Kompetenciamérés 2009 - szövegértés 6. osztály
Kicsi hernyók, nagy trükkök
Lepkévé alakulásuk előtt a hernyókra mindenhonnan ellenségek leselkednek. Ezek a kis, puha bőrű, falánk állatok bőséges zsákmányt biztosítanak számos száj, állkapocs és csőr gazdájának.
A hernyók azonban határozottan tehetségesek a védekezésben: riasztó külsővel tévesztik meg az ellenségeiket, mérgező sörtékkel pózolnak, a zöld lombozatban mozdulatlanul rejtőzködnek, de képesek még akár ellentámadásba lendülni is.
1. A kis, feneketlen bendőjű hernyók nyilvánvalóan a hedonizmus(1) problémájával küszködnek. Annak ellenére, hogy elfogyasztják a körtét, az epret, a süteményt és a kolbászt is, mégsem veszítik el soha az étvágyukat. A rengeteg hernyónak azonban súlyos nehézségek közepette kell boldogulnia. A táplálkozási nehézségek mellett a ragadozókkal is számolniuk kell. A leendő pillangók gazdag zsákmányt jelentenek rengeteg száj, csőr és állkapocs gazdájának. Megannyi cickány, vakond és sün vizsgálja át a területet, hogy rájuk leljenek. Ezenkívül veszélyt jelentenek egyes gyíkok és pókok is. Utóbbiak a hernyók testnedveit szívják ki.
2. A hangyák valóságos hajtóvadászatot indítanak ezekért a proteinbombákért(2). A hernyókat rá adásul még egy halálos, különleges életmódú csoport is fenyegeti. A szakemberek által „parazitoidoknak”(3) nevezett élőlények emberi fogalmak szerint kifejezetten alattomosan járnak el. Ezek az élősködők a normális parazitákkal ellentétben nemcsak táplálkoznak a gazdaállatokból, hanem végeredményben el is pusztítják őket. A „parazitoidok” képviselői leggyakrabban a darazsak, bizonyos légycsaládok és a fonalférgek (Nematodák). Ezek a specializálódott élősködők tojásaikat a hernyókra rakják le, vagy a testükbe juttatják. A hernyó testében élő parazitoid lárvák az áldozatot kvázi „élő éléskamrává” változtatják, és belülről lassan elfogyasztják.
3. Akinek ilyen sok az ellensége, annak jó túlélési stratégiára van szüksége. A hernyóknak ugyanis viszonylag primitív idegrendszerük van, így a külső ingerekre adott válaszaik is egy szerűek. Az ügyetlen kis zabamasináknál a menekülés szóba sem jöhet. Ők a rejtőzködés mesterei.
4. A veszélyesnek számító táplálkozási szakasz rövid ideig tart, az emésztéshez sokkal több időre van szükségük. Ezt a több óráig is tartó nyugalmi fázist némelyik hernyó összegöngyölt levelekből készült vagy fonalakból font fészekben tölti. Mások egyáltalán nem merészkednek elő, és a tápnövény belsejében jól elbújva táplálkoznak. Ilyen rejtőzködő hernyók lehetnek a levélszövet és a gyümölcsök belsejében vagy a fák kérge alatt. Létezik azonban olyan hernyó is, amelyik selyemszálakból és növényi részekből készített házikóját a csigákhoz hasonlóan magával cipeli.
5. Némelyik hernyó megdöbbentő módon hasonlít ahhoz a talajhoz, ahol táplálkozik. Mások külseje egészen apró részleteiben egy száraz ágacskára emlékeztet. De léteznek olyan hernyók is, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a madárürülékhez. Az efféle álcázó manőver(4) a nagyobb ragadozók némelyike ellen biztosan védelmet nyújt.
6. Bizonyos hernyók mérgeket halmoznak fel a testükben, és így válnak ehetetlenné a ragadozók számára. Részben az elfogyasztott növényekből készen veszik fel a toxikus(5) anyagokat, gyakran azonban ők maguk állítják elő a méregkoktélt. „Sok hernyó végeredményben olyan, mint egy méreganyagokat nagy mennyiségben előállító vegyi üzem” – írta a vizsgálatokról készült összefoglalójában Konrad Dettner.
(1) Élvhajhászás, az érzéki örömök – például az evés – mértéktelen kergetése.
(2) Itt: magas fehérjetartalmú táplálék.
(3) Élősködők.
(4) Itt: Csel, cselfogás.
(5) Mérgező, mérget tartalmazó.
57. feladat
A szöveg szerint az alábbi helyek közül melyikben bújhat el a hernyó az emésztési idő alatt? 
58. feladat
Melyik állítás IGAZ?
59. feladat
Melyik sorrendet követi a szöveg tartalmi felépítése?
60. feladat
Sorolj fel ÖT különböző állatot, amely a szöveg szerint hernyókra vadászik!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
61. feladat
Hogyan NEM védekeznek a hernyók az őket érő támadással szemben?
62. feladat
Miért hasonlíthatja a német tudós a hernyókat vegyi üzemhez?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
63. feladat
Fogalmazd meg, mi a hernyólét előnye és hátránya!
Előny: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Hátrány: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
64. feladat
Melyik HÁROM dologhoz hasonlíthat a hernyó álcája a szöveg szerint?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
65. feladat
Érdekesnek találtad a szöveget? Válaszodat indokold meg az olvasottak segítségével!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
66. feladat
Mi a szerző célja a dőlten szedett résszel?
67. feladat
Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik jellemzi legjobban az újságcikk megfogalmazását, stílusát?
Művészetek Palotája
68. feladat
A Concert & Media Kft.-nek hány jegyirodájában lehet jegyeket vásárolni a Művészetek Palotája előadásaira?
69. feladat
Az alábbiak közül melyik jegyiroda tart nyitva legtovább?
70. feladat
Sorolj fel legalább HÁROM olyan vidéki várost, ahol jegyeket lehet vásárolni a Művészetek Palotája programjaira!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
71. feladat
Melyik KÉT internetes oldalon lehet jegyet vásárolni?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
72. feladat
Milyen segítséget nyújt a mellékelt ábra a jegyvásárlásban?
73. feladat
Jelöld a szövegben aláhúzással azt a szövegrészt, amely arra utal, hogy a jegypénztárak listája nem teljes!
74. feladat
Kiknek készült ez a szórólap?
Azoknak, akik...
75. feladat
Mi az oldal célja?
A páprádi rab
Zsigmond magyar királyról(1) van följegyezve a történelemben, hogy vándorlegénynek sokkal különb volt, mint királynak. Nemhiába idegen származású volt, sokkal jobban is szeretett külső országokban élni, mint itthon.
Egyszer úgy meg talált ülni a csehek közt, hogy álló esztendeig eszébe se jutott a tulajdon országa. Akkor is csak azért jutott eszébe, mert elfogyott az aprópénze. Szalajtotta is haza a kengyelfutóját, hogy szánják meg egy-két szekér arannyal, mert bizony csúfra marad idegen országban.
A magyaroknak már akkor fogytán volt a türelmük, úgy eresztették vissza a követet, ahogy jött. Azt mondták neki, ami aranyforintjuk volt, elgurult, újat meg nem lehet veretni, mert olyan rég nem látták a királyt, hogy már az ábrázatára sem emlékeznek.
No, erre Zsigmond király se tehetett egyebet, mint hogy a kardjára ütött nagy mérgesen.
– Hát hiszen, ha egyéb bajuk nincs, erről majd teszünk! Majd megemlegettetem velük, mikor látták Zsigmond király képét.
Kiválasztott a mulató cimborái közül valami cseh herceget meg egy német grófot. Meg se állt velük az ország határáig, ott is csak azért, mert víg harsonaszóval, nagy lobogólengetéssel álltak elejbe a magyar urak, fehér szakállú országtanácsosok, tüzes szemű harcos daliák.
– Hozott Isten, urunk királyunk! – hajlongtak nagy tisztességtudással.
– De bizony magam igyekeztem – csapta félre Zsigmond mogorván a kócsagtollas süvegét –, mert számolnivalóm van veletek.
– Nekünk is fölségeddel – emelte fel méltóságosan ősz fejét az öreg Bebek nádor.
– Ítéletet akarok mondani fölöttetek, amiért megsértettétek királyi személyem! – villogott a szeme Zsigmondnak.
Most Gara Imre állt elő, a zászlós bajuszú országbíró.
– Az ország már meg is hozta az ítéletét, királyom-uram – húzta elő bíborbársony köntöse alól az ítéletet, mely kutyabőr pergamenre volt ráfestve szép tarka betűkkel. – Sok hanyagságért, idegenben való csavargásaiért, saját országának elhagyásáért bezárja Zsigmond királyt tulajdon népe harminc napra a páprádi várba.
Kapott volna szegény király a kardjához, de már ekkorra nem volt az oldalán. Elvették tőle, mert nem illeti kard a rabot. S akárhogy hányta-vetette magát, bizony rácsukták a páprádi vár legbelső szobájának az ajtaját. Az előtte való szobába a cseh herceget rekesztették, azon innen meg a német grófnak adtak szállást. Ha egyek voltak a királlyal jóban, legyenek egyek a rosszban is.
Hogy aztán sok kulcscsörömpölés, ajtócsapkodás, kapunyikorgás után elszéledtek a magyar urak, Zsigmondnak az volt az első gondolata, hogy lehetne ebből a kalickából kiszabadulni.
– Hiszen csak még egyszer kardot vehessek a kezembe! – csikorgatta a fogát, s tehetetlen dühében nagyot ütött az ajtó kilincsére.
Abban a percben felpattant az ajtó, s a rab király szemben találta magát a rab herceggel.
– Nini, hát te is itt vagy? – bámult rája. – Ej, de jó, hogy ezt az ajtót elfelejtették bezárni! Nézzük meg csak a másikat is!
Hát a másik ajtó is kinyílt. A szoba sarkában ott törte az ijedség a német grófot, se holt, se eleven nem volt, csak akkor tért magához, mikor Zsigmond megbiztatta:
– Ne félj, szolgám, úgy nézem, nem is vagyunk mi itt foglyok!
A nagy puszta termekben, a kongó folyosókon, az üres várudvarban egy lelket se találtak. Hanem a konyhában megtalálták a szakácsot, aki valami rettenetesen nagy tortát gömbölygetett a sütődeszkán. Nem sok ügyet vetett a látogatókra, s nagyon foghegyről válaszolt, mikor a király azt kérdezte tőle, hogy ki őrzi őket ebben a záratlan tömlöcben.
– Hát kit-kit a saját becsülete. Engem ez a nagy bolond torta, ni, mert már ki se férek tőle az ajtón.
No, a Zsigmond rabtársainak se kellett egyéb! Szaladtak a várkapura: hát nyitva volt az is! El is nyargaltak úgy, hogy csak futtukban kiabáltak vissza Zsigmondnak: tartson velük ő is!
– Nekem nem lehet – csóválta a fejét a rab király. – Engem őriz a becsületem. Tisztelnem kell azt a népet, amelyik még akkor is bízik a királyában, mikor fogollyá teszi.
S amit mondott, állta is Zsigmond király. Harminc napig nem lépte át a páprádi vár nyitott kapuját. Igaz, hogy akkor vállukon vitték ki a magyar urak. Azt mondták, meg kell becsülni azt a királyt, aki nemzete ítéletét még akkor is tiszteletben tartja, mikor az rabbá teszi őt.
(1) Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) magyar, német és cseh király, német-római császár. Magyarország királya ként 1387-től uralkodott.
76. feladat
Hol mulat a király a történet elején?
77. feladat
Mit jelent a szöveg alapján az elbeszélésben olvasható kifejezés: „csúfra marad idegen országban”?
78. feladat
Kit ábrázoltak a történet idején a magyar aranyak?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
79. feladat
Kik börtönözték be Zsigmondot?
80. feladat
Hány napig volt a páprádi várban Zsigmond?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
81. feladat
Ki maradt Zsigmonddal a várban?
82. feladat
Szerinted miért nem zárták be a börtön kapuit a magyar urak?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
83. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi jelzők közül?
A történet megfogalmazásmódja
- fennkölt
- hivatalos
- régies
84. feladat
Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik jellemzi a nemesek Zsigmond iránti érzéseit a történet végén?
85. feladat
Mit állít a király, ki vagy mi őrizte őt rabsága idején?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
86. feladat
Számozással állítsd időrendbe az alábbi eseményeket!
. A cseh herceg megszökik.
. A magyar urak tisztelettudóan fogadják a királyt.
. Zsigmond mulatozni indul.
. A király találkozik a szakáccsal.
Hajós Alfréd, a „Magyar Delfin”
A világ egyetlen sport- és művészeti olimpiai aranyérmese.
1. Hajós Alfréd 18 évesen lett a világtörténelem első olimpiai bajnok úszója és Magyarország első aranyérmes olimpikonja, amikor az 1896. április 11-én Athénban rendezett első újkori olimpiai játékok úszóversenyein győztesként ért célba a 100 méteres és az 1200 méteres távon. 1924 júliusában újra olimpikon lett, amikor Párizsban megnyerte a 8. olimpiai játékok művészeti versenyét az építészet kategóriájában. Az újkori olimpiák több mint százéves történetében a mai napig Hajós Alfréd az egyetlen személy, aki mind sport-, mind művészeti olimpiai versenyen győzni tudott.
2. Alfréd 13 éves korában kezdett komolyan úszni. Az olimpiát megelőzően gimnazistaként Magyar- és Európa-bajnoki címeket szerzett. Az első olimpia idején a Budapesti Műegyetem építészkarának elsőéves hallgatója volt. Felkészülő edzéseit a hajnali órákban, nyitás előtt, a közeli Rudas fürdő kis medencéjének melegvizében tartotta, majd reggel 8-ra visszasétált az egyetemi előadásokra.
3. Az 1896-os olimpia úszóversenyeit a Égei-tenger 11 fokos, hullámzó vizében tartották, az Athén melletti Pireusz kikötő Zea öblében. A versenyszámokat egymás után indították, ezért az 500 méteres rajthoz Alfréd nem ért oda. A 100 méteres, majd az 1200 méteres verseny megnyerése után a győztes ifjú átfagyott testét görög matrózok emelték ki a vízből. A sokezres szurkolótábor élén álló görög trónörökös így reagált Hajós teljesítményére: „Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!” Az Akropolisz újság másnap reggeli számában Hajós Alfréd olimpiai bajnok képe alatt ez állt: „Magyar Delfin”.
4. Hazatérése után Alfréd sikerrel folytatta egyetemi tanulmányait. Közben bajnoki érmeket szerzett síkfutásban, gátfutásban, diszkoszvetésben, és a BTC sportegylet játékosaként 1902-ben tagja lett az első magyar futballválogatottnak is.
5. Tanulmányai végeztével Alpár Ignác és Lechner Ödön építészek irodájában tanonckodott, majd saját irodát nyitott. Egy ideig sportcikkeket is írt, és a Sport-Világ főszerkesztője volt, emellett a Magyar Futballszövetség kapitányi feladatait is ellátta.
6. Építészként számos épület és sportpálya tervezésén, kivitelezésén és felújításán dolgozott. Lauber Dezső építész és szintén sokoldalú sportember kollégájával közösen készített sportkomplexum terve megnyerte az 1924-es párizsi művészeti olimpiát, építészetkategóriában.
7. 1930-ban Alfréd tervei alapján, személyes irányítása alatt épült fel a ma is teljes szépségében tündöklő margitszigeti Sportuszoda, amely talán a leghíresebb építészeti alkotása, és amely a mai napig a nevét viseli. Hajós Alfréd országszerte és külföldön is számos köz- és magánépület, sportpálya tervezésében, illetve kivitelezésében és renoválásában vett részt.
87. feladat
Az alábbiak közül mi volt Hajós Alfréd foglalkozása?
88. feladat
Miért nem indult Hajós Alfréd az 500 méteres úszószámban?
89. feladat
Miben tér el Hajós Alfréd a többi olimpikontól?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
90. feladat
Körülményeit tekintve miben tér el egymástól az első olimpiai és egy mai úszóverseny?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
91. feladat
Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik összegzi legjobban a szerző nézőpontját?
92. feladat
A következő válaszlehetőségek közül melyik határozza meg legpontosabban a cikk szerkezetét, felépítését?
Két pályázat
93. feladat
Mikor adják át a Táborkaland című pályázat nyerteseinek a díjakat?
94. feladat
A Táborkaland című felhívás hátterében egy sátor képe látható. Szerinted miért ezt a képet választották a pályázat készítői?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
95. feladat
Melyik állítás NEM igaz mindkét pályázatra?
96. feladat
A pályázat mely elemeire vonatkoznak az alábbi adatok? Írd a megfelelő helyre a számukat!
1. Zebra
2. 1036 Budapest, Lajos utca 42.
4. Táborkaland
. szerkesztőség
. pályázat
. diákújság
. e-mail elérhetőség
97. feladat
Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?
Az iskolaújságos pályázaton pályázhatunk:
- a most indított iskolaújság első számával.
- olyan iskolaújsággal, amely csak webes felületen érhető el.
- az iskola nevének, címének és telefonszámának feltüntetésével.
98. feladat
Kik NEM indulhatnak a Táborkaland című pályázaton?
99. feladat
Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik jellemzi legjobban a két pályázat szövegének fogalmazásmódját?
100. feladat
Melyik felhívás külleme tetszik jobban? Válaszodat indokold is meg!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
101. feladat
A második pályázatnak mindössze az a címe, hogy „Zebra Iskolaújság Pályázat”. Válaszd ki az alábbi címek közül azt, amelyik jobban összefoglalja a felhívás lényegét!
A grund
1. A grund... Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. A pesti gyereknek ez az alföldje, a rónája, a síksága. Ez jelenti számára a végtelenséget és a szabadságot. Egy darabka föld, melyet egyik oldalról düledező palánk határol, s melynek többi oldalain nagy házfalak merednek az ég felé. Most már a Pál utcai grundon is nagy, négyemeletes ház szomorkodik, tele lakóval, akik közül talán egy se tudja, hogy ez a darabka föld néhány szegény pesti kisdiáknak a fiatalságát jelentette.
2. A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál utca felől húzódott végig. Jobbról-balról két nagy ház határolja, s hátul... igen, hátul volt az, ami a grundot nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt tudniillik egy másik nagy telek következett. Ezt a másik nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte, s a telek telis-tele volt farakásokkal. Szabályos kockákba rakva állott itt az ölfa, s a hatalmas kockák közt kis utcák voltak. Valóságos labirintus. Ötvenhatvan kis szűk utca keresztezte egymást a néma, sötét farakások közt, s nem volt könnyű dolog ebben a labirintusban eligazodni. Aki mégis nagy nehezen keresztülvergődött rajta, az egy kis térre jutott, amelyen kis házikó állt. Ez a házikó volt a gőzfűrész. Furcsa, titokzatos, félelmes kis ház volt. Nyáron a vadszőlő véges-végig befutotta, s a zöld lomb közül pöfögött ki a karcsú kis fekete kémény, amely az óramű pontosságával, szabályos időközökben köpködte a tiszta fehér gőzt. Ilyenkor azt hitte volna az ember, ha messziről hallotta, hogy a farakások közt valahol egy gőzmozdony kínlódik, amely nem tud elindulni.
3. A házikó körül nagy, otromba fáskocsik állottak. Időről időre az egyik kocsi odaállott a ház eresze alá, s akkor recsegés-ropogás hallatszott. A házikó eresze alatt volt egy kis ablak, s az ablakból deszkavályú nyúlt ki. Mikor a kocsi odaállott a kis ablak alá, egyszerre csak potyogni kezdett a deszkavályúból az aprófa, s szinte csurgott a nagy kocsiba, olyan szaporán jött. És mikor a kocsi tele lett aprófával, a kocsis kiáltott egyet. Erre abbamaradt a kis kémény pöfögése, egyszeribe nagy csönd támadt a házikóban, a kocsis rászólt a lovakra, és a lovak elindultak a tele kocsival. Aztán másik kocsi állt az eresz alá, éhesen, üresen, s akkor megint pufogni kezdett a gőz a fekete vaskéményben, és megint potyogott az aprófa. És ez így ment évek óta. Ami fát a kis házban felaprózott a masina, ahelyett nagy szekerek újat hoztak a telekre. Így aztán sose fogyott el a farakás a nagy udvarról, és sose szűnt meg a gőzfűrész sivítása. Néhány csenevész eperfa állott a kis ház előtt, s az egyik eperfa tövében fakalyiba volt összetákolva. Ebben lakott a tót, aki éjszaka a fát őrizte, hogy el ne lopják, vagy föl ne gyújtsák.
4. Hát kellett ennél gyönyörűbb hely a mulatozásra? Nekünk, városi fiúknak bizony nem kellett. Ennél szebbet, ennél indiánosabbat mi el se tudtunk képzelni. A Pál utcai telek gyönyörű sík föld volt, s ez volt az, ami az amerikai prériket helyettesítette. A hátulsó rész, a fatelep, ez volt minden egyéb: ez volt a város, az erdő, a sziklás hegyvidék, szóval mindennap az volt, amivé éppen aznap kinevezték. És valahogy azt ne higgyétek, hogy védtelen hely volt a fatelep! Az egyes nagyobb farakások tetejébe várak, erődök voltak építve. Hogy melyik pontot kell megerősíteni, azt Boka határozta meg. Az erődöt azonban Csónakos meg Nemecsek építette. Négy-öt ponton volt erőd, és minden erődnek megvolt a maga kapitánya. Kapitány, főhadnagy, hadnagy. Ez volt a hadsereg. Közlegény, fájdalom, nem volt, csak egy. Az egész grundon a kapitányok, főhadnagyok és hadnagyok egyetlen közlegénynek parancsoltak, egyetlen közlegényt egzecíroztattak(1), egyetlen közlegényt ítéltek holmi kihágásokért várfogságra.
5. Talán nem is kell mondani, hogy ez az egyetlen közlegény Nemecsek volt, a kis szőke Nemecsek. A kapitányok, főhadnagyok és hadnagyok csak amúgy kedélyesen szalutáltak egymásnak a grundon, még ha százszor is találkoztak egy délután. Úgy kutyafuttában emelték a kezüket a sapkájukhoz, és azt mondták egymásnak:
– Szervusz!
Csak a szegény Nemecseknek kellett magát minduntalan haptákba(2) vágnia, és némán, mereven szalutálni. És aki csak elsétált előtte, mind rákiáltott:
– Hogy állasz?
– Össze a sarkot!
– Ki a mellet, be a hasat!
– Hapták!
És Nemecsek boldogan engedelmeskedett mindenkinek. Olyan fiúk is vannak, akiknek öröm az: szépen engedelmeskedni. De a legtöbb fiú mégis parancsolni szeret. Ilyenek az emberek. És ezért volt természetes dolog az, hogy a grundon mindenki tiszt volt, csak éppen Nemecsek volt a közlegény.
(1) Katonai gyakorlatokat végeztet, parancsolgatással irányít.
(2) Vigyázba állni.
102. feladat
Mi az a „csodálatos nagy, kék bura”?
103. feladat
Mivel foglalkozott a grund mögötti telket bérlő cég?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
104. feladat
Mely bekezdések írják le, hogy mire használták a bérlők a grund mögötti telket?
105. feladat
A részlet szerint miben hasonlít a gőzfűrész a gőzmozdonyhoz?
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
106. feladat
Mi volt a kocsik szerepe a cégnél folyó munkában?
107. feladat
A részlet alapján mi a különbség a házikó és a fakalyiba között?
108. feladat
Melyik szóval lehetne helyettesíteni a negyedik bekezdés harmadik mondatában az „indiánosabbat” szót?
109. feladat
Mit NEM helyettesített a fatelep a fiúk játékai során?
110. feladat
Fogalmazd meg, milyen tulajdonságával tűnt ki Nemecsek a többi fiú közül!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
111. feladat
Hol nőtt fel az elbeszélő? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
112. feladat
Az idézett szöveg célja: