Szövegértés - 6. évfolyam (2014)

Az alábbi szöveg a pénz kialakulásáról szól. Olvasd el, és válaszolj a kérdésekre!

A pénz kialakulása

  1. Az első pénzt 700 esztendővel Krisztus születése előtt a görögök verték ezüstből. Azelőtt a pénzt nem ismerték, hanem cserekereskedést űztek. Ez úgy történt, hogy aki valamit vásárolni akart, nem pénzt adott érte, mint ma, hanem olyasvalamit, amiből neki sok volt, de az eladónak kevés. Ha tehát valaki gabonáért juhot akart cserélni, keresnie kellett egy olyan embert, akinek juha volt, és gabonát akart érte. A 20. század elején az ilyen cserekereskedések az óceáni szigetországok és Afrika népeinél is divatban voltak még. Az európai ember vitt nekik mindenféle értéktelen csecsebecsét, például tükröt, és kapott értük elefántcsontot, vadbőrt és sok mást, ami azon a vidéken bőven található.

  2. A régi perzsák, görögök és rómaiak a pénz helyett a szarvasmarhát használták, minden áruért marhát adtak cserébe. Más népeknél juh, ló, gabona, kagylók, réz- és vasszerszámok helyettesítették a mai pénzt. Azok a népek, amelyek jórészt vadászatból éltek, mint az oroszok, lappok és az ősmagyarok a honfoglalás előtt, vadbőrökkel fizettek. Az ősmagyaroknál az eljegyzések alkalmával a leány apja a vőlegénynek megmutatta vagyonát, a menyét-, nyest- és rókaprémeket, és azok közül adott neki jegyajándékot. A magyar nyelvben még 300 évvel ezelőtt is a „marha” szóval jelölték a vagyont.

  3. A cserekereskedésnek azonban sokszor nagy hátrányai voltak. A marhának az értéke a jó vagy rossz esztendő szerint nagyon ingadozott, tehát a kereskedőt nagy veszteségek érhették, de a vevők sem tudtak az ingadozó érték alapján eligazodni, rendesen számítani. Ha a marha időközben elpusztult, az is kár volt. Nehezen lehetett egyik helyről a másikra elszállítani, végül pedig nem lehetett apróra váltani.

  4. A népeknek tehát alkalmasabb eszközre volt szükségük. Olyanra, amelynek az értéke kevésbé ingadozik, tartós és könnyen szállítható, minden hol elfogadják, nem romlik, és amellett, hogy nem sok helyet foglal, értékes. Ilyenek a fémek, az arany, ezüst, réz, nikkel, bronz. Rudakat öntöttek különböző fémekből, és ezekkel vásároltak. De ez sem volt még elég célszerű, mert a rudakat mindig le kellett mérni, hogy megbecsülhessék, mennyit ér. Ezért később meghatározott súlyú rudakat, karikákat, golyókat öntöttek, és bélyeget nyomtak rá, amely a súlyát és az értékét mutatta. Innen már csak egy lépés kellett a mai pénzhez, mert amikor a rudakat kisebb értékű lapokra felaprózták, megszületett a pénz újszerű formája.

  5. De maga az állam sem vette sok hasznát a természetben való adózásnak. A beszolgáltatott terményekkel sehogy sem tudott boldogulni, a pénz teljes hiányában azokat saját javára kellően alig tudta értékesíteni, szükségleteit pedig nem tudta kellőképpen kielégíteni. Így történhetett, hogy legelőször a királyok, az ország urai vették észre a pénz szükségességét, így a legdrágább fémből, az ezüstből, utóbb az aranyból pénzt verettek.

  6. A régi cserekereskedés, a termények kicserélése tehát lassanként átalakult: az áru kicserélése helyett az árunak pénzért való megvétele lett a mástól való áruszerzés módja.

  7. A pénzt már kezdetben is veréssel vagy öntéssel készítették. A régi rómaiak öntötték, de később ők is a célszerűbb veréshez fordultak. A pénzverés első korában, amikor a darabokat még valóságos kalapácsveréssel készítették, a pénz többnyire idomtalan és egyenetlenül vastag volt; szélének nem volt szabályos kör alakja. A legrégibb pénz golyó vagy hasonló alakú volt, később vastag, tojásdad formát kapott, külsején bizonyos értékjelzéssel és díszítő rajzzal. A perzsák lapos arany- és ezüstpénzéből lett idővel a lapos, kör alakú pénz, amely manapság is általános használatban van. Hajdanán szögletes pénzdarabokat is vertek. Tojásdad alakú magyar pénz volt a Szent György tallér, amely 1661 és 1753 között készült.

  8. Legelső kör alakú pénzünk IV. Béla király idejéből való (13. század). Károly Róbert az uralkodása alatt (1308–1342) a pénzbeváltást és a pénzverést szabályozni akarta, és elrendelte, hogy nyilvános mérleghivatalt állítsanak fel minden szabad királyi városban. Ezekből lettek később a kamarák, ahol a kereskedők és üzletemberek új pénzre válthatták a forgalomból kitiltott pénznemeket. Károly Róbert veretett hazánkban legelőször aranypénzeket, a florenci aranyak alakjára. Ezeket az aranyakat az olasz Florence (mai Firenze) város nevéről nevezték el. Így lett a magyar aranypénz neve is forint. Körmöcbánya híre azért emelkedett, mert az onnan kikerült arany- és ezüstpénz már az európai forgalomban is híressé vált, és a magyar király példáját követve az aranypénzt majdnem minden európai uralkodó bevezette.

  9. Ahogyan külföldön is, a magyar királyság első három századában csak lapos pénzt, azaz lemezpénzt vertek, mégpedig olyan lágy fémkeverékből, amely hamar elkopott. Ezért a király évente új pénzt hozott forgalomba, a régit pedig forgalmon kívül helyezte úgy, hogy a régi pénzt be kellett cserélni. Mivel a régi pénzt súly szerint cserélték be, a királyok ezen a pénzváltáson is nyertek. Így aztán már III. Béla király idejében a pénzváltás a kincstárnak olyan jövedelmet hozott, hogy ez tette ki a király készpénzjövedelmének majdnem harmadát.


1. feladat

Mi lehet az oka annak, hogy a fémpénz több évszázados használata ellenére még a 20. században is voltak olyan népcsoportok, amelyekkel az európaiak cserekereskedelmet folytattak? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Elértéktelenedett a pénzük.

B Más pénznemet használtak, mint az európaiak.

C Nem ismerték a pénzt.

D Nem tudtak számolni.


2. feladat

A szöveg több pénzhelyettesítő eszközt is említ. Sorolj fel közülük HÁRMAT!


3. feladat

Hasonlítsd össze az árucserét a pénzzel történő fizetés korai történetével! Írj egy-egy példát arra, hogy melyik milyen hátránnyal járt!

Az árucserén alapuló fizetés hátránya:

A pénzzel történő fizetés hátránya:


4. feladat

Mi volt a bélyegzés szerepe az elkészült fémrudakon? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Díszítőelemként funkcionált.

B A tulajdonjog igazolása.

C Az anyag minőségének feltüntetése.

D Az érték és a súly rögzítése.


5. feladat

Kinek okozhatott veszteséget a cserekereskedelem? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Kizárólag az államnak.

B Kizárólag a kereskedőknek.

C Az államnak és a kereskedőknek.

D Az államnak, a kereskedőknek és a vásárlóknak is.


6. feladat

Mi a 3. szövegrész elsődleges célja? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Bemutatni a cserekereskedelem hátulütőit.

B Összefoglalni a cserekereskedelem lényegét.

C Információt nyújtani a szarvasmarhatartásról.

D Tájékoztatni a szarvasmarhák pusztulásának okairól.


7. feladat

Az 5. szövegrészben az állam bevételeiről olvashatsz. Melyik szövegrész folytatja ezt a témát? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A 6. szövegrész

B 7. szövegrész

C 8. szövegrész

D 9. szövegrész


8. feladat

Kiktől ered a mai fémpénzek kör alakja?


9. feladat

Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik jellemzi leginkább a szöveg stílusát, megfogalmazását? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A hivatalos

B ismeretterjesztő

C szépirodalmi

D tudományos


10. feladat

Kinga szerint a pénz kialakulása témamegjelölés alapján a szövegből hiányzik még egy fontos bekezdés. Az alábbiak közül melyikkel lehetne kiegészíteni a szöveget? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A fémpénzek mai előállítása

B A kamarák működésének szabályozása

C A királyok vagyonszerzése

D A papírpénzek megjelenése


11. feladat

Egészítsd ki a következő mondatot egy szóval úgy, hogy az megfeleljen a 9. szövegrész tartalmának!

A régi pénz elkopott részének az értéke pénzváltáskor a kincstár

… volt.


Peti osztálya hajókirándulást tervez, és az alábbi ajánlatokat is fontolóra veszik. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


12. feladat

Mi a neve annak a cégnek, amelynek a hajózási ajánlatát megismerhetjük?


13. feladat

Melyik az a KÉT feltétel, amely mindegyik ajánlat igénybevételéhez szükséges?

1. feltétel:

2. feltétel:


14. feladat

A szöveg szerint merre tudja folytatni a kirándulást Peti osztálya Fonyódról? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Keszthelyre és Badacsonyba

B Keszthelyre és Siófokra

C Keszthelyre és Szigligetre

D Keszthelyre és Tihanyba


15. feladat

Mi a közös a 3. és a 4. szövegrész tartalmában? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Mindkét hajó ugyanabból a kikötőből indul.

B Mindkét ajánlat ugyanannyiba kerül fejenként.

C Mindkét ajánlat tartalmaz programjavaslatokat.

D Mindkét ajánlat különhajóval vehető igénybe.


16. feladat

Milyen HÁROM azonosságot fedezel fel a szigligeti és a keszthelyi kirándulások között?

1. …

2. …

3. …


17. feladat

Jelöld be a térképen nyíllal, hogy a menetrend H12-es járata honnan hová tart!


18. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

A menetrend április 7-től október 7-ig érvényes. 

igaz

hamis

A jelzésű járatok csak hétvégén közlekednek. 

igaz

hamis

A H3-as hajójárat végállomása Tihany. 

igaz

hamis


19. feladat

Az alábbi újságok közül melyikben jelenhetne meg ez a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Élet és Irodalom

B Hírszerző

C Nemzeti Sport

D Turista Magazin


20. feladat

Petiék találtak egy ajánlatot, amelyet iskolájuk április 9-i közös kirándulásán szívesen igénybe vennének. Melyik ajánlat lehet ez? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A 1. ajánlat

B 2. ajánlat

C 5. ajánlat

D 6. ajánlat


21. feladat

Az osztály úgy döntött, hogy Siófokra mennek kirándulni, és ott vesznek részt egy hajókiránduláson. Kata az egyórás sétahajózás mellett érvel, Judit a tihanyi kirándulást támogatja. Állj ki valamelyikük véleménye mellett, és döntésedet támaszd alá a szöveg alapján!


Olvasd el Krúdy Gyula Ferenc József huszárjai című novelláját, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Ferenc József huszárjai

1.   Ez a történet még abból az időből származik, midőn Ferenc József, öreg királyunk éppen olyan kis fiú volt, mint nagyon sok köztetek, kis olvasóim, de Kleba János sem volt még egészen öreg ember, mert fűzfakosarával az egész világon kóborolt. Volt ő még Párizsban is a szeges botjával, és a párizsi gyerekeknek is eladott a játékaiból.

2.   Gyürkifalván verbunkos huszárok szedték a katonát, és a fejébe nyomták a király kalapját egy nagy, hosszú tót1 legénynek, aki szegény ott ácsorgott a táncosok körül.

Beszterce Jánosnak hívták a legényt, és olyan hosszú lába volt, mint a Vágon a hídnak a lába, mégse tudott elmenekülni a katonák elől, mert fogoly az, akinek a csákót a fejébe ütik. Bizony elvitték őkelmét messzi országra, még a falu tornya is sírva nézett utána.

De a legjobban sírt Beszterce János özvegy édesanyja. Már most mit csináljon, mikor elvitték az egyetlen támaszát, egyetlen fiát! Bizony szomorú a sorsa az édesanyának!

3.   Már abban az időben is Kleba János volt a legokosabb ember Gyürkifalván.

Hallgatta egy darabig a szegény asszony sírását-rívását, aztán a fejére tette a játékszerrel megrakott fűzfakosarat.

– Én most messzire megyek – mondta az özvegynek. – Sok földet bejárok, sok emberrel beszélek. Ha lehet, kiszabadítom a fiad a katonaságtól.

A szegény özvegyasszony a falu határáig kísérte Kleba Jánost, amikor elindult országjáró útjára, de még azután is utána nézett, amíg eltűnt az országút kanyarulatánál.

4.   Kleba János pedig ment, mendegélt, azzal a hosszú, egyenletes lépéssel, amellyel a tótok járnak, midőn játékaikat egyik országból a másikba viszik.

Sok földet bejárt már, midőn egy napon a schönbrunni kastély kertje mellett vitt el az útja, ahol a fűben egy kis szürke kabátú fiúcska üldögélt, és egy elromlott kis kereket próbált megigazítani.

De csak addig üldögélt a fűben, amíg a kosarával közelgő Kleba Jánost észrevette.

Akkor talpra ugrott, és a kerítéshez futott, amelynek hegye be volt aranyozva.

Kleba János is elfáradt, letelepedett a fűbe a kerítésen kívül, a kosarat a feje mellé helyezte, ő maga elnyújtózott a puha pázsiton.

A szürke katonakabátos fiúcska pedig csak állt a kerítés mögött, és csodálkozva, kimeresztett szemmel nézte az egyszerű, pirosra festett faembereket, a fehér, fekete foltos lovacskákat és a kis kocsikat, targoncákat.

Neki idáig sohasem volt ilyen játéka.

Cifra, aranyos, bársonyos huszárokat szokott küldeni neki a nagybátyja, aki senki más nem volt, mint maga a király.

Mindig csak huszárokat, az egyik aranyosabb volt a másiknál, de azért csak huszár volt mind.

A kis fiú nem sokáig gondolkozott, elfutott a fák mögött látszó kastély felé, aztán egy tucat aranyos ruhájú huszárt hozott a hóna alatt.

Kleba János már az igazak álmát aludta a fűben.

A katonakabátos fiúcska pedig vékony karjával kinyúlt a kerítésen, és beszedegette a fűzfakosárból a faembereket, falovacskákat és a kis kocsikat.

Ahány darabot elvett, ugyanannyi aranyruhás huszárt tett a helyébe a tót kosarába.

Kleba János aztán fölkelt, a fejére tette a kosarat, és elindult útjára.

5.   Délutánra hajolt az idő, amikor porosan belépkedett Bécs városába.

A legelső ember, akivel Bécsben találkozott, egy tisztforma úr volt. Észre vette kosarában az aranyos huszárokat.

– Megállj! – kiáltotta a tiszt. – Hol vetted ezeket az aranyos huszárokat?

Kleba János megállott.

– Én magam se tudom. Valaki bizonyosan kicserélte, míg aludtam a schönbrunni kert alatt.

Erre még jobban fölágaskodott a tisztformájú ember.

– Ott a királyfi lakik! – kiáltotta.

– Lehet, hogy éppen magával a királyfival cseréltem! – felelt egykedvűen Kleba János.

A tiszt sípot vett elő, belefújt, mire katonák rohantak elő, és hamarosan megkötözték Kleba Jánost.

– A börtönbe vele! – parancsolta a tiszt.

Kleba János egy szót sem szólt. Hagyta magát csendesen.

– Majd kiderül az igazság – dörmögte.

6.   Két-három nap is elmúlott, amíg Kleba Jánost a börtönből kieresztették.

Egy ősz hajú, rendjeles úr elé vezették.

– Kleba János, ártatlannak találtattál. Most az egyszer megbocsátunk, hogy a kert mellé lefeküdtél. Jövőre ne próbáld.

– Nem próbálom!

– Miután a kis királyfi már úgyis elcserélte a huszárjait a te rongyos fababáiddal, megtarthatod az aranyos, drága játékszereket magadnak.

– Könyörgöm – felelt Kleba János. – Sok nekem a tizenkét huszár. Nem tudnám én eladni, meg aztán minden városban előbb börtönbe zárnának a drága, finom portékáért, amíg ártatlanságom kiderülne. Elég nekem egy huszár.

– Legyen kívánságod szerint – feleli az ősz hajú úr.

– Azt a huszárt pedig Beszterce Jánosnak hívják, messze Olaszországban szolgál szegény özvegy édesanyja nagy szomorúságára.

Az ősz hajú úr elgondolkozott.

– Ravasz ember vagy, Kleba János! – felelt nevetve. – De már megígértem! Menj békén utadra. Megkapod azt az eleven huszárt.

1 A szlovák nemzetiségűek régi elnevezése


22. feladat

Hány tagú volt a Beszterce család?

 


23. feladat

A 2. szövegrész elején olvashatod: „a fejébe nyomták a király kalapját egy nagy, hosszú tót legénynek”. A szöveg alapján mi ennek a jelentése? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A tót legényre adták a király ruháit.

B A tót legényt besorozták a hadseregbe.

C Börtönbe csukták a tót legényt.

D Királlyá koronázták a tót legényt.


24. feladat

Milyen játékokat árult Kleba János? Sorolj fel közülük legalább HÁRMAT!


25. feladat

Miért cserélte ki a kisfiú a játékokat a sajátjaira, miközben Kleba János aludt?


26. feladat

Az alábbi helyszínek közül melyik az, ahol Kleba Jánost börtönbe vetik? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Bécs

B Gyürkifalva

C Olaszország

D Schönbrunn


27. feladat

Miért fogatta el a tiszt az 5. szövegrészben Kleba Jánost? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Kleba János a schönbrunni kert alatt aludt.

B Azt hitte, hogy Kleba János lopta a játékokat.

C Kleba János pökhendi módon válaszolt neki.

D Kleba János porosan merészelt érkezni a városba.


28. feladat

Számozással állítsd időrendbe az eseményeket! 

. A sorozás.

. Kleba János ravasz alkut köt.

. Kleba Jánost letartóztatják.

. Kleba János elindul a faluból.


29. feladat

Feri szerint ez a történet elsősorban gyerekeknek szól. A szöveg melyik részletével tudnád alátámasztani Feri állítását? Húzd alá a szövegben a megfelelő részt!


30. feladat

Mi a közös a történetben említett következő helyszínekben: Gyürkifalva, Olaszország? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Ezzel a két helyszínnel kapcsolatban említi a szerző Beszterce Jánost.

B Gyürkifalva Kleba János útjának kezdete, Olaszország a vége.

C Mindkét helyen árult játékokat Kleba János fiatalabb korában.

D Mindkét helyszínen találkozunk a szegény özvegy édesanyával.


31. feladat

Hol fejeződik be a történet? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Bécsben

B Gyürkifalván

C Olaszországban

D Schönbrunnban


32. feladat

Az alábbiak közül melyik tulajdonsága segít Kleba Jánosnak leginkább abban, hogy sikerrel járjon? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A furfangossága

B humora

C makacssága

D nagylelkűsége


Az alábbiakban egy ismertetőt találsz szeptember hónapról. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


33. feladat

Milyen időjárás várható ősszel, ha Mihály-napon már nincsenek itt a fecskék?


34. feladat

A szöveg szerint nem túl okos ember az, aki Szent Mihály-nap után szalmakalapot hord. Mit gondolsz, miért?


35. feladat

Melyik névnaphoz köthető a Mihály-napihoz hasonló időjóslat? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A István

B János

C György

D Lajos


36. feladat

Miért a számadás napja szeptember 29-e? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A pásztorok ekkor adták el jó pénzért a jószágokat a gazdának.

B Ekkor dőlt el, mennyire tizedelte meg a hideg az állatállományt.

C A pásztorok ekkor adták át a rájuk bízott jószágokat a gazdának.

D Ekkor számolta ki a gazda, hány pásztorra lesz szüksége jövőre.


37. feladat

Lőrinc egy képet keresett a Mihály-napi vásárt bemutató szövegrészhez. Mit gondolsz, megfelelően illusztrálja a kép a szöveget? Válaszodat indokold!


38. feladat

Mikor van a népmese napja?


39. feladat

A naptárral kapcsolatos állítások közül melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS?

A naptár csak a mezőgazdasággal és a szürettel kapcsolatos napokat emeli ki. 

igaz

hamis

A kiemelt napoknak csak magyar vonatkozásai vannak. 

igaz

hamis

A kiemelt napok közül több is a történelemhez kapcsolódik. 

igaz

hamis

Több gyümölcsről is szó esik. 

igaz

hamis


40. feladat

Hogyan értelmeznéd a takarítási világnap jelszavát: Gondolkodj világméretekben, és cselekedj otthon!


41. feladat

Milyen rendszerességgel jelenhet meg az a magazin, amelyben a szöveg szerepel? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A hetente

B kéthetente

C havonta

D évszakonként


42. feladat

Ági szerint a Szeptember cím nem teljesen illik a szöveghez. Mivel indokolhatja állítását a szöveg alapján?


Az alábbi szöveg egy könyvtár gyerekrészlegének a szabályaival foglalkozik. Olvasd át alaposan, majd válaszolj a kérdésekre!


43. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?

Belépéskor ráírják az olvasójegyre az olvasó foglalkozását. 

igaz

hamis

A könyvtárból olvasójegy nélkül is lehet kölcsönözni. 

igaz

hamis

Amikor belépsz a könyvtárba, a portás fogad. 

igaz

hamis


44. feladat

Az alábbi adatok közül melyeket kell megadni a belépési nyilatkozaton? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A diákigazolvány száma, iskola neve és címe

B foglalkozás, munkahely, bankszámlaszám

C név, anyja neve, telefonszám

D lakcím, születési hely és idő, személyi igazolvány száma


45. feladat

Honnan tudod leolvasni a könyvtári számodat? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A törzslapról.

B A belépési nyilatkozatról.

C Az olvasójegyről.

D Az őrjegyről.


46. feladat

Hová jegyzi fel a könyvtáros, hogy hány könyvet vettél ki?


47. feladat

Mi a következménye annak, ha valaki késve viszi vissza a könyvet? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Késedelmi díjat kell fizetnie.

B Kizárják a könyvtárból.

C Legközelebb eggyel kevesebb könyvet kölcsönözhet.

D Nem kölcsönözhet könyvet, csak helyben olvashat.


48. feladat

Állítsd sorrendbe az őrjegy használatával kapcsolatos tevékenységeket! Kezdd a legkorábbival! 

. Beteszed a könyv helyére az őrjegyet.

. Leveszed a könyvet a polcról.

. Megkeresed a könyvet a polcon.

. Beleolvasol a könyvbe.

. Visszateszed a könyvet a helyére.

. Elveszed a könyv helyéről az őrjegyet.


49. feladat

Mi a különbség az őrjegy és az olvasójegy között? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Az egyiket a könyvtáros tölti ki, a másikat az olvasó.

B Az egyiket magadnál hordod, a másik a könyvtárban marad.

C Az egyik nagyméretű, a másik kicsi.

D Az egyik színes, a másik fekete-fehér.


50. feladat

Az utolsó rész az elveszett dokumentumokról szól. Melyik mondat utal ugyanerre a témára a beiratkozást ismertető részben?


51. feladat

Zsófi szerint a szöveg megfogalmazása a gyerekek igényeihez igazodik. Mire alapozhatja Zsófi a véleményét?


Az alábbiakban Móra Ferenc Öreg ember, öreg fa című elbeszélését közöljük. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Öreg ember, öreg fa

Az öreg diófa alatt szerettem legjobban ülni kisgyerekkoromban, ma sem tudom bizonyosan, miért. Dió nem termett már rajta, már nyár derekán sárga levelek aranyesője pergett le róla, zuzmós, mohos ágain énekes madárka nemigen pihent meg. Volt nekik hova szállni, virágos bokrokkal megáldott gyümölcsfákkal telis-tele volt az udvarunk.

Hát hiszen nem mondom, nem haragudtam én az almafára se, a császárkörtefákkal meg különösen szerettem barátkozni, hanem azért az én fám mégiscsak az öreg diófa volt. Azt hiszem, azért szerettem, mert én olyan kicsi voltam, ő meg olyan nagy. A legnagyobb az egész kertben. Én ugyan akkor azt hittem, hogy az egész világon ez a legmagasabb fa, és hogy ennek a hegyiből már be lehet látni a mennyországba.

Mindenféle ákombákom is volt belevésve az öreg fa derekába, s én azokon nagyon sokat elnézelődtem. Girbegurba betűk nagy papmacska-hernyók gyanánt feketéllettek a fa kérgén, s az édesapám mindnyájáról tudott valami történetet. A karjára emelt, ha jó kedve volt, s néha sírva, néha nevetve mutogatta a furcsa bemetszéseket.

– Ezt a szívet én vágtam bele nagy deák koromban. Bele is tört a bicskám. Azt Pista bátyád faragta, emezt meg az Ágneska nénéd. Hát ezt a csillagot látod-e? Azt még nagyapónak az édesapja véste, mikor én akkora voltam, mint te most. Nézd, ott meg egy törött kard van a fába vágva, bilincs van a markolatán. Ezt nagyapó vágta bele, mikor bujdosott a szabadságharc után, mint honvédtiszt.

Édesapámnak ilyenkor mindig könnyes lett a szeme, én meg mindig elnevettem magamat.

– Nem hiszem én azt – csóváltam meg a buksi fejemet.

– Mit, te?

– Hogy azt a rajzot nagyapó csinálta volna. Hiszen az van a legmagasabban. Létrán se érne nagyapó odáig. Hiszen ő is olyan kicsi, mint én vagyok.

– Kis oktondi vagy te – adott barackot a fejemre édesapám.

De én tudtam, hogy nagyon okosan beszéltem, mert nagyapó nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is tudott már másképp járni, csak botra támaszkodva. Nem is igen járkált különben, csak üldögélt a nagy karosszékben. Jó időben a tornácon sütkérezett, szeles, esős napokban a kályha mellett. Mióta az eszemet tudom, sohase láttam, hogy dolgozott volna. Csak eregette a füstmacskákat a nagy tajtékpipából, és nézegetett mindenféle régi könyveket, amikbe cifra papirosok voltak aggatva. Ezeket Kossuth-bankónak hívták, és nagyapó igen szerette simogatni őket. Ilyenkor föl is csillogott a szeme mindig, bár máskülönben fáradt és szomorú szokott lenni a nézése. Egyszer hallottam is, ahogy vacsora után fölsóhajtott:

– Pihentető Isten, mikor vetsz nekem ágyat?

És akkor nagyon elcsodálkoztam azon, hogy édesapám is, édesanyám is sírva borulnak nagyapóra, és addig csókolgatják a kezét, míg csak el nem mosolyodik nagyapó.

– Ugyan mért uralják úgy? – tűnődtem magamban. Sehogy se tudtam fölérni ésszel, hogy ugyan miért olyan nagyúr ez a nagyapó. A legnagyobb az egész házban. Mindig őtőle kérdezik meg, mi legyen az ebéd. Mindenki kezet csókol neki. Ha elszendereg, mindenkinek lábujjhegyen kell járni. S a velőscsontból én mindig csak a felét kapom a velőnek, a másik felét a nagyapó pirított kenyerére teszik.

Nekem bizony sehogy se ment a fejembe ez a dolog, s egyszer, mikor az édesapám séta közben azt kérdezte tőlem, hogy mi szeretnék lenni, ki is mondtam a szívemen valót:

– Nagyapó szeretnék lenni.

– Ugyan miért? – mosolyodott el édesapám.

– Azért, mert az semmit se dolgozik, mégis mindenki az ő kedvét keresi.

Édesapám elkomolyodva nézett rám.

– Hát aztán te azt hiszed, hogy ez nincs rendjén?

– Én nem tudom – mondtam egy kicsit megszeppenve. – Te azt szoktad mondani, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék.

– Igazad lehet – fordult el az édesapám, s hamarosan befejeztük a sétát.

Délben csak hárman ültünk az asztalnál. Nagyapó elkocsikázott valami régi barátjához.

– Most az egész velő az enyém lesz – örvendeztem előre, s csak akkor vettem észre, hogy nekem nem is terítettek. Rózsás kis tányérom, aranyos kis poharam nem volt az asztalon.

– Hát énvelem mi lesz? – kérdeztem hüledezve.

– Te most nem kapsz ebédet, igazságos Mátyás – kanalazta édesapám a leveskét. – Aki nem dolgozik, ne is egyék.

– De én még nem tudok dolgozni – borultam szívszakadva az asztalra.

– Nagyapó pedig már nem tud dolgozni – simogatta meg apám a hajamat. – Belátod már, buksi, hogy milyen oktalanságot beszéltél?

Megszégyenlettem magam, és most már nem esett jól az ebéd, akárhogy unszoltak is. Alig vártam, hogy megcsókolhassam nagyapó kezét. Kérdeztem is, mikor jön haza.

– Mire az öreg diófát kivágjuk, akkorra itthon lesz.

Tán azóta se éreztem olyan fájdalmat, mint akkor.

– Nem engedem, nem engedem az öreg fát! – borultam az apám elé.

– Miért, fiacskám? Levelei úgyis hullóban, ágai száradóban. Ezrivel termette száz esztendőn át a gyümölcsöt, egyet se terem már. Öreg fa nem haszonra való.

– Az öregségéért kell megbecsülni – hajtottam le a fejemet.

Mire fölemeltem, akkorra mögöttem állt nagyapó is, s ahogy a szívére ölelt, szépnek, nagynak, méltóságosnak, égig érőnek láttam, mint az öreg diófát.


52. feladat

Mikor kezdtek el sárgulni a kerti diófa levelei? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A kora ősszel

B nyár derekán

C nyár végén

D ősz derekán


53. feladat

Mihez hasonlítja az elbeszélő a girbegurba betűket a diófa kérgén?


54. feladat

Milyen rajzok találhatók a diófa kérgén az ákombákomok és a girbegurba betűk mellett?

Sorolj fel legalább hármat!


55. feladat

Miért lett az édesapa szeme könnyes, amikor a diófáról mesélt történeteket? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Elérzékenyült, ahogy a régi dolgokra emlékezett.

B Elszomorodott, hogy a fa már nem terem diót.

C Gyakran a szemébe ment valami ilyenkor.

D Jókedvre derült, hogy a fiának mesélhet a kertben.


56. feladat

Jó időben hol üldögélt nagyapó a karosszékében? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Az asztalnál.

B A kályhánál.

C A kertben.

D A tornácon.


57. feladat

Mi lehet az oka, hogy nagyapó szerette simogatni a Kossuth-bankókat? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Közben nyugodtan olvashatta a könyveit.

B Közben visszaemlékezett a fiatalságára.

C A cifra papirosok nagyon értékesek voltak.

D A cifra papirosok nagyon szépek voltak.


58. feladat

Sorolj fel legalább három dolgot, ami arra utal, hogy az elbeszélő édesapja és édesanyja a nagyapó kedvét kereste!


59. feladat

Mi lehet az édesapa szándéka azzal, hogy az elbeszélőt „igazságos Mátyás”-nak szólítja az ebéd folyamán?


60. feladat

Milyennek látja a kisfiú a nagyapját a történet elején és a végén? Minek a hatására változik meg a nagyapóról alkotott képe?

A történet elején:

A történet végén:

A változás oka:


61. feladat

Mi az a közös jellemző, ami miatt a diófa és nagyapó is tiszteletet érdemel?


62. feladat

Milyen az olvasott szöveg stílusa? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A gúnyos

B hivatalos

C választékos

D tudományos