Kompetenciamérés 2007 - szövegértés 6. osztály
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
BAGHÓ, A KELLÉKES
A halandó hajlamos azt hinni, hogy a színház az igazgatóból, a rendezőből, a színészből, a pénztáros kisasszonyból s legföljebb a súgóból áll. Nem tudja, mert nem láthatja, hogy a háttérben nyüzsgő színpadi munkások nélkül aligha volna előadás.
A legkevésbé kellékes nélkül.
Baghó kellékest úgy könyveli el a színháztörténet, mint ügyes, csalafinta és humoros embert, akinek gyakran vette hasznát a színészet. Egyik nagyobb vidéki városunkban, ahol éppen új szálloda épült, ő keresett lakást a társulatnak. Megállt a portás előtt.
– Hogy egy szoba az első emeleten?
– Öt forint.
– Hát a másodikon?
– Három forint.
– És a harmadikon?
– Ott csak kettő.
Baghó köszönt és indult.
– Nos, Baghó úr, hát nem veszi ki a szobát?
– Nem elég magas nekem ez a szálloda.
*
Fiatalkorában szerelmes volt egy kóristanőbe, meg is kérte a kezét, de kosarat kapott.
Tíz év múlva megint egy társulathoz kerültek. A derék hölgy egyenesen nekiront.
– Maga megkérte a kezemet.
– Meg, a múlt században.
– Én akkor kosarat adtam, de most meggondoltam magam.
– Én is! – felelte Baghó, és faképnél hagyta a nőt...
1. feladat
Sorolj fel a szöveg alapján NÉGY színházi foglalkozást!
2. feladat
Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy az átlagnéző miért nem tudja, hogy mennyien dolgoznak még a színházban a legismertebb személyeken kívül?
3. feladat
Az alább felsorolt tulajdonságok közül melyik NEM illik Baghóra? 
4. feladat
Hány emeletes volt az a szálloda, ahol Baghó lakást szeretett volna kivenni a társulatnak?
5. feladat
Mivel foglalkozott az a hölgy, akibe Baghó fiatalon szerelmes volt?
6. feladat
Húzd alá a szövegben azt a kifejezést, amely arra utal, hogy a kórista hölgy kezdetben nem viszonozta Baghó szerelmét!
7. feladat
Melyik igaz és melyik hamis a következő állítások közül?
- A második emeleten olcsóbb volt a szoba, mint az elsőn.
- A kóristanő később már szívesen hozzáment volna Baghóhoz.
- Baghó egész életében szerelmes volt a kóristanőbe.
- Baghó szeretett tréfálkozni.
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
HÉTKÖZNAPI CSODÁK
HOGYAN KÉSZÜL A GOLYÓSTOLL HEGYE?
A golyóstoll „lelke” a nagy pontossággal csiszolt fémgolyó, ez viszi át a gyorsan száradó, olajalapú tintát a papírra.
A golyó általában lágy- vagy rozsdamentes acélból készül, átmérője kb. l mm, és néhány milliomod centiméternyi pontossággal gömb alakúra csiszolják. Készülhet volfrám és szén ötvözetéből is, amely csaknem gyémántkeménységű.
A golyó felületét néha érdesítik, hogy jobban tapadjon a felülethez, amelyre írnak.
A kicsi golyókat acél- vagy sárgaréz foglalatba helyezik, amelyben minden irányban szabadon foroghatnak, majd a foglalat csúcsát behajlítják, hogy a golyó ne essen ki.
A tinta a betétből egy keskeny csövön keresztül jut el a golyó foglalatához. A betét vége szabadon kell hogy maradjon, vagy legalábbis egy kis lyuknak kell lennie rajta, máskülönben a tinta fogyása nyomáscsökkenést idézne elő benne, s ez meggátolná, hogy a tinta a golyóhoz jusson.
A golyó foglalatába vájt parányi barázdák biztosítják, hogy a tinta egyenletesen kerüljön a golyóra, így amikor a tollat végighúzzák a papíron, a golyó simán forog, és folyamatos vonalat húz.
A legnagyobb francia golyóstollgyártó cég tollaiból naponta csaknem 14 millió darabot adnak el a világon. Egy finom hegyű tollal több mint 3,5 km hosszúságú írást lehet papírra vetni, közepes finomságúval 2,5 kilométernyit.
1. A golyót, amely általában acélból készül (itt 80-szoros nagyításban látható), gömb alakúra csiszolják.
2. A foglalat: A toll hegyén lévő foglalat barázdáin keresztül jut el a tinta a golyó minden részére.
3. Helyén a golyó: A golyót, behelyezése után, a foglalat visszahajtott pereme védi a kicsúszástól.
A GOLYÓSTOLL MAGYAR FELTALÁLÓJA
A töltőtoll 1884-es megjelenése előtt mintegy ezer éven át kihegyezett madártollal írtak világszerte. Aztán az 1930-as években Bíró László újságíró feltalálta a golyóstollat. Bíró a második világháború kitörése után elmenekült Magyarországról, s Argentínában telepedett le.
Vegyész bátyja, György segítségével tökéletesítette a tollat, s a háború idején Buenos Airesben megkezdte annak gyártását és árusítását. 1944-ben eladta a találmányt egyik támogatójának, aki Biro-toll néven nagy mennyiséget szállított belőle a szövetséges légierőnek, mivel nagy magasságban, kis nyomáson is lehetett vele írni. Bíró Lászlót elfelejtették ugyan, de neve fennmaradt, hiszen a világ nagy részén még ma is birónak nevezik a golyóstollat.
8. feladat
Hogyan kapcsolódik a golyóstoll Magyarországhoz?
9. feladat
Mit neveznek a találmány „lelkének”? Magyarázd meg a saját szavaiddal, hogy miért!
10. feladat
Hogyan kerül a tinta a golyóra? Melyik képen látható ez?
11. feladat
Miért nem esik ki a golyó a tollból?
12. feladat
Fennmaradt a golyóstoll feltalálójának neve? Indokold a válaszodat!
13. feladat
Számozd meg a golyóstoll készítésének lépéseit!
. A kész golyókat foglalatba helyezik.
. Elkészítik a körülbelül 1 mm átmérőjű fémgolyót.
. A foglalat csúcsát behajlítják.
. A golyó felületét érdesítik, hogy ne csússzon meg a papíron.
14. feladat
Melyik igaz és melyik hamis a következő állítások közül?
- A golyóstoll feltalálója pilóta volt.
- 1884-ben találták fel a golyóstollat.
- Egy közepes finomságú tollal 2,5 km hosszan lehet írni.
- A golyóstollat először Buenos Airesben árusították.
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
EMBERT HANGJÁRÓL?
Meglehetősen kevés ismeretünk van arra vonatkozóan, hogy vajon a beszéd mutat-e összefüggést a beszélő testalkatával. Mindennapi tapasztalat, hogy egy bizonyos embertípushoz egy meghatározott beszédtípust képzelünk el.
Filmek szinkronizálásakor különös jelentősége van az embertípus és a beszédtípus összhangjának. Nem véletlen, hogy a szinkronizáló személy alkatilag, sőt nemegyszer arcát tekintve is hasonlít a szinkronizálandó személyre. (Nagy a külső hasonlóság például a Piedonét alakító Bud Spencer és magyar hangja, Bujtor István között.) Az arcbeállítás hasonlósága szinte magától értetődik: feltételezi a hasonló beszédszerveket (főként a méretek) és ennek alapján a hasonló működéseket. Gondoljunk arra, hogy ha a jól ismert külföldi színész szinkronhangja változik (pl. más az ismert sorozatban és megint más egy filmben), akkor a nézőnek (hallgatónak) kifejezetten bizonytalan, nemritkán kellemetlen érzése van. (A hangjukat a filmvásznon állatoknak kölcsönző színészek megválasztásában is döntő az alkat, a magasság, a súly. Az egérkét alacsony színész, gyakrabban nő, a medvét pedig rendszerint mély hangú, magas, esetleg nem is túl sovány színész szólaltatja meg.) Azt, hogy a hallgatónak valamiféle elvárása van az alkat és a beszédhang vonatkozatában, jól szemlélteti az a tény, hogy a rajzfilmek szereplőinél is fontos a szinkronizáló személy jó megválasztása. Nem véletlen, hogy a Frédi és Béni-sorozatban Béni a vékonyabb alkatú Márkus László, Frédi pedig az igen magas Várhelyi Endre hangján szólal meg magyarul. Természetesen az életkor is meghatározó. A Hupikék törpikék című mesefilmsorozat legidősebb törpjének, a jóságos Törpapának Sinkovits Imre kölcsönözte a hangját.
Fujimura, a modern fonetika(1) egyik legnagyobb alakja már idestova harminc évvel ezelőtt kijelentette, hogy a beszédhullámok nemcsak nyelvi információkat tartalmaznak, hiszen bizonyos fizikai sajátosságokról is mondhatunk ítéletet a beszéd alapján. Például, hogy nő vagy férfi a beszélő, hogy körülbelül hány éves, sőt talán arról is, hogy magas vagy alacsony.
Jó néhány, főként angol nyelvű kísérlet foglalkozott már a beszéd és a beszélő életkorának összefüggéseivel. A magyar anyanyelvűekkel végzett kísérlet eredményei szerint „életkorbecslő készülékünk” viszonylag jól működik, bár sokszor pontatlan, a jó találatok aránya több mint 70%.
Mikor van jelentősége a testalkat, az életkor és a beszéd bizonyos összefüggéseinek? A már említett szinkronizálási gyakorlaton, a színészi munkán (bizonyos szerepek és a megfelelő alkatú és hangszínezetű színészek összhangja) túl mindenekelőtt a beszélő felismerésének több területén. Elsősorban a kriminalisztikában(2), amikor a beszélő azonosításához mód nyílna egyben a testalkatnak, illetőleg az életkornak a becslésére is. Ez nagymértékben csökkentené a lehetséges személyek körét, és növelné a végső döntés biztonságát. Ehhez azonban megfelelő kutatásra van szükség, amelynek eredményei kijelölik a megbecsülhetőség értékhatárait, és ezáltal objektíven meghatározható paraméterek birtokába juthatnánk.
(1) Az ember által ténylegesen kiejtett beszédhangokkal foglalkozó tudományág.
(2) A bűncselekmény elkövetésének eszközeivel, felderítésének lehetséges módszereivel foglalkozó tudományág.
15. feladat
Milyen tudományágban dolgozik Fujimura?
16. feladat
Kinek kölcsönözték a hangjukat a színészek?
Írd a rajzfilmfigurák mellé a szinkronhangjuk betűjelét!
A Sinkovits Imre; B Várhelyi Endre; C Márkus László; D Bujtor István
1. Frédi:
2. Piedone:
3. Törpapa:
4. Béni:
17. feladat
Miért van idézőjelben az „életkorbecslő készülékünk” kifejezés?
18. feladat
Mióta tartja számon a fonetika, hogy a beszéd az ember fizikai sajátosságairól is árulkodik?
19. feladat
Miért van zárójelben a második bekezdésben a „hallgatónak” kifejezés?
20. feladat
Melyik szóból derül ki, hogy Fujimurán kívül vannak még nagy szaktekintélyek ezen a területen?
21. feladat
Az utolsó bekezdés következő mondata önmagában nem értelmes: „A már említett szinkronizálási gyakorlaton, a színészi munkán (bizonyos szerepek és a megfelelő alkatú és hangszínezetű színészek összhangja) túl mindenekelőtt a beszélő felismerésének több területén.”
Húzd alá azt a mondatot, amelyikkel együtt értelmes lesz!
22. feladat
Melyik esetben tudná hasznosítani a rendőrség, ha a beszéd alapján a testalkat és az életkor meghatározhatóvá válna?
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
KERÉKPÁRTÚRA
5. túra: DÉL-BARANYÁBAN
A MECSEK ÉS A VILLÁNYI-HEGYSÉG
179 km, 4 túranap
Pécs-Pellérd-Görcsöny-Diósviszló-Harkány-Siklós-Villány-Bóly-Máriakéménd-Pécsvárad-Komló-(Sikonda)-(Mánfa)-Magyarszék-Magyarhertelend-Abaliget-Orfű-Pécs.
E terület nemcsak történelméről (Pécsvárad, Siklós), hanem boráról (Villány), gyógyfürdőiről (Harkány, Sikonda) és vendégszeretetéről is híres. A túra első fele közepesen nehéz. Többnyire kis forgalmú utakon, hosszú, de enyhe lejtőkkel-emelkedőkkel tarkított terepen vezet az utunk. A mecseki túraszakaszon már jóval erősebben kell taposni a pedált. Ez egy nehéz, hegyi túra. Az út jó minőségű, kisebb szakaszoktól eltekintve (Orfű és Pécs között) kis forgalmú, de kanyargós. A néha igen erős és hosszú emelkedőket veszélyes gyorsulásra csábító lejtők követik. Edzett, hegyikerékpárral rendelkező túrázóknak ajánljuk.
Túraváltozat 5/A: A DRÁVÁTÓL KAPOSVÁRIG
(ORMÁNSÁG, ZSELICSÉG) 191 km, 4 túranap
Siklós-Matty-Drávaszabolcs-Szaporca-Vajszló-Sellye-Kákics-Dencsháza-Szigetvár-Somogyapáti-Lad-Hencse-Kadarkút-Bándudvarnok-Bőszénfa-Szenna-Kaposvár.
A túra első felében az Ormánságot fedezhetjük fel. Mindenkinek ajánljuk, aki kíváncsi a határ menti, régebben elzárt, de éppen ezért természeti, néprajzi és építészeti értékeit megőrző térségre. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén járunk, vadregényes vidéken, nagyrészt közepes minőségű mellékutakon, sík terepen. Több szakaszon a Dráva gátján, javított földútra kerekezhetünk. A túránk harmadik-negyedik napján közepes nehézségű terepen, hegyes-dombos tájon, kis forgalmú mellékutakon, szép erdei utakon haladhatunk a Zselicségben. Kaposvár közelében nagy forgalomra kell számítani.
Legfontosabb látnivalók:
Pécs: A történelmi belváros a világörökség része. Dóm, ókeresztény sírkamra és mauzóleum, püspöki palota, várfalak, Gázi Kászim dzsámija, Zsolnay-kút, Jakováli Hasszán dzsámija, római temető, Szt. Ágoston-templom (volt dzsámi), Csontváry Múzeum, Káptalan utcai múzeumok: Zsolnay Kerámia Kiállítás, Amerigo Tot, Vasarely stb., Dömörkapu, Misina-tető (tévétorony)
Görcsöny: római katolikus templom (Dorffmeister-és „könnyező” Mária-kép)
Harkány: gyógy- és strandfürdő
Siklós: Garay-vár, ferences templom, Malkocs bej dzsámija, szerb templom
Villány: Bormúzeum, kőbánya (természetvédelmi terület)
Bóly: Batthyány-kastély (arborétum)
Pécsvárad: vár és apátsági templom, Árpád-kori altemplom
Komló: Helytörténeti Múzeum
Abaliget: cseppkőbarlang
Orfű: Malommúzeum, Sárkány-kút, Orfűi-tórendszer
Szigetvár: vár, Szulejmán-dzsámi, csonka minaret, vártörténeti kiállítás, Basa-kút, turbéki kegytemplom
Szenna: népi barokk stílusú református templom (festett kazettás famennyezet, festett karzat, berendezés), Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, favázas ház
Kaposvár: rokokó Mária-oszlop, Dorottya-ház (bálok), Rippl-Rónai Múzeum, Somogyi Képtár, Csiky Gergely Színház, várromok
Térkép: Kerékpártúrák Magyarországon atlasz és útikalauz
Útikönyv: Magyarországi kerékpártúrák
23. feladat
Ha külföldre akarsz menni Diósviszlóról, melyik országba jutsz el leghamarabb?
24. feladat
A túraútvonal melyik szakaszán kell jelentős autóforgalommal számolni?
25. feladat
A felsoroltak közül melyik a kakukktojás? Indokold a válaszodat!
26. feladat
Nevezd meg, milyen más, a témához kapcsolódó kiadványt ajánl a szöveg!
27. feladat
Melyik települést érinti mindkét túraútvonal?
28. feladat
Az 5. jelzésű túra útvonalának ismertetésében Sikonda és Mánfa zárójelben szerepel. Mi lehet ennek az oka?
29. feladat
Melyik település látnivalói közt nem szerepel dzsámi?
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
MASCAGNI(1) PESTEN
A finnyás zenekritikusok körülfanyalogták művészetét, érdektelennek nyilvánították gyászmiséjét, szimfonikus költeményét, zongoraműveit, a Parasztbecsület azonban a világon mindenütt belopta magát a zeneszeretők szívébe. Budapest valamikor a nemzetközi zenei élet egyik fővárosa volt, s a pesti közönség bizonyítványosztása nemzetközi rangot vívott ki magának. Mascagni karmesterként járta a világot. Budapesten már 1890-ben járt. 1928-ban vezényelt az Operában, s a közönség nagy szeretettel fogadta. És éppen ez volt a baj. Fölismerték az utcán, hangosan ünnepelték, s szinte lehetetlenné tették az Opera körüli közlekedést. Ezért aztán rendőröket vezényeltek ki a rend fenntartására. Kordonnal vették körül az Opera környékét, azzal a szigorú paranccsal, hogy senkit nem engednek az Andrássy útra, akinek nincs érvényes jegye.
Az ünneplések miatt Mascagni elkésve érkezett a helyszínre, és fennakadt a rendőrkordonon. Egy hetyke bajuszos őrvezető szigorúan megállította.
– Kérem fölmutatni a belépőjegyet! - mondta.
Mascagni hebegett-habogott, nem értette, mit akar a szép arcú, tiszta tekintetű rendőr. Végre ráébredt, miről is van szó.
Integetett kézzel lábbal, hogy neki nincs jegye. Ő Mascagni.
– Mászkányi? - kérdezett rá a rendőr.
Mascagni föllélegzett, hogy fölismerte a rend derék őre.
– Mascagni, Mascagni - bólogatott boldogan.
A rendőr kedvesen elmosolyodott.
– Ahá! Mászkálni. Azt ma nem löhet. Majd holnap. Annyit, amennyit csak akar.
És visszatessékelte az örömből kétségbeesésbe zuhanó karmester-zeneszerzőt.
(1) Ejtsd: ‘mászkányi’
30. feladat
Ki volt Mascagni?
31. feladat
Melyik évben játszódik a történet?
32. feladat
Mit jelent a „pesti közönség bizonyítványosztása” kifejezés?
33. feladat
Miért kellett lezárni az Opera környékét Mascagni érkezésekor?
34. feladat
Mit jelent a „fennakadt a rendőrkordonon” kifejezés?
35. feladat
Mi okozta az alapvető félreértést a rendőr és Mascagni között?
36. feladat
A zenekedvelők Mascagni melyik zeneművét ismerték el?
37. feladat
Miért nem mutatott fel belépőjegyet Mascagni?
38. feladat
Hol játszódott le a két főszereplő beszélgetése?
39. feladat
Melyik igaz és melyik hamis a következő állítások közül?
- Mascagninak volt érvényes jegye.
- Mascagni már nem először járt Budapesten.
- Mascagni csak sétálni szeretett volna az Andrássy úton.
- A rendőr nem értett magyarul.
40. feladat
Miből adódott, hogy Mascagni már csak a rendőrök után ért a helyszínre?
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
ÁLLATKERTI ZOOTÁBOR
A Fővárosi Állat- és Növénykert területén 2004-ben újra meghirdetjük a ZOOtábort, amelyet 2003 nyarától a Táboroztatás 2000 Kft. szervez.
Ez az egyetlen olyan tábor, amelynek keretében a 6–14 éves korú gyerekek úgy ismerhetik meg a Fővárosi Állat- és Növénykertet, ahogyan a látogatók sohasem láthatják. Bepillanthatnak az állatok életébe, közvetlen környezetükbe, valamint az állatkerti dolgozók napi munkájába.
Az Állatkert belülről – ezt az élményt nyújtja a ZOOtábor a résztvevők számára
Az öt nap során a táboroZOO-k etetnek jegesmedvét, simogatnak rovarokat, kígyókat, és megnézhetik az orrszarvú fürdetését is. A bátrabbak bemehetnek az oroszlán és a tigris üres ketrecébe, ahol még az ott maradt bajuszszálakat is keresgélhetik. Az ifjú természetbarátok egészen közel mehetnek az Állatkert két elefántjához is, és arra is választ kaphatnak a gondozótól, hogy ezek a hatalmas állatok tényleg félnek-e az egértől.
A tábor keretein belül készíthetnek termésképeket, amelyeket mindenki hazavihet. Csak nekik készült bábjátékot láthatnak, sőt tornával és tánccal fölös energiáikat is levezethetik. A gyerekek kiveszik a részüket az állatok gondozásából: ők takarítják a parasztudvar állatainak és a kisállat-simogató lakóinak élőhelyét, megismerik, mit esznek az egyes állatok, és a jegesmedve barlangjának megtekintése után meg is etetik a Kert legveszélyesebb állatait a Nagyszikla egyik ormáról…
Persze a játék sem maradhat ki a gyerekek életéből, hiszen a Lauder Játszótér és az Állatkert Játszóház ezt az igényüket is kielégíti. Mászhatnak kötélen, száguldhatnak különböző járgányokon, horgászhatnak a valódi vízesésből, és számtalan más játék várja őket ezen a két varázslatos helyen.
A gyerekek a tábor ideje alatt nem hagyják el az Állatkert területét, ezzel garantálhatjuk a szülőknek, hogy délutáni érkezésükig a gyerek jó kezekben van.
Az 5 napos napközis tábor ideje alatt a gyerekek részt vehetnek a már kipróbált programok mellett új ismeretterjesztő, kreatív és szórakoztató foglalkozásokon, mivel az idei évben még több lehetőséget kaptunk az Állatkerttől, hogy színesítsük a már meglévő kínálatot mind az állatközeli, mind az egyéb programokat illetően.
A csoportokat pedagógusok irányítják, napi 3 étkezést biztosítunk az ifjú természetbarátok számára, valamint az eddigi szokásokat megőrizve idén is 2 db ZOOtáboros pólót ajándékozunk minden kis táboroZOO-nak.
Nyári szüneti TáboroZOO június 14-től augusztus 27-ig
Teljes ár* 22 000 Ft/fő/hét
Kedvezményes ár állatkerti bérlettel rendelkezőknek 19 500 Ft/fő/hét
* A teljes ár tartalmaz 1 db, a gyerek nevére szóló fényképes állatkerti bérletet, amely átvehető 2004. június 14-től (érvényes: 2004. december 31-ig).
Táborainkra a tábor díjának összegével és 1 db igazolványképpel lehet jelentkezni március 18-tól minden hétköznap az Állatkert Játszóházban (bejárat a cirkusz felől).
Hagyományainkat nemcsak megőrizni kívánjuk, hanem új kezdeményezéseket is igyekszünk megvalósítani, ezért a 2004-es évtől hétvégenként és a tavaszi szünetben is igazi kaland várja az ifjú természetbúvár-jelentkezőket az Állatkertben.
41. feladat
Mióta járhatnak a gyerekek a ZOOtáborba?
42. feladat
Szerinted mi a legfőbb haszna egy ilyen tábornak? Indokold válaszodat a szöveg alapján!
43. feladat
Miért különleges ez a tábor? A gyerekek…
44. feladat
Mit NEM csinálnak a gyerekek az öt nap alatt?
45. feladat
Milyen emlékeket NEM vihetnek haza a gyerekek a táborból?
46. feladat
Miért lehet jobb az idei tábor, mint a tavalyi?
47. feladat
A szövegben azt olvashattad, hogy néha bizony bátornak kell lenniük a gyerekeknek, ha be akarnak menni bizonyos ketrecekbe. Mitől kell ott igazán tartaniuk?
48. feladat
Milyen sportolási lehetőségek vannak a táborban? Sorolj fel hármat!
1. …
2. …
3. …
49. feladat
A tájékoztatóban felsorolt programok közül melyiken vennél részt legszívesebben? Miért?
Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
ÉN ÉS ŐK
Bú vad csaholásán keresztül izgatott hangok lármája érkezett el hozzám, amelyből csak nagy nehezen fogtam ki néhány, minden logikai kapcsolatot nélkülöző szótöredéket, úgymint: hattyúk, torkolat, fészek, három, milyen aranyosak, evezz már te hülye, tojások, folyó, költés, sziget, negyven nap, tíz nap, feküdj le, Bú, gyertek hamar megnézni.
– Mit beszéltek? – ordítottam egyre idegesebben.
– A hattyúk tojásokat raktak a folyó torkolatában lévő kis szigeten – fordította másodpercnyi habozás nélkül a feleségem hangja. A káosz közepéből kijött az erkélyre, és felettébb izgatottnak látszott. – A költés ideje negyven nap, harminc már letelt belőle, nem hallod? Tíz nap múlva kibújnak a kis hattyúk. Na, mozogj már, elmegyünk megnézni!
Nem értettem, mire ez a nagy sietség, amikor még tíz nap hátravan az örvendetes esemény bekövetkeztéig, én pedig éppen horgászom – de meg sem kíséreltem az ellenállást. Nem tudom, mondtam-e már, hogy családom mániákus imádattal viseltetik az állatok iránt. Nem csupán a plüssállatok, de az igaziak iránt is, legyenek bár a legkülönfélébb rendek, fajok és fajták képviselői. Hogy némi fogalmat alkothassanak a dolog méreteiről: nálunk nem az a legkapósabb gyümölcs, amelyik a legszebb vagy a legnagyobb, vagy a legérettebb, hanem az, amelyikben kukac van. Amely kukac, ha csakugyan jelen van, a legnagyobb óvatossággal kiszedetik, és „jaj, de aranyos!” kiáltások közepette elhelyeztetik a kertben, ahol is az egész família négykézlábra ereszkedve és meghatott tekintettel követi a kukac útját a szabadság felé.
Hogy a pelékről ne is beszéljünk. Nyári meséinkben a pelék főszerepet játszanak. Egész nemzetség van belőlük a házban: lakásuk a padlás, kertjük a mogyoróbokrok ága-boga, kedvenc szórakozásaik pedig: felfalni az összes mogyorót, hogy nekünk csak a héja maradjon; szétdobálni a tetőn a cserepeket, hogy az első adandó zivatar alkalmával nyakunkba zuhogjon az eső; felriasztani bennünket legédesebb álmunkból vad bukfenceikkel, rohangálásukkal, amelyek azt a hatást keltik, mintha egy regiment gránátos gyakorlatoznék a háztetőn. Önök ugyebár azt hitték, hogy a pelék amolyan jámbor kis állatok, és folyton csak alszanak, igaz?
Hát én ezennel kijelentem, hogy a pelék – legalábbis nyáron – sohasem alszanak, főként pedig nem hagynak aludni másokat. Ha meg így van, mondják Önök, miért nem próbálják eltenni őket láb alól? Az istenért, eszükbe ne jusson ilyesmit kimondani a gyerekek füle hallatára! Eltenni láb alól a peléket… Tudják Önök voltaképpen, mi az a pele? Apró, vidám állatka, háromszögletű pofácskával, foszforeszkáló nagy szemekkel és puha, mozgékony farokkal; s ez az állatka ravaszdi képpel figyel lefelé az ágról, és azt mondja: „Szkvííík! Ember-barátom, szkvííík!” A gyerekek órákat töltenek azzal, hogy esténként zseblámpafénynél felkutatják őket a lombok között, és hosszú beszélgetéseket folytatnak velük. Mi úgyszintén.
50. feladat
Ki írja a történetet?
51. feladat
Mennyi idő alatt kelnek ki a hattyútojások?
52. feladat
Szerinted miért éppen a kukacos példát hozza fel a szerző legfőbb bizonyítékként családja mániákus állatszeretetére?
53. feladat
Melyik állat NEM szerepel a szövegben?
54. feladat
Írj ki a szövegből két példát a pelék kedvenc szórakozásaira!
1. …
2. …
55. feladat
Mi a véleményed: valójában szereti a szerző a peléket vagy nem? Indokold a válaszodat!
56. feladat
Húzd alá a szövegben azt a részt, amely segíthet a pelék felismerésében!
57. feladat
Te milyen címet adnál a regényrészletnek? Indokold a válaszodat!