Kompetenciamérés 2006 - szövegértés 6. osztály
Olvasd el az alábbi történetet, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
DUKE
Ahogy az utcán mentem, könnyeim folyton-folyvást végigcsorogtak az arcomon. A többi ember persze furcsálkodva nézte, hogy egy nő, aki már elmúlt huszonegy éves, valami jelentéktelen dolog miatt sírdogál. De mégsem tudtam abbahagyni a sírást.
Duke nincs többé.
Az én Duke-om életének vége.
Fájdalom töltötte be a lelkem.
Duke szürke szemű, krémszínű bundájú, birkaterelő pulikutya volt. Pici korától kezdve, szinte amióta csak megszületett, amint hazaértem, szétvetette a lábát, és lágyan hozzám dörgölődzött. Egészen kis kutya volt, s ahogy meghallotta a nevét, azonnal kifutott az előszobába. (Ilyenkor mindenkiből kitört a nevetés, és azt mondták, hogy ebben a pózban olyan, mint egy felmosó.) Nagyon szerette a tojásból készült ételeket, a fagyit, no meg a körtét. Májusban született, s nagyon élvezte az első nyarát. Amikor frissen zöldelltek a lombok, és sétálni mentünk, kellemes szellő fodrozta a bundáját, miközben hunyorgott a szemével. Ha méregbe gurult, profilból tisztára olyan volt, mint James Dean. Nagyon szerette a zenét. Ha zongoráztam neki, mindig leült és figyelmesen hallgatta. Aztán meg igazán finom puszikat tudott adni.
Végelgyengülésben pusztult el. Még meleg volt a teste, mikor a munkából hazaértem. Ahogy a fejét a térdemmel megsimogattam, szinte észrevétlenül merevedett meg, s hűlt ki a teste. Duke befejezte.
Másnap is be kellett mennem a munkahelyre, ahol a kiegészítő munkámat végeztem. Az előszobában meglepően tiszta hangon ezt mondtam:
– Majd jövök! – s kiléptem az ajtón.
Amint a lakást bezártam, szemem könnyekkel telt meg. Sírtam, csak sírtam, míg az állomásig értem, sírtam, amikor a jegyemet megvettem, sírtam, amikor a peronon álltam, sírtam, amikor felszálltam a vonatra. A kocsiban mindig hatalmas tömeg van: a munkába siető, teljesen egyforma sötét zakót viselő, diplomatatáskás emberek most szemérmetlenül mereven bámultak rám, a diáklányra, aki csak zokog és zokog.
– Tessék! – szólt morcosan hozzám egy fiatalember, és átadta a helyét. Tizenkilenc éves lehetett, fehér pólót és sötétkék pulóvert viselt; jóképű fiú volt.
Forrás: Ekuni Kaori: Duke. In Nagyvilág., 2003. 9. sz. 680. o.
1. feladat
Előbb a halálhírt tudjuk meg, s csak azután értesülünk róla, hogy az eltávozott lény egy kutya. Vajon miért? 
2. feladat
A kutya halála előtt vagy után hangzik el a „Majd jövök!” mondat?
3. feladat
Jegyezd le azt a túlzó és tréfás mondatot, amely egy ismert személyhez hasonlítja a kutyát!
4. feladat
Mit tudunk meg a főszereplő és a 19 éves fiú ruházkodásáról?
5. feladat
A főszereplő kereső felnőtt vagy diáklány?
6. feladat
Melyik bekezdésben RÉSZLETEZI az elbeszélő, hogy a főszereplő folyamatosan sír? Másold le a bekezdés első három szavát!
7. feladat
Az alábbi állítások közül melyik a leginkább helytálló?
Nézd át az alábbi használati utasítást, és válaszolj a kérdésekre!
CIPŐVÁSÁRLÁS
KEDVES VÁSÁRLÓNK!
Köszönjük, hogy termékünket választotta.
A vásárolt lábbelin Ön egy címkén a lábbeli főbb anyagait jelző ábrákat talál. Ezeket az ún. piktogramokat, melyekhez hasonlót Ön a ruházati termékeknél már ismer, az EURÓPAI UNIÓ PARLAMENTJE ÉS TANÁCSA fogadta el.
Továbbá szeretnénk Önt tájékoztatni a lábbelik használhatóságáról és rendeltetéséről, tisztításáról és kezeléséről, valamint néhány tanácsot adnánk Önnek a vásárlással, viseléssel kapcsolatban.
A lábbeli főbb anyagai és piktogramos jelölésük:
A lábbeli főbb részeihez felhasznált anyagok jelölése:
A LÁBBELI HASZNÁLHATÓSÁGA, RENDELTETÉSE
Ön leggyakrabban az ún. általános utcai lábbeliket viseli, melyeket az alábbiak szerint csoportosítjuk.
Tavaszi lábbelik: olyan lábbelik, amelyek a téli időjárási feltételek kivételével, főként a tavaszi és az őszi időszakban rendszeres, tartós viseletre alkalmasak.
Téli lábbelik: olyan lábbelik, amelyek anyagösszetételük és szerkezetük alapján a téli időszakban rendszeres, tartós viseletre alkalmasak.
Nyári lábbelik: olyan lábbelik, amelyek anyagösszetételük és szerkezetük alapján a nyári időszakban rendszeres, tartós viselésre alkalmasak.
Alkalmi lábbelik: olyan lábbelik, amelyek viselete alkalmanként rövid időre korlátozódik, és amelyek főleg divat- és tetszetősségi követelményeket elégítenek ki.
Ezeket a cipőket kíméletesen használjuk!
Szabadidő-lábbelik, sportcipők: olyan anyagösszetételű, felsőrészmodell-kialakítású lábbelik, amelyek megfelelnek az aktív testmozgás követelményeinek. Egy adott sportág elvárásainak figyelembevételével kialakított speciális sportcipők az adott tevékenységhez javasoltak. A szabadidő és sportcipőket rendszeres, egész napos viseletre nem javasoljuk!
Boltjaink kínálata a felsorolt lábbeli típusokon kívül papucsokkal és házicipőkkel egészül ki, amelyeket otthoni viseletre ajánlunk.
TÍZ JÓ TANÁCS
1. Vásárláskor mind a jobb-, mind a ballábas cipőt próbáljuk fel! A szűk vagy bő lábbeli nemcsak kényelmetlen, hanem idő előtt formáját veszti.
2. Lehetőleg naponta váltsunk cipőt.
3. Az időjárásnak megfelelő lábbelit viseljünk, nemcsak egészségünk, hanem a cipő „érdekében” is.
4. Használat után sámfázzuk ki a cipőt, vagy a fejét tömjük ki papírral, hogy a járóráncok kisimuljanak.
5. Az átnedvesedett lábbelit – kisámfázva vagy kitömve – fűtőtesttől távol, szobahőmérsékleten, szellős helyen szárítsuk.
6. A lakk- vagy zártfejű, műbőr felsőrészű cipőt (csizmát), sportcipőt lehetőleg ne viseljük egész nap.
7. A bőrtalp hajlamos az átnedvesedésre, ezért száradásig célszerű szellőztetni.
8. A lábbelit lehetőleg óvjuk az éles, hegyes tárggyal való ütközéstől, súrlódástól.
9. A lábbeli húzózárát ne erőltessük! Ha parafinnal vagy gyertyadarabbal átdörzsöljük, könnyebben működik.
10. Ne várjuk meg, míg a lábbeli sarka, talpa teljesen lekopik! Időben javíttassuk!
FIGYELEM!
Abban az esetben, ha a lábbeli különleges tulajdonsággal rendelkezik, úgy Önt külön tájékoztatjuk!
REKLAMÁCIÓ!
Rejtett anyag-, illetve gyártási hiba esetén reklamációjával szíveskedjen az eladó bolthoz fordulni. Reklamációval a vásárlástól számított 6 hónapon belül a kapott blokk segítségével élhet.
8. feladat
Hogyan csoportosítja a tájékoztató az utcai lábbeliket? Sorold fel a csoportokat!
9. feladat
Mi a lábbelik csoportosításának két fő szempontja?
10. feladat
A tájékoztató szerint melyik típusú cipő igényli a legkíméletesebb használatot?
11. feladat
Milyen feltételeknek kell megfelelniük a tájékoztató szerint a szabadidő- és sportcipőknek? Írd le saját szavaiddal!
12. feladat
A tíz jó tanács közül melyik az a kettő, amelyik különösen hasznos egy téli csizma esetében? Add meg a számukat! Válaszodat indokold!
13. feladat
Mi a piktogram?
14. feladat
Mit jelent, ha egy cipőn a következő jelöléseket látod?
Olvasd el az alábbi történetet, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
A SOVÁNYÍTÓ PALACSINTA
Kriszti királykisasszony nem sajnálta volna érte a fele országát. Kincstárából a legszebb smaragdot. Karkötőt, gyűrűt, feliratos trikót, akármit! Meg is hirdette a Királyok Lapjában:
,,Fele országom, kincstáram legszebb smaragdja, karkötő, gyűrű, feliratos trikó, akármi annak az embernek, aki megutáltatja velem a palacsintát.’’
Kriszti királykisasszonynak nyomós oka volt rá, hogy megutálja a palacsintát: Ő maga volt a nyomós ok. Mert gömbölyű volt, mint egy búbos kemence, széles, mint egy szalmakazal és vastag, mint a rácpácegresi Nagyszederfa.
S mindez miért?
Bizony azért, mert módfölött szerette a palacsintát. Palacsintával kelt, palacsintával feküdt, a palacsinta volt a mindene.
Na, özönlöttek a hirdetésre a különböző doktorok, kuruzslók, kutyapecérek. Egyik injekcióval próbálkozott, a másik ráolvasással, a harmadik kocsikenőcsös palacsintával; majd ettől megundorodik, jaj, de finom, mondta Kriszti királykisasszony, és befalt a kocsikenőcsös palacsintából háromszázat, az injekcióra rá se hederített, a ráolvasás szertefoszlott, mint egy nyár végi bárányfelhő – csak a palacsinta, a sok palacsinta, meg a palacsinta. – Tessék velem megutáltatni a palacsintát! – toporzékolt Kriszti királykisasszony egy ízes meg egy mézes palacsinta között. – Karcsú akarok lenni, mint a nádszál, hamm, egy túrós, lenge, mint a tavaszi szellő, hamm, egy kakaós, hamm-hamm-hamm.
Már–már úgy látszott, hogy senki sem tud kifogni Kriszti királykisasszony ádáz szenvedélyén, amikor az erdő felől megérkezett a legeslegutolsó pályázó is, egy nagydarab, kövér, sántikáló ember (gondolom, azért sántikált, mert fájt az Achilles-ina), és azt mondta:
- Kedves Kriszti királykisasszony, dehogyis kell neked megutálnod a palacsintát, éppen ellenkezőleg, annyit ehetsz belőle, amennyit akarsz, csak az a fontos, hogy az én találmányomból egyél, mert tudja meg mindenki, én, a lángelméjű föl- és kitalálnok, föltaláltam a soványító palacsintát.
Így szavalt a nagydarab, kövér, fájós lábú – s amint tőle hallottuk: lángelméjű föl- és kitalálnok.
Kriszti királykisasszony lelkesült arccal a nyakába borult:.
– Óh, megmentőm – sóhajtotta –, ide azt a soványító palacsintát!
– Egy pillanat – mondta a nagydarab ember, kibontakozott Kriszti királykisasszony karjai közül, és a zsebéből valami csigaszerkezet–félét meg egy jó hosszú zsineget kotort elő. Az egészet fölhajította egy jó magas fa legfelső ágára, s egy kicsit huzigálta a madzagot.
– Na, most jó – mondta. – Ide egy palacsintát!
A palacsintát fölerősítette a csiga zsinórjára, és fölhúzta a fa legtetejére.
– Tessék, Kriszti királykisasszony, edd meg!
– De hogyan? – rémüldözött Kriszti királykisasszony.
– Mássz föl érte! Esküszöm, mire az ezredik soványító palacsintát megeszed, karcsú leszel, mint a nádszál, és lenge, mint a tavaszi szellő.
– Brr–krccs–riccs–reccs–zrr – így szóltak az ágak, amint Kriszti királykisasszony szuszogva, fújtatva, lihegve szuszogott, fújtatott, lihegett fölfelé a fán. Ez volt ám a mászás! Mint a záporeső, szakadt Kriszti királykisasszony verítéke. Fogadjunk, fogyott vagy tíz dekát, mire a fa tetejére ért. Szusszant egyet, és hamm, befalta a palacsintát.
– Én innen többé le nem megyek – mondta nekikeseredetten. – Húzzatok föl még egy palacsintát!
– Azt már nem – mondta odalent magabiztosan a kitalálnok. – De ha lejössz, idenézz, mit kapsz! – Mutatta, hogy mit. – Lekváros!
– Húúú – mondta Kriszti királykisasszony, és recsegve, ropogva, szuszogva, fújtatva megindult lefelé. Zirr–zörr, az ágak, sitty–sutty, a levelek. És lent, hamm, a lekváros!
– Megy ez, kérem – vigyorgott a kitalálnok, és ügyes szerkezetével máris húzta a fa tetejére a következő palacsintát. – Rajta, Kriszti királykisasszony!
De Kriszti királykisasszony, ahelyett hogy mászni kezdett volna, elfeketedett, ellilult, elzöldült, és kitört, mint egy gejzír.
– Te hóhér, te körmönfont csaló – ordította –, még hogy soványító palacsinta! Csak nem képzeled, hogy ágheggyel böködtetem, fakéreggel horzsoltatom, mászással gyötörtetem a drága testem! Poroszlók, elő! Vágjatok huszonötöt a háta végire!
A nagydarab föl- és kitalálnok lángelme láthatta, hogy ennek fele sem tréfa, meglendítette hát súlyos testét, és nyilalló Achilles-inakkal rohant arra, amerről jött, az erdő felé. Nyomában a poroszlók suhogtatták a pálcájukat. Futott szegény kitalálnok, ahogy bírt, és közben azt motyogta: – Pedig ágheggyel böködtetés, fakéreggel horzsoltatás, mászással gyötörtetés nélkül nem megy. Esetleg egy kis futás sem árt – tette hozzá, és vágtázott a fák közt, ahogy a lába bírta.
Így történt, hogy Kriszti királykisasszony máig is gömbölyű, mint a búbos kemence, széles, mint egy szalmakazal és vastag, mint a rácpácegresi Nagyszederfa.
Bezzeg szegény nagydarab, kövér, fájós lábú föl- és kitalálnok! Éppen tíz kilót fogyott, mire a poroszlók abbahagyták a kergetését. Lihegve és kedvtelve nézte megkarcsúsodott alakját egy patak tükrében, és azt mondta:
– Mégiscsak nagy találmány a soványító palacsinta!
Forrás: www.szepi.hu/irodalom/lazar/manogyar/mano3.html
15. feladat
Mit jelent az, hogy Kriszti királykisasszony „maga volt a nyomós ok”? Magyarázd meg saját szavaiddal!
16. feladat
Miért adott fel hirdetést Kriszti?
17. feladat
Írj le egy olyan hasonlatot, melyet Krisztivel kapcsolatban említ a szöveg!
18. feladat
Melyik állítás igaz?
19. feladat
Hol lehet az ember Achilles-ina?
20. feladat
Miben különbözött a nagydarab sánta ember módszere a többiekétől?
21. feladat
Keresd meg a szövegben a „feltaláló” rokon értelmű kifejezését! Írd le!
22. feladat
Szerinted min kellene változtatnia Krisztinek ahhoz, hogy lefogyjon?
Olvasd el az alábbi humoros történetet, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
AMIÉRT A SZÜLŐK MEGŐSZÜLNEK
Egy nagyvállalat vezetőjének fel kellett hívnia egyik alkalmazottját a központi számítógép meghibásodása miatt. Felhívta az alkalmazott otthoni számát, a kagylót egy gyerek vette fel suttogó hangon beleszólva:
– Halló?
– Apukád otthon van? – kérdezte a főnök.
– Igen – suttogta a vékony hang.
– Beszélhetnék vele?
A főnök meglepetésére a vékony hang azt suttogta: – Nem.
Mivel egy felnőttel szeretett volna beszélni, a főnök azt kérdezte:
– Anyukád ott van?
– Igen – hangzott a válasz.
– Beszélhetnék vele?
A vékony hang ismét suttogva: – Nem.
A főnök, remélve, hogy akad valaki, akinél üzenetet hagyhat, azt kérdezte:
– Van még ott valaki?
– Igen – suttogta a gyerek –, egy rendőr. A főnök csodálkozva azon, hogy mit kereshet egy rendőr az alkalmazottjánál, azt kérdezte:
– Beszélhetnék a rendőrrel?
– Nem, el van foglalva – suttogta a gyerek.
– Mivel van elfoglalva? – kérdezte a főnök.
– Az apuval, az anyuval és a tűzoltóval beszélget – hangzott a suttogó válasz. Növekvő aggodalommal, mivel a telefon hátterében egy helikopterszerű hangot hallott, a főnök azt kérdezte:
– Mi ez a hang?
– Egy helikopter – válaszolta a suttogó hang.
– Mi folyik ott? – kérdezte a főnök most már megrémülve. Félénk hangon válaszolt a gyerek:
– A mentőalakulat most landolt a helikopterrel.
Megrémülve, aggódva és zavartan kérdezte a főnök: – Mit keresnek?
Még mindig suttogva, kuncogását visszafojtva az ifjú hang így válaszolt: – Engem.
Forrás: http://www.napivicc.hu
23. feladat
Mivel foglalkozik a kisfiú apukája?
24. feladat
Milyen ügyben hívják a kisfiú apukáját a történet elején?
25. feladat
Miért beszélt a kisfiú suttogó hangon?
26. feladat
Kivel beszélget az apa, az anya és a tűzoltó?
27. feladat
Mit érez a főnök a történet végén, mikor meghallja a zúgó helikopter hangját? Miért?
28. feladat
Mire vonatkozhat szerinted az Amiért a szülők megőszülnek cím? Hogyan értelmezhető?
29. feladat
Szerinted milyen a történet hangulata? Válaszodat részletesen indokold!
Olvasd el az alábbi cikket, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
HAJTŰKANYAR A FÖLD ALATT
Ha esti sétád alkalmával az utcai lámpa fényében egy hengeres testű, púpos háttal közlekedő állatot látsz osonni, valószínűleg a görénnyel vagy rokonával, a nyesttel találkoztál. Ezek a kisragadozók gyakran keresik fel az emberi településeket. A nyest beéri a padlással, ahol éjszakai kísértet módjára zajong és randalírozik, a görény azonban az évezredek során beköltözött a lakásokba is. Aki nem ismeri közelről, annak a büdösség jut róla eszébe, pedig egyáltalán nem ez a legjellemzőbb tulajdonsága.
A házi görény a menyétfélék családjának képviselője. Élelmes, roppant sikeres kisragadozó, mely a legkülönfélébb körülmények közt is megállja a helyét: egyforma gyakorisággal fordul elő a hortobágyi pusztán vagy a Balaton nádasvilágában. „Fordított” életmódja miatt mégis ritkán kerül szem elé, hiszen éjjel vadászik, a nappalokat pedig rejtekhelyén átalussza. A házi görény valójában nem háziállat: „házinak” csak azért hívják, mert kedveli az emberi települések közelségét. Van azonban igazi háziasított változata is, amelynek neve: vadászgörény.
Hajlékony, mint a görény
A görényt már az ókori rómaiak is használták üregi nyúl és patkány vadászatára. Sikerét két tulajdonságának köszönheti: az egyik fékezhetetlen vadászösztöne, amelynek következtében a ragadozókkal ellentétben nem éri be annyi zsákmánnyal, amennyivel jóllakik, hanem addig folytatja a mészárlást, ameddig csak élő állatot talál (ezért okoz nagy kárt, ha beszabadul a baromfiólba). A másik pedig rendkívüli hajlékonysága, amelyet annak köszönhet, hogy gerincének csigolyáit igen rugalmas porcok kötik össze. Ezért a görény bármilyen szűk járatba képes bebújni, ahová csak a feje befér. A járatokban való közlekedés sem okoz problémát: ha a járat kanyarodik, kanyarodik vele a görény teste is. Ha a járat csavarodik, vele csavarodik a görény. Ha pedig zsákutcába kerül, nem tolat, hanem saját teste mellett „hajtűkanyarban”
Játékos, mint a görény
Az egészen kicsi korától kezdve kézből nevelt görénykölyökből aranyos házikedvenc válik: nagyon játékos tud lenni. Sokan tartják együtt kutyával – remek játszópajtások lesznek, akár együtt is sétáltathatók. Otthon tartva hamar szobatisztává válik. Sokat kell foglalkozni vele, s a harapásról való leszoktatásnak feltétlenül a nevelés részét kell képeznie. Ez egy egyszeri feltételes reflex kiépítésével történik: ha a pici görény bekapja az ujjunkat, pöcköljük orron. A reflex lényege egyszerű képletben megfogalmazva: harapok = fáj az orrom. Azért fontos ezt időben megtanítani, mert mint minden menyétfélének, a görénynek is tűhegyes fogai vannak, és roppant erős állkapcsa, amellyel akár véletlenül is könnyen fájdalmat okozhat.
Illatos, mit a…
„De hiszen mindenki tudja, hogy a görény büdös, kinek jut eszébe otthon tartani?” – tiltakozhatnátok, ám a közkeletű hiedelem nem egészen fedi a valóságot. A görénynek kétféle illata van. Az egyik a testszaga, a menyétfélékre jellemző pézsmaillat, mely édeskés és egyáltalán nem kellemetlen. A másik, az a bizonyos hírhedt „görényszag” a végbélnyílás melletti páros bűzmirigyből jöhet, ha az állatot megijesztik. Vadgörénynél ez főként akkor fordul elő, ha csapdába kerül, illetve ha kóbor kutyák szorítják sarokba: ekkor védekező reflexként kiengedi a mirigyváladékot. Szelíd görény azonban csak igen ritkán tesz ilyet, hiszen nincs oka félni az embertől – aki pedig szándékosan ijesztgeti, az magára vessen…
Forrás: Süni, 2003. 4.sz., 14-15.o.
30. feladat
Melyik a görény háziasított változata?
31. feladat
Mivel helyettesíthető legjobban a szöveg „randalírozik” igéje?
32. feladat
Miért okoz nagy kárt a baromfiudvarban a görény?
33. feladat
Minek köszönheti a görény hajlékonyságát?
34. feladat
Mit jelent a „zsákutcába kerül” kifejezés a szövegben?
35. feladat
Miért kell magunkhoz szoktatni fiatal korától az állatot?
36. feladat
Miért kell leszoktatni a görényt a harapásról?
37. feladat
Miért nem kell tartanunk az állat bűzétől?
38. feladat
A görénynek melyik tulajdonságát hangsúlyozza leginkább a cikk?
A következő információk alapján válaszolj a kérdésekre!
ÁLLATKERT
A Fővárosi Állat- és Növénykert nyitva tartása
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pénztárak minden időszakban 1 órával, az állatházak pedig fél órával korábban zárnak!
Munkaszüneti és ünnepnapokon az adott hónapnak megfelelő hétvégi nyitva tartás van érvényben.
Jegyárak 2003. április 1-jétől
(érvényes visszavonásig)
Tisztelt Vendégünk!
Az Állatkert olyan közintézmény, amelynek fenntartása komoly összegeket kíván. Az állatok méltó gondozása, a műemlékek és a park fenntartása egyre drágább.
Naponta csaknem 3,2 millió forintba kerül a Kert üzemeltetése. Csupán az állatok etetésére a mai napon közel 370 ezer Ft-ot kell költeni.
Az Ön látogatását az teszi lehetővé, hogy az intézményt a Fővárosi Önkormányzat sok millió forinttal támogatja. Minden jegyhez kb. 300 forint támogatást ad. Emellett bizony nagy szükség van az Öntől kapott pénzre is.
Ha teheti, segítsen azzal, hogy teljes árú jegyet vesz. Amennyiben további támogatást is tud adni, dobja perselyeinkbe, vagy keresse az ÁLLATKERTI ALAPÍTVÁNYT.
Forrás: http://www.zoobudapest.com
39. feladat
Kinek kell teljes árú jegyet vennie?
40. feladat
Mely napokon van zárva az állatkert?
41. feladat
Kiknek ingyenes a pálmaházi belépőjegy az alábbiak közül?
42. feladat
Mit gondolsz, májustól augusztusig miért van sokkal tovább nyitva az állatkert, mint a többi hónapban?
43. feladat
Milyenfajta információkat lehet megtudni a szövegből az állatkertről? Sorolj fel hármat!
44. feladat
Szerinted hasznos-e a szöveg annak, aki az állatkertbe akar látogatni? Az olvasottakra támaszkodva indokold a válaszodat!
45. feladat
Az alábbiak közül ki nem mehet be az állatkertbe?
Olvasd el az alábbi írást a dorombról, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!
DOROMB
A távol-keleti eredetű doromb világszerte elterjedt zeneszerszám. Kelet-Ázsiában egy darab bambusznádból, esetleg csontból, fából készítik. Vasból formált változatairól már a római korból tudunk. Nem tartozott a komolyan vett, felnőttek kezébe való hangszerek közé. Magyarországon, elsősorban a Dunántúlon gyerekjáték-eszközként ismerik. A zeneirodalomban sem volt jelentős szerepe.
A doromb patkó alakú fémkeretből és egy, a kerethez erősített keskeny, a végénél L alakban meghajlított acélnyelvből áll. A rezgő nyelv a fémpatkó párhuzamosra összeszűkülő szárai között helyezkedik el. A játékos a keretet a fogaihoz támasztja úgy, hogy a nyelvet szabadon pengethesse. A doromb hangját a szájüreg erősíti fel. A hangszer alaphangja mellett szól a felhangokkal színesített dallam. A hangmagasságot a füttyhöz hasonlóan a nyelv előre-hátra mozgatásával, tehát a szájüreg nagyságának változtatásával befolyásolják. Ha nagyobb a szájüreg, akkor a mélyebb, ha kisebb, akkor a magasabb felhangok szólalnak meg. A hangerő a pengetés erősségétől és a légzés intenzitásától függ. A hangszer nyelvét a játékos általában a jobb kéz mutatóujjával az arc közepe felől kifelé pengeti. A népi szóhasználatban a legtöbbször nem is pengették, hanem „verték” a dorombot. A hangszert nevezték dorombérnak, dorongnak vagy csak dongónak. A Dunántúlon – Baranya, Somogy és Fejér megyében – házaló kereskedők terjesztették. Elvétve az ország más részeiben is előfordult.
Régen leginkább cigány kovácsok készítették, de a dorombjátékosok a környező országokban, apró műhelyekben gyártott hangszereket is beszerezhették.
Népzenét játszó együtteseink ma újra szívesen alkalmazzák a dorombot dalaik és tánczenéjük kíséretéhez.
Forrás: Mandel Róbert: Magyar népi hangszerek. Móra Kiadó, Budapest, 1986.
46. feladat
Elsősorban hol játszottak gyerekek a dorombbal?
47. feladat
Mihez hasonlít a doromb kerete?
48. feladat
Honnan származik a címben szereplő hangszer?
49. feladat
Igaz-e, hogy ha kisebb a szájüreg, akkor mélyebb hangokat lehet előcsalogatni a dorombból? Válaszodat támaszd alá a szövegből vett információval!
50. feladat
Kik árulták a dorombot a Dunántúlon?
51. feladat
Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amelyben a doromb különféle elnevezéseit találod!
52. feladat
Mihez hasonlítja a szerző a doromb hangmagasságának képzését?