyón lebegett. Kihalásztam, persze, az óra sehol. Néztem a mély vizet, ahogy kavargott, s akkor már tudtam, amit nem szeret az ember, az nem is marad meg vele. Láttam, ahogy a folyó fenekére szállt, számlapját belepi a víz, lassan elsüllyed az iszapban. Kicsit megkönnyebbültem, hogy lesz egy kedvemre való órám, igazán kiszolgált évekig ez a régi.
Hazajöttünk, nagy vidáman beszámoltunk a nyári eseményekről, nagy fürdőzésekről, labdázásról. Megkönnyebbülve aludtam el, gondoltam, vasárnap előállok, és megmondom apámnak – elvesztettem véglegesen az órámat. Ha nem is most, de valamikor kapok egy új órát, egy igazit, ami nekem való, amit szeretek. Teltek a napok, számoltam a vasárnapig tartó időt. Szombaton csöngetett a postás, s egy kis csomagot hozott Makóról. A nevemre szólt, boldog voltam. Kibontottam nagy sietve, és a finom papírba csomagolva ott volt az órám. Hirtelen fülemhez emeltem, hallottam a ketyegését, mint egy távoli szívet. Pista bácsi írt néhány sort: „Megtaláltuk az órádat a folyóban, szerencsére könnyen megjavították, hordd egészséggel, és vigyázz rá…” Álltam az előszobában, kezemben az órával, olyan gyönyörűnek, egyedülvalónak tűnt, a kismutató apró sercenésekkel mozdult, a legszebb órának láttam, meggémberedett szíja csak hozzám tartozott, fölhúzó csavarja kedvesen gördült. Éreztem már, nem tudok nélküle élni.
24. feladat
Nevezz meg három dolgot, amely zavarta az elbeszélőt az órájával kapcsolatban!
25. feladat
Miért kérdezte meg a lány, hogy mi volt az órára írva?
26. feladat
Meglátszott-e az órán az idő múlása? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
27. feladat
Írj ki egy hasonlatot a szövegből, amelyben az elbeszélő emberi tulajdonsággal ruházza fel az órát!
28. feladat
„Amit nem szeret az ember, az nem is marad meg vele.” Hogyan értelmeznéd a szöveg alapján ezt a kijelentést?
29. feladat
Melyik városban tölti gyermekkorának nyarát az elbeszélő?
30. feladat
A történet végén miért számolta az elbeszélő a napokat vasárnapig? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
31. feladat
Mennyi idő telik el az elbeszélésben? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
32. feladat
Milyen kapcsolat van az elbeszélés és a cím között? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
A következő oldalakon egy ismertetőt találsz a rákosi viperáról. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá tartozó kérdésekre!
A rákosi vipera nyomában
Magyarországon csak két mérges kígyó faj – a keresztes és a rákosi vipera – él, élőhelyük pusztulása miatt számuk olyannyira összezsugorodott, hogy még a kutatók is csak igen ritkán bukkannak rájuk. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk minden siklóban félelmetes, veszélyes viperát látni. Vajon tényleg ilyen veszélyesek ezek az állatok, vagy talán az ember nagyobb veszélyt jelent rájuk nézve?
Míg a 20. század elején a rákosi vipera − amely az egész világon csak hazánkban található − az ország számos területén előfordult, és egy-egy populáció mérete akár az 500-1000 főt is elérte, ma már a teljes hazai állomány számát becsülik ötszázra. Mindez két élőhelyen koncentrálódik: a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén és a Duna-Tisza közén. Az állomány nagy része − 80-90 százaléka − ez utóbbi területen található.
„A fajjal foglalkozó kutatók pár évtizeddel ezelőtt egy kis szerencsével néhány óra alatt akár 30-50 egyedet is begyűjthettek a vizsgálataikhoz, ezzel szemben manapság örülünk, ha egy nap kitartó keresés során egyetlen egyedet sikerül találnunk” – szemlélteti a faj visszaszorulásának mértékét Halpern Bálint, viperaszakértő, az MME Life-program1 vezetője.
Magyarországon a rákosi viperán kívül – amely nem különálló faj, hanem alfaj – még a keresztes vipera két alfaja található meg. Az északi keresztes vipera az Északi-középhegységben él, míg a déli a Belső-Somogyban fordul elő.
A politikailag kompromittált2 vipera esete
A rákosi vipera először 1892-ben keltette fel a tudósok figyelmét. Az első – hivatalosan „bemutatott” – példányt Hermann Ottó találta Rákoson. Az elnevezést viszont Méhely Lajos zoológus javasolta, azzal indokolva, hogy akkor a Rákos-vidékén – Budapest határában – volt az egyik legjelentősebb populáció.
A 20. század során a politika a tudomány területén is éreztette hatását, ezért a rákosi viperát a Rákosi-korszakban parlagi viperára keresztelték, ugyanakkor tudományos körökben sokan használták a rákosréti vipera elnevezést is.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyik legjelentősebb élőhelyén, a Duna-Tisza közén homoki viperaként emlegette a népnyelv. Ez viszont megtévesztő, ugyanis a homoki vipera egy különálló faj, amely csak tőlünk keletebbre – többek között Romániában – fordul elő. Szakmai körökben ma már újra a rákosi vipera elnevezés kezd meghonosodni.
Testhosszuk alig éri el a fél métert
Míg régebben tanyák környékén gyakran bukkant fel egy-egy egyed, ma már igen kevés eséllyel találkozhatunk velük. Egyrészt mert számuk erősen lecsökkent, másrészt mert félénk, emberkerülő fajról van szó. Tehát téves az a széles körben elterjedt nézet, miszerint behúzódik a lakott területekre, és megtámadja az embert.
Leginkább a rézsiklóval, a vízisiklóval vagy az erdei siklóval könnyű összetéveszteni, de ezektől leginkább az különbözteti meg, hogy míg a rákosi vipera mérete alig éri el a fél métert, a siklók akár egy-két méteresek is lehetnek. Tehát igen apró jószágról van szó. Ugyanakkor marása egészséges felnőtt emberre nem jelent komoly veszélyt, mivel mérge nem erős, és hozzá kell tenni, hogy ritkán támad, akkor is, csak ha „sarokba szorítják”, inkább elhúzódik az ember elől. Ugyanez igaz a keresztes viperára is.
Egy kis körültekintéssel elkerülhető a találkozás: túrázás közben hordjunk magas szárú cipőt, nézzünk szét, mielőtt letelepedünk egy-egy füves réten. Ennek ellenére, hogyha valakit mégis az a „szerencse ér”, hogy egy ilyen ritka faj kósza egyede megmarja, feltétlenül forduljon orvoshoz – figyelmeztet a szakértő.
Az egyik legveszélyeztetettebb fajunk
A rákosi vipera visszaszorulásának legfőbb oka az élőhelypusztulás. Az élőhelyéül szolgáló füves területek aránya az elmúlt évtizedek során összezsugorodott az intenzív3 mezőgazdasági művelés és a füves területeken történő erdőtelepítés vagy spontán4 beerdősödés hatására. A faj egyedeit kereskedelmi céllal is gyűjtötték, ugyanakkor a tájékozatlanág miatti túlzott félelem sokszor szándékos pusztításukhoz vezetett.
1974-ben védetté, 1988-ban fokozottan védetté nyilvánították, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egymillió forint. Továbbá bekerült a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Washingtoni Egyezmény (CITES) függelékébe. Mivel hazai élőhelyeinek mindegyike a Natura 2000 hálózat tagja lett, a területeken történő gazdálkodás során maximálisan figyelembe kell venni a faj védelmét.
Egy-két éven belül kitelepítik a viperaközpontban felnevelt első egyedeket
Az MME keretén belül már 1993-ban megindultak a fajmonitorozási5 munkálatok, majd 2004-től a Life-program keretében jelentős európai uniós támogatással élőhely- és fajvédelmi munkálatok kezdődtek. A program egyik fontos része a gyeprekonstrukció6, melynek célja a faj biztonságos táplálkozó és búvóhelyéül szolgáló füves élőhelyek kialakítása.
A Peszéradacsnál lévő két jelentős viperaélőhelyet ugyanis egy magaslaton húzódó fekete fenyves és akácos erdő választja el. A hetvenes-nyolcvanas években telepített erdő egyrészt elválasztja a két élőhelyet, ugyanakkor ezek a magaslatok alkalmasak lennének a kígyók számára a teleléshez, hiszen az itt lévő rágcsálójáratok – amelyekbe a kígyók téli pihenőre behúzódnak – télen is szárazok maradnak.
Az élőhely-rekonstrukció keretében letermelték az erdőt, és a folyamatos kezelés hatására remélhetőleg néhány éven belül természetközeli száraz gyeptársulás alakul ki. Mivel az akác könnyen sarjad, folyamatos kezelést igényel, a fenyőerdő viszont jelentősen megváltoztatta a talaj szerkezetét, így hosszú időre van szükség ahhoz, hogy a területen visszaálljon az eredetihez közeli állapot.
Szintén a program keretében a peszéradacsi természetvédelmi terület egyik tanyáján létrehozták a Rákosi Viperavédelmi Központot, melynek feladata a védett faj szaporítása és a már kifejlett egyedek természetbe való kihelyezése. Jelenleg 115 kígyót gondoznak a központban. A mostani állomány a négy évvel ezelőtti tíz begyűjtött egyedből „nőtte ki magát”.
A központ előnye, hogy a fiatal kígyók itt félvad környezetben, de a ragadozóktól védve nőhetnek fel. Halpern Bálinttól megtudtuk, hogy a fiatal egyedeket várhatóan egy-két éven belül – 3-4 éves korukban – engedik szabadon a Kiskunsági Nemzeti Park területén, lakott helytől távol.
A központnak egyfajta tájékoztató, szemléletformáló szerepe is van, hiszen helyi gazdálkodóknak és iskolás csoportoknak tartanak előadásokat a helyszínen és környező településeken is.
1 Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület rákosi vipera megmentéséért folytatott programja.
2 Rossz hírbe hoz, lejárat.
3 Fokozott, nagymértékű
4 Véletlenszerű
5 Fajmegfigyelési
6 Gyephelyreállítás
33. feladat
Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amelyből kiderül, hogyan lehet megelőzni a viperamarást!
34. feladat
Hogyan NEM hívták soha a rákosi viperát? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
35. feladat
Az alábbiak közül melyik állítás igaz? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
36. feladat
Miért jelentős számunkra a rákosi vipera? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
37. feladat
Mit gondolsz, miért éppen a Duna-Tisza közén létesült a Rákosi Viperavédelmi Központ?
38. feladat
Mit érhet el a Rákosi Viperavédelmi Központ sikeres szemléletformáló munkájával?
39. feladat
Számozással állítsd időrendbe az alábbi mondatokat! A legkorábbi esemény kapja az 1-es számot!
. Jelentős populáció Rákoson.
. Megindulnak a fajmonitorozási munkálatok.
. Természetvédelmi értékük egymillió forint.
. Védetté nyilvánítás.
40. feladat
Hasonlítsd össze, hogy milyen veszélyt jelent a vipera az emberre, illetve az ember a viperára!
41. feladat
Adj új címet a szövegnek úgy, hogy abban ne szerepeljen a rákosi vipera kifejezés!
42. feladat
Egy barátod érdeklődik a természetvédelem iránt. Ajánld neki 2-3 mondatban a cikket az olvasottak rövid összefoglalásával!
Az alábbiakban A Földgömb című folyóirat egyik lapszámából közlünk részletet. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kapcsolódó kérdésekre!
43. feladat
Mit ábrázol a folyóirat címlapja? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
44. feladat
Húzd alá azt a címet, ahol elő tudsz fizetni erre az újságra!
45. feladat
Hol tudhatsz meg többet a régebbi lapszámok megvásárlásáról?
46. feladat
Sára szerint a kéthavonta megjelenő rendes számokon kívül egyéb számokat is kiadnak. Melyik szövegrészletre alapozhatja érvelését? Másold ide, és indokold meg az álláspontodat!
47. feladat
Mi ennek a lapszámnak a témája?
48. feladat
A magyar szimulációról szóló szöveg szerzője részt vett a szimulációban. Melyik részlet bizonyítja ezt? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
49. feladat
Kitől származik a folyóirat jelmondata? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
50. feladat
Sorold fel azt a HÁROMFAJTA földi szerkezetet, amelyet a szöveg említ, hogy eddig vizsgálta a Marsot!
51. feladat
A következők közül melyik lehet a LEGVALÓSZÍNŰBBEN a Pillantás a magasba/A sivatag „szemei” című cikk témája? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
Az alábbiakban Békés Pál meseregényéből közlünk részleteket. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
Annyi mindent hallani a borzokról
1. Vannak, akik különösen ellenszenves, lusta, mogorva, harapós kedvű öreguraknak tartják a borzokat (mindig öreguraknak, mintha egy borznak nem kellene megszületnie, átesnie a pajkos gyermek- és lobbanékony ifjúkoron ahhoz, hogy később öregúr lehessen!). Mások ellenkezőleg, úgy vélik, a borz vidám pajtás, talpraesett mókamester, pompás vadászcimbora. Egy barátom erősen bizonygatta, hogy a borznak rémes szaga van, egyszerűen szólva kibírhatatlanul büdös. Ő csak tudja, mondta, nem egy borzzal hozta össze a balszerencse, mivel erdész. Egy másik barátom viszont esküdözött, hogy a borz a világ legtisztább állata, lakásában nyolc-tíz szellőzőcsatornát épít, állandóan takarít, és mindennap Vimmel súrolja föl a küszöböt. Ő csak tudja, mondta, nála vásárolnak, mivel háztartási- és illatszerbolt-vezető. Mint látható, a borzokat illetően sűrű a homály. Én is a legnagyobb bizonytalanságban éltem, míg egy napon meg nem ismerkedtem Szűcssebestyénnel. Addig ugyanis sosem láttam borzot.
2. Úgy kezdődött, hogy a Fehérlófia utcába költöztem. Amikor behurcolkodtam a földszint 5.-be, szusszantam egyet, és kiálltam az ajtóba, hogy ismerkedjek kissé új lakóhelyemmel. (...) Ahogy ott támasztom az ajtófélfát, valami kaparászást hallok a szomszédos földszint 4. felől. Úgy látszik, most megismerem a szomszédomat. (...)
Nyílt az ajtó, nyílt, nyílt, nyílt, még mindig nyílt, és egy borz lépett ki rajta. Persze az a kérdés, honnan tudtam, hogy borz, ha eddig még sosem láttam. Hát éppen onnan, hogy semmire sem hasonlított, amit eddig láttam. (...)
Szóval az én borzom, pontosabban a szomszédom borza kurta lábú sámlit állított a napra, leült, és süttetni kezdte kissé kopottas, szürke-fehér sávos bundáját. (...)
Egyszerre csak észrevett.
– Nocsak – dörmögte krákogósan, ahogyan a barátkozó kedvű öregurak szokták –, maga az új lakó?
Már az sem akármi, hogy egy borzzal hozott össze a sors a Fehérlófia utcában. De hogy szóba is áll velem!
– Bo-bo-bocsánat – hebegtem –, ön a szomszédom borza?
– Micsoda kérdés! Bóóórzasztó! Én nem a szomszédjáé vagyok, én vagyok a szomszédja! A magam borza vagyok. Nevem Szűcssebestyén. (...)
3. Azután csak üldögéltünk az udvaron egymás mellett, és hallgattunk. Végre összeszedtem a bátorságomat.
– Ne vegye rossz néven, kedves szomszéd, de annyi mindent hallani a borzokról.
Szűcssebestyén felnézett rám, mivel a sámlin ülve ugye jóval alacsonyabb volt nálam, de kissé lenézően nézett fel.
– Figyeljen csak – mondta, fölállt, beszuszogott a lakásába, és hamarosan egy pohár vízzel jött vissza. Letelepedett ismét a sámlijára, és lassanként iszogatni kezdte a vizet.
Nem értettem pontosan, mit akarhat. Délután volt már, a lakótársak hazafelé szállingóztak a munkából. Egyszerre egy piros labda gurult az udvarra, s nyomában egy pöttyös szoknyás kislány. A labda éppen Szűcssebestyén sámlija előtt állt meg.
– Jaj, de drága! – kiáltotta a kislány, és bocsánatkérően felkapta a labdát. – Milyen édesen iszik! A Szűcssebestyén bácsi a legaranyosabb borz az egész Fehérlófi a utcában! – mondta, és elszaladt.
Szűcssebestyén kihúzta magát, és ivott egy korty vizet.
Az emeletről hangos fapapucscsattogással ekkor ért le egy kerek kövér asszonyság. Már útközben harsányan pörölt:
– A harmadikon megint nincs víz! Mi van itt?! Ülök a kádban, de csak búg, szörcsög a csap! – Felénk pillantott, lélegzetet sem vett, úgy folytatta: – Nem is csodálom, hogy lenne víz fönt, ha idelent megisszák. Méghozzá ilyen nagy poharakkal! Szépen vagyunk, már a vizet is elisszák előlünk a borzok!
Szűcssebestyén bundája megremegett, összehúzta magát, azután nagyot kortyolt a pohárból.
Alig telt el néhány perc, és hazajött a másik szomszédom a földszint 6.-ba. Sovány volt, szakállas, és olyan szálkás szegény, mint egy halgerinc.
– Nicsak, az új lakó – jegyezte meg fanyarul, és a vizespohárra pillantott. – Látom, összebarátkoztak, körbejár az itóka. Én lótok-futok, gyomorbajosra dolgozom magam a lakosság érdekében, egy kortyot sem ihatok, más meg itthon lógatja a lábát és vedel, mint a gödény, pedig csak egy borz az illető! – Azzal bevágta maga mögött az ajtót.
Az első emeleten ablak nyílt, és egy szép, fehér bajusz fölött kerek pápaszem jelent meg a keretében.
– Elzártam a rádiót – mondta –, rémes hírek. Megbolondult a világ! De itt jó kinézni; örülök, hogy jó egészségben látom, kedves Szűcssebestyén. Az ember egészen megnyugszik a látványtól: egy borz napozik és iszogat a sámlin a leander alatt. Ez maga a béke.
Szűcssebestyén felhajtotta az utolsó korty vizet.
– Na mit szól hozzá – kérdezte –, most már tudja, miért hallani annyi mindent a borzokról?
4. Eltöprengtem. Egyben-másban azért mindenkinek lehet egy kis igaza, de a teljes igazságot még én sem ismerem, pedig állítom, hogy mióta Szűcssebestyént barátomnak mondhatom, széles e világon én tudok legtöbbet a borzokról. Hanem hogy milyenek a borzok? Én csak annyit mondhatok, hogy a borz se nem ilyen, se nem olyan, hanem ilyen is meg olyan is – mint maga az élet.
52. feladat
Milyenek a borzok a háztartási- és illatszerbolt-vezető szerint? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
53. feladat
A ház melyik részén játszódik a történet?
54. feladat
Miért kezdett el hebegni az elbeszélő a borzzal való találkozáskor? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
55. feladat
Hasonlítsd össze a kislány és az asszonyság viselkedését!
56. feladat
Milyennek látja a földszint 6.-os lakó Szűcssebestyént? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
57. feladat
Milyen hangnemben szól a földszint 6.-os lakó az elbeszélőhöz és Szűcssebestyénhez? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
58. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?
Szűcssebestyén az elbeszélő új szomszédjának a borza volt.
Szűcssebestyén a földszint 4. szám alatt lakott.
Szűcssebestyén egy pohár vízzel kínálta meg az elbeszélőt.
Szűcssebestyén az elbeszélőn kívül senkihez sem szólt az udvaron.
Szűcssebestyén az utolsó csöppig kiitta a pohár vizet.
59. feladat
Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! A harmadik szövegrész alapján arról tudjuk meg a legtöbbet, hogy…
60. feladat
Miben tér el az elbeszélő borzokról kialakult véleménye a többiekétől?
61. feladat
A szöveget négy részre osztottuk, majd alcímekkel láttuk el, amelyek összekeveredtek. Számozással állítsd helyes sorrendbe a bekezdéseket a címük alapján!
. Ilyenek a borzok – egy szakértő szerint
. Mindenki mást mond a borzokról
. A kísérlet
. Egy nem mindennapi találkozás
62. feladat
Mi a történet célja? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!
63. feladat
Milyen a szöveg stílusa? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét!