Kompetenciamérés 2008 - szövegértés 8. osztály
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
EGY BANGLADESI KÖZGAZDÁSZ KAPTA A NOBEL-BÉKEDÍJAT
A „SZEGÉNYEK BANKÁRA” EGY FILLÉRES KÖLCSÖNNEL KEZDTE
1. Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett, mikrohitelezéséről híres, a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is kölcsönző Grameen Bank kapja 2006-ban a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban Ole Danbolt Mjös, a Nobel-békedíj Bizottság elnöke.
2. A most 66 éves gazdasági szakember, Junusz, illetve bankja a vidéki szegények legszegényebbjeinek is nyújt hitelt dél-ázsiai hazájában, a világ egyik legszegényebb és „legzsúfoltabb” országában, ahol 147 millióan laknak 144 ezer négyzetkilométeren, tehát Magyarországnál csak mintegy másfélszer nagyobb területen.
3. „Tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből. A mikrohitel az egyik az ilyen lehetőségek közül” – hangzott el a bizottsági elnök döntésének indoklásában. „Junusz olyan kiemelkedő egyéniség, aki képes volt a gyakorlatba átültetni egy nemes elképzelést, és ezzel embermilliók javát szolgálni. […] Minden embernek megvan a joga és a képessége ahhoz, hogy elfogadható életet éljen. Junusz és bankja megmutatta, hogy még a legszegényebbek is tehetnek valamit előrejutásukért” – áll továbbá az indoklásban.
4. A „szegények bankáraként” emlegetett kitüntetett úgy fogalmazott a norvég NRK rádiónak adott nyilatkozatában, hogy „a bizottság támogatta döntésével annak az álomnak a megvalósulását, amely szerint meg lehet szabadítani a világot a szegénységtől”.
5. Az 1976-ban alapított Grameen Bank bevett gyakorlata szerint a nincstelen hiteligénylők ötös csoportokban vehetnek fel hitelt, és kölcsönösen segíteniük kell egymást a törlesztésben. A pénzintézet nem követel meg az igénylőktől semmilyen más fedezetet, biztosítékot. (Később számos más pénzintézet is átvette a világ minden táján a Junusz által meghonosított mikrohitel-konstrukciót.)
6. 2004 óta a bank koldusoknak ad hitelbe mobiltelefonokat, hogy ne csak kéregessenek, hanem szolgáltatást is ajánlhassanak a reménybeli alamizsnálkodónak(1): megkérdezik az illetőtől, nem kell-e telefonálnia. A bank így lényegében utcai telefonokat állított hadrendbe, méghozzá személyzettel. Az elképzelés bevált, a koldusok mobiltelefonos szolgáltatása kelendővé vált, mert még kevés a mobiltelefon ebben az országban, és az utcai telefonkészülékek hálózata sem sűrű.
7. A norvég parlament (storting) által kijelölt ötfős Nobel-békedíj Bizottságnak (más nevén Norvég Nobel-bizottságnak) sikerült ismét meglepnie a világot, hiszen a nemzetközi sajtó feltételezett esélyesei között egyáltalán nem szerepelt Junusz neve. (A legtöbben Martti Ahtisaari volt finn elnökre tippeltek a világ sajtójában a 191 jelölt közül. Ő elnökölt ugyanis azokon a tárgyalásokon, amelyek békeegyezségre vezettek 2005 augusztusában az indonéz kormány és az Aceh tartománybeli lázadók között. Az utóbbi időkben ez volt az egyetlen békefolyamat, amelyben eredmény született.)
8. Ám a bizottság, mint döntésének indoklásában utal is rá, igyekszik tágan értelmezni a béke fogalmát, és nemcsak a közvetlen, politikai jellegű béketeremtő, békemegőrző tevékenységet jutalmazni, hanem azoknak a tevékenységét is méltányolni, akik az emberi lét minőségének javításával hozzájárulnak a tartós béke alapjainak lerakásához.
9. Mint minden évben, most is december 10-én, a díjalapító, Alfred Nobel svéd gyáros, tudós (a dinamit feltalálója) és filantróp(2) halálának évfordulóján adják át a díjat a kitüntetett személynek vagy szervezetnek. Tavaly a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és egyiptomi vezetője, Mohammed el-Baradei kapta.
10. A 10 millió svéd koronával (1,1 millió euró) járó békedíj az egyetlen a Nobel-díjak közül, amelynek odaítéléséről Norvégiában, nem pedig Svédországban döntenek. Alfred Nobel maga akarta így, de magyarázatot nem adott rá. Nobel életében Norvégia a svéd királysághoz tartozott. Külpolitikai kérdésekben csak a svéd parlament dönthetett, a korlátozott szuverenitású Norvégia parlamentje nem. Sokan feltételezik: a svéd díjalapító azért döntött így, mert azt gondolta, hogy ha svéd bizottság hozna erről határozatot, az nagyobb mértékben ki lenne téve a mindenkori svéd kormány manipulációinak és nyomásának. Arra persze nem számíthatott, hogy kilenc évvel halála (1896) után Norvégia elszakad Svédországtól, és függetlenné válik.
(1) Alamizsnálkodó: koldusnak adományt ad.
(2) Filantróp: emberbarát, jótékonykodó.
1. feladat
Milyen információt közöl a szöveg Banglades népsűrűségével kapcsolatban? 
2. feladat
Mit jelent a mikrohitelezés?
3. feladat
Ki kapta 2005-ben a Nobel-békedíjat?
4. feladat
Keresd ki a szövegből, hogy mit jelent a „storting” szó!
5. feladat
Miért vált népszerűvé a koldusok nyújtotta telefonszolgáltatás Bangladesben?
6. feladat
Mit gondolsz, miért nem szerepelt Junusz a Nobel-díj esélyesei között?
7. feladat
Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amely a hitelkonstrukció sikerességét bizonyítja!
8. feladat
Az olvasottak alapján egyetértesz azzal, hogy Junusz kapta 2006-ban a Nobel békedíjat? Válaszodat a szöveg alapján indokold!
9. feladat
Az alábbiak közül melyik két bekezdés tartalmi kapcsolata kevésbé szoros?
10. feladat
Mi a közös a 4., 5. és 6. bekezdés tartalmában?
11. feladat
Mi az utolsó bekezdés szerepe?
12. feladat
Ági szerint a 10. bekezdés nem illik az újságcikkhez, akár ki is lehetett volna hagyni. Szerinted mivel magyarázhatja állítását?
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
KÖRNYEZETBARÁT PRAKTIKÁK A KONYHÁBAN
1. Sütés-főzés
Hogyan csökkenthetjük sütés-főzéssel kapcsolatos energiaköltségeinket?
- A fedő nélküli főzés kétszer akkora energiát igényel ½ liter víz felmelegítésekor, mint a fedő használatával főzés.
- Ne főzzük agyon ételeinket! A nyersen vagy párolva fogyasztott étel nemcsak „energiatakarékosabb”, de egészségesebb is, mert a zöldség és a gyümölcs a főzés során sokat veszít az ízéből, vitamintartalmából.
- A burgonyát, zöldségeket ne főzzük bő lében. Kevesebb vizet kell felmelegíteni, és az ételek sem lúgozódnak ki.
- Főzéshez olyan méretű edényt használjunk, amely illeszkedik a gázrózsa vagy a főzőlap méretéhez. Ha például a főzőlap átmérője 18 centiméter, az edényé viszont csak 15 centiméter, akár 30%-kal is nőhet az energiafogyasztás.
- Ne érjen túl a láng az edény peremén.
- A dupla talpú edények hőátadása jobb, kevesebb veszteséggel, nagyobb hatékonysággal, egyenletesen főznek.
- Használjunk minél kevesebb olajat, ezt egészségünk is meghálálja, és nem keletkezik annyi veszélyes hulladék.
- Vízforraláskor csak annyi vizet melegítsünk, amennyire éppen szükségünk van. Használjunk poharat vagy bögrét a víz beméréséhez.
- Ha bemelegítettük a sütőt, használjuk ki a teljes kapacitását. Minél több ételt süssünk meg egyszerre.
- Ne nyitogassuk feleslegesen a sütő ajtaját, mert ez minden alkalommal hőveszteséget jelent.
- Használjuk ki a sütő maradékhőjét. A sütés befejezése előtt néhány perccel lezárhatjuk a sütőt. A maradékhőt használhatjuk gyümölcsaszalásra is.
- A tisztán tartott sütő jobban visszaveri a hősugarakat, ezért hatékonyabb.
- Ha már felforrt az étel, vegyük kis lángra. Főzési ideje ezzel nem növekszik, viszont energiát takarítunk meg.
2. Élelmiszerek tárolása
Rövid távon hűtőszekrényben vagy hűvös kamrában, pincében tároljunk. Amit hosszabb távon kívánunk tárolni, fagyasszuk le, tartósítsuk befőzéssel, szárítással vagy aszalással.
- Az élelmiszereken általában feltüntetik, hogy milyen hőfokon meddig áll el a termék. A megadott hőfoknál hidegebb tárolás szükségtelen és energiapazarló.
- Ne tegyünk a hűtőbe meleg ételeket, mert a kicsapódó gőz megfagy, lerakódik a hűtőfelületekre, rontja a hatásfokot.
- Tartsuk karban a hűtőkészülékeket, olvasszuk le rendszeresen azokat. Az idő előtti jéglerakódás és a hőveszteség elkerülése érdekében csak akkor nyissuk ki a hűtő ajtaját, ha az szükséges. Ne rántsuk ki vagy fel hirtelen az ajtaját, mivel azzal mintegy kirántjuk a hideg levegőt is.
- Hőszigetelő edényekben ne tároljunk hűtőben élelmiszert, mert az növeli a hűtési időt, rontja a hatásfokot.
- Amit nem szükséges, ne tároljuk a hűtőben.
- Ellenőrizzük rendszeresen élelmiszereinket, nehogy penészgomba vagy valamilyen rovar támadja meg.
13. feladat
Mire törekedjünk vízmelegítéskor?
14. feladat
Miért takarékos, ha egyszerre több ételt sütünk a sütőben?
15. feladat
Miért ne nyitogassuk a sütő ajtaját?
16. feladat
Mi történik, ha meleg ételt teszünk a hűtőbe?
17. feladat
Melyik igaz, illetve melyik hamis a következő állítások közül?
Hogyan használjuk hatékonyan a hűtőszekrényünket?
- Határozott, gyors mozdulattal nyissuk az ajtaját.
- Rendszeresen olvasszuk le hűtőgépünket.
- Minél kevesebb alkalommal nyissuk ki a hűtőt.
- Hőszigetelő edényben tartsuk az ételeinket.
18. feladat
Mi a közös az 1-es és a 2-es számmal jelölt szövegrész tartalmában?
19. feladat
Mi a célja a szövegnek?
20. feladat
Milyen címet adnál a szövegnek?
21. feladat
Hogyan tennéd érdekesebbé ezt a szöveget?
22. feladat
Miért fontos, hogy már a gyerekek is többet tudjanak a környezetbarát praktikákról?
23. feladat
A takarékosságon kívül miért fontos, hogy csökkentsük energiaköltségeinket?
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
A RÓKA ÉS A HOLLÓ
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK
Róka és a holló,
Megírta Aesopus.
Mindannyiunk előtt ismerős ez opus.
Mégis elismétlem e témát pár szóval,
Majd megtoldom néhány variációval.
A TÉMA
Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán,
Csőrében jó nagy sajt, fogyasztásra várván.
Arra kószált búsan a ravaszdi róka,
Ki nem jutott sajthoz fagyosszentek óta.
Hogy a fára nézett, elszállt komor kedve,
Felujjongva tört fel mohó gyomornedve.
És szólt álnok bájjal: - tollad ó be ékes,
Hogy madárkirály légy, régen esedékes!
És a neved, ,,HOLLÓ”, oly olvadó-omló.
Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.-
A dicséret szép szó, ámde a bírálat
Már olyasvalami, mit ki nem bír állat.
Így hát a holló, hogy meggyőzze a dőrét,
Vad rikácsolással tátotta ki csőrét.
A sajtja lehullott, erre várt a róka,
Ezúttal elnyerte tetszését a nóta.
ELSŐ VARIÁCIÓ
A róka szájában egy jó darab rokfort.
Megette a felét, de már az is sok volt.
Komoran ült ott fenn a holló a hársfán,
S megakadt a szeme mesebeli társán.
Nosza ő is rögtön ravaszkodni kezdett,
Fondorkodott, tervelt, s az eredmény ez lett:
Ha ez nem ismeri Aesopus meséjét,
Megadta a sors a sajtszerzés esélyét.
És máris megszólalt, cifra ódon módon:
– Ó, rókám ne hidd, hogy tán csak gúnyolódom!
Királyi palástnál szebb vörhenyes bundád,
Le is nyúzzák rólad, mielőtt megunnád,
Mégis tekintélyed csorbítja a szégyen,
Hogy hangod megcsuklik fenn a magas CÉ-ben.
Rókánk e sértésre tágra tátva száját,
Cáfolatul tüstént üvöltött egy skálát.
De meg kell jegyeznem erről az esetről,
Hogy a sajt a fára azért nem esett föl.
MÁSODIK VARIÁCIÓ
Fenn csücsült a holló, falt sok pusztadőrit,
Annyi maradt mégis, majd lehúzta csőrit.
Lent a rókánál egy jó nagy ementáli,
De már falánk gyomra kezdett ellenállni.
Hogy látta a hollót ez a megcsömörlött,
– Brr, még egy sajt! – Morgott. – Vigye el az ördög!
– Hogy vagyunk? – Szólt oda a holló ásítva,
S a sajtja lehullott a selymes pázsitra.
– Fujj, vidd el! – Nyöszörgött undorral a róka,
S amit tett, azóta nevezték el róla.
HARMADIK VARIÁCIÓ
Éhesen gubbasztott hollónk a hárs ágán,
S töprengett az idők változandóságán.
Éppen arra kószált a bús, sovány róka.
Sajtlikat sem evett húshagyókedd óta.
Meglátva a hollót, könnyesen sóhajtott:
– Mit ér ravaszságom, ha neked sincs sajtod?
– Nincs – felelt a holló. – Rég nem ettem sajtot,
Viszont dalolhatok, hogyha úgy óhajtod.
Tudom kedvedre volt múltkor is az ének.
– Sajttal! – Szólt a róka. – Így kell a fenének!...
NEGYEDIK VARIÁCIÓ
Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán.
Csőrében trappista hivalkodott sárgán.
Jött az éhes róka. Látta, hogy a helyzet
Megegyezik azzal, mit Aesopus jelzett.
Szólt hát álnok bájjal: – Tollad ó be ékes,
Hogy primadonna légy, régen esedékes!
És a neved! Hallga, hogy leng lágyan: HOLLÓ!
Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.
De hiába várta a ravaszdi róka,
Hogy sajtesőt hullat majd a holló-nóta.
Mi volt eme nem várt, különleges, ritka,
Szerény, józan, okos hallgatásnak titka?
Nem hajszolta dicsvágy? Sem nagyzási hóbort?
Nem!… Az igaz viszont, hogy fehér holló volt…
24. feladat
Miért tátja ki csőrét a holló a TÉMÁBAN?
25. feladat
Melyik szereplő akarja a MÁSODIK variációban megszerezni a sajtot?
26. feladat
Az alábbi tulajdonságok közül melyik jellemzi a hollót a NEGYEDIK variációban?
27. feladat
Mi az, ami mindegyik történetben megegyezik?
28. feladat
Mivel érte el a róka a TÉMÁBAN, hogy a holló kiejtette csőréből a sajtot?
29. feladat
Melyik tulajdonságot figurázza ki a TÉMA?
30. feladat
Hogyan értelmeznéd A TÉMA című vers utolsó sorát?
31. feladat
Mi változik az ELSŐ variációban a TÉMÁHOZ képest? Miben rejlik a csattanó?
32. feladat
A MÁSODIK variáció abban hasonlít a TÉMÁHOZ, hogy…
33. feladat
Kire utal a MÁSODIK variációban a megcsömörlött szó?
34. feladat
A MÁSODIK vagy a HARMADIK variáció tér el kevésbé az eredeti mesétől? Indokold meg a válaszodat!
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
JÁTSZD ÚJRA! - MAROKKÓ
Vannak játékok, amelyek jó időre – olykor századokra – elfelejtődnek, azután váratlanul ismét divatba jönnek. Így esett a dolog e vékony színezett pálcácskákkal játszott ügyességi időtöltéssel is, amely a múlt században érkezett kontinensünkre, mégpedig Japán közvetítésével Kínából. A közvetítő országra utal Nyugat-Európában elterjedt neve is – Mikado –, ami a császár japán neve. A legmagasabb értékű pálcácskát ugyanis császárnak, másutt királynak nevezik. (Keleten egyébként különféle pálcafigurákat is készítettek – szigony, kasza, háromszög, létra, villa stb. –, hozzánk már csak sima színezett pálcácskák formájában került.)
Múlt századi divatjáról írtunk – holott a pálcákkal való időtöltést már a nagy római történetíró, Tacitus is megemlíti mint a germán törzsek jósláshoz használt eszközét. Felszedés közben a pálca nyugalmi helyzete szerencsét, megmozdulása balszerencsét jelentett. Az 1500-as években a neves francia író, Rabelais már mint ismert szórakozást írja le a középkori játékok fölsorolásakor; a régi királyi számadókönyvekben pedig többször találkozunk „elefántcsont botocskákkal”, amelyeket az uralkodók szórakozása céljából vásároltak. Van utalás arra is, hogy a játékhoz kötőtűt használtak, sőt létezett egy marokkóhoz hasonlatos időtöltés egyszerű varrótűvel. Aztán a játéknak századokra nyoma veszett, míg csak Japánból újra meg nem kaptuk.
***
A játékot olyan 20 centis pálcácskákkal játsszuk, amelyeket mintázatuk, illetve számértékük különböztet meg egymástól. A legértékesebb pálcán – a mikádón vagy királyon – színes spirálvonal húzódik végig, és 50 pontot ér. Utána következik a királynő: az egész pálca színes, rendszerint piros, és 10-et ér. A többi pálcára 5, 3, illetve 2 sávocska van festve – értékük ugyanennyi. A teljes készlet 50 pálcából áll, amelyben egy király, öt királynő, 10 ötös, 20-20 hármas, illetve kettes értékű pálca található. Az ideális résztvevőszám a játékhoz 2-4 fő.
Az első játékos az egész csomót jobb kézzel alulról megmarkolja, függőleges helyzetbe állítja úgy, hogy a pálcák vége az asztalt érje. Most hirtelen elengedi a csomót, mire azok szabálytalan rendben szétesnek; van, amelyik messzebb gurul, vannak, amelyek egymáson feküsznek majd. A játékosnak most egyenként ki kell vennie a csomóból a pálcákat, méghozzá úgy, hogy kivétel közben a többi nem mozdulhat meg. Ha a megfogotton kívül egyetlen másik pálca akárcsak megrezdül, a játékos a kiszedés jogát máris átadja a soron következőnek. Így megy körbe a pálcák felszedése, míg csak az egész csomó a játékosok birtokába nem kerül. Ekkor arra a menetre elszámolnak, vagyis ki-ki felírja a hozzá került pálcák értékét.
A játékhoz finom kéz és nagy figyelem szükséges. Egy összegabalyodott halom felszedése elég soká eltarthat. A játékosnak segítségére lehet, hogy egy felszedett nagyobb értékű pálcával – királlyal vagy királynővel – az egymáson fekvő pálcák közül a fölsőt le is pöckölheti, ha úgy ítéli meg, hogy az biztonságosabb, mint a két ujjal történő levétel.
Ha már minden játékos dobott, azaz volt kezdő, végelszámolást tartanak.
35. feladat
Miért marokkó a játék neve?
36. feladat
Mit jelent a játék Nyugat-Európában elterjedt neve, a mikádó?
37. feladat
Számozással tedd időrendbe a játék különböző előfordulásait!
. Kína
. Japán
. Franciaország
. Római Birodalom
. Magyarország
38. feladat
Mi utalhat arra, hogy a középkorban nők is játszották ezt a játékot?
39. feladat
Milyen tulajdonságok szükségesek a nyeréshez?
- Ügyesség
- Műveltség
- Türelem
- Kíváncsiság
- Koncentrálóképesség
40. feladat
Melyik játékos nyer?
41. feladat
Húzd alá a szövegben, hogy milyen pálcafigurákat használnak Japánban és Kínában!
42. feladat
Melyik pálcából található 5 darab a készletben?
43. feladat
Hányan játszhatják a játékot a szöveg szerint?
44. feladat
Az olvasottak alapján miért ajánlanád ezt a játékot a barátaidnak?
45. feladat
Milyen alcímet adnál a szöveg első és második felének?
Első fele: ________________________
Második fele: _____________________
46. feladat
Mi a szerző célja ezzel a szöveggel?
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM
47. feladat
Mi az előző oldalon látható prospektus célja?
48. feladat
Miről NEM ad információt a prospektus?
49. feladat
A jobb oldali információk címeinek (Élmény, Látvány, Exkluzív környezet, Tudás) megnagyobbított kezdőbetűiből az ÉLET szó olvasható ki. Miért éppen ez szerepel a prospektuson?
50. feladat
Az alábbiak melyike NEM található a múzeumban?
51. feladat
Miért fontos tudni azt, hogy a múzeumnál buszok is tudnak parkolni?
52. feladat
Miért lehet a Természetbúvár-terem a legnépszerűbb a múzeum összes terme közül?
53. feladat
Melyik LÁTVÁNYosság, keltette fel legjobban az érdeklődésedet? A prospektus alapján indokold is meg választásodat!
54. feladat
Az alábbi mondatok melyike jelenti ugyanezt: „A megújuló múzeumot a régi helyén találja.”
Tanulmányozd az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
ELLIS WEINER: LEVELEK ALASZKÁBÓL
Kedves Bill!
Még túlságosan kevés idő telt el, ezért nem is kaphattam választ tőled az előző levelemre – arra, amelyben megírtam, hogy minden utálatossága ellenére elszegődtem dr. Joel Fleischmanhoz másodasszisztensnek. De a dolgok meglehetősen érdekes fordulatot vettek, ezért gondoltam, tudatom veled az újabb fejleményeket.
Ma álltam munkába az 5-től éjfélig tartó műszakban. Fleischman futólag megismertetett a kartotékrendszerrel. Legalábbis elkezdte, de fél perc után mindketten feladtuk a próbálkozást. Kiderült, hogy Marilyn tökéletesen áttekinthetetlen módszer szerint vezeti a kartotékokat, a betegek adatait satöbbit, és a dossziékra olyan apró indián jelképeket helyez el, amelyeknek csak ő tudja az értelmét. Hát jó.
Betelepedek tehát az íróasztal mögé, hogy fogadjam a páciensek végtelen áradatát. Tudom, hogy ha jobban belegondolsz, csodálkozva megkérdezed: „Hány betege lehet egy orvosnak éjféltájt, egy kicsi – sőt mikroszkopikusan parányi – városban?” Hosszú történet. Fogadd el tényként, hogy ebben a városban egy furcsa természeti jelenség miatt a szó szoros értelmében senki sem alszik, így aztán nem lehet megkülönböztetni az éjszakát a nappaltól, legfeljebb úgy, hogy néha világos van, néha meg sötét.
Beengedem az első pácienst, egy előredülledő sörhasú, nagy böhöm favágót. Kötelességszerűen bekísérem a rendelőbe. Hiszen azért volnék itt ugyebár. Fleischman odafordul a beteghez. – Szóval, Roy. Megint kiment a térde?
Mármost ezek a favágók kiszámíthatatlan népség. Némelyikük lyukat beszél a hasadba, némelyikük meg nem mond többet évente tíz szónál. Emberünk az utóbbi kategóriába tartozott. – Sajog a belem.
– Milyen jellegű a fájdalma?
– Szúrós. A gyomromban meg lejjebb.
– Mikor kezdődött?
– Délután.
– Van valami elképzelése, hogy mi okozhatta? Gyanús étel, hirtelen fellépő stressz…
– Lenyeltem valamit.
Csönd. Végül Fleischman buzdítólag azt mondja: – Na, ki vele! Mit nyelt?
– Monopoly játékfigurákat.
Kirobban belőlem: – Házakat vagy szállodákat? – Roy rezzenetlen fapofával néz rám. – Mind a kettőt. Meg a cilindert, a vasalót és azt a kis bizgentyűt.
– A dobókockát? – kérdezi Fleischman.
– A sportkocsit.
– Ezek nem fémből készülnek? – kérdezem.
Roy vállat von. – Bádogból – mondja kicsinylőleg, mintha azt akarná mondani, hogy a bádog vékony, jószerivel enni is lehetne. – A házakat meg a szállodákat műanyagból csinálják.
Fleischman arca görcsbe rándul – nem is tudom, mitől: az iszonyattól vagy a hitetlenkedéstől?
– Hány házat és szállodát evett… izé… nyelt le?
Roy félrenéz, és vállat von. – Öt vagy hat házat, két-három szállodát.
– Nem akarok illetéktelenül kíváncsiskodni… de megtudhatnám, hogy miért? Nem bírta kivárni, míg kihűl a pattogatott kukorica?
– Az asszony miatt. Állandóan ő nyer. Én megveszek mindent, amire rálépek, és a végén az övé az összes vasút. Teljesen kicsinál. Kitty lép rá az „Ingyenes parkoló” kockára, én soha. Úgy terpeszkedik el rajta, mintha a személyes tulajdona volna. Nem bírtam tovább!
55. feladat
Az alábbiak közül melyik jellemzi legjobban Maggie levelét?
56. feladat
Az alábbiak közül kik lehetnek a levél címzettjei?
- Maggie barátja
- Egy régi tanára
- Maggie bátyja
- Egy képzeletbeli barát
- Egy volt munkatársa
- A város polgármestere
57. feladat
Miért ír Maggie újra levelet, holott még az előzőre sem kapott választ?
58. feladat
Hol játszódik a történet?
59. feladat
Mi az orvos keresztneve?
60. feladat
Hogyan érez a levél írója a doktor iránt?
61. feladat
Miért tart a rendelő esti műszakot?
62. feladat
Korábban miért fordult a favágó orvoshoz?
63. feladat
Az alábbiak közül melyik jellemezi legjobban a favágó magatartását a rendelőben?
64. feladat
Húzd alá azt a mondatot, amely Maggie megdöbbenésére utal!
65. feladat
Melyik szó helyett használja Roy a „bizgentyű” kifejezést?
66. feladat
Hogyan és miért változnak a favágó érzései a monopolyzás során?
A favágó érzései a monopolyzás elején: _________________________________________
A favágó érzései a monopolyzás végén: _________________________________________
A változás oka: ___________________________________________________________