Szövegértés - 10. évfolyam (2014)

Olvasd el a méhek kommunikációjáról szóló tájékoztató szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Mézesmadzag

A méh az egyik legfejlettebb társadalmi életet élő rovarfaj. A „méh” szó hallatán a legtöbb embernek – nem véletlenül – a közel hatezer évvel ezelőtt háziasított mézelő méh jut az eszébe. A méheknek azonban rajtuk kívül is közel 20 000 fajuk ismert, sőt a számuk feltehetőleg sokkal nagyobb.

A méhek kommunikációja – a közösség szervezettségéhez méltóan – összetett és rendkívül magas fokú. Típus szerint az alábbi kommunikációs formákról beszélhetünk.

Vizuális kommunikáció

A méhek kommunikációjának legismertebb módja a méhtánc. A méhtánc szimbolikus, mivel a táplálék helyéről, irányáról, távolságáról és minőségéről, azaz elvont fogalmakról tájékoztat. A tánc nem genetikus, hanem tanult: a frissen kikelt dolgozók pl. „tanrepüléseket” végeznek a kaptár körül, hogy megjegyezzék a színét, formáját, környezetét, a naphoz viszonyított irányát. A méhtáncnak „tájszólásai” is vannak: az azonos fajba tartozó, de más helyen élő méhek különböző formájú, más figurákból álló méhtáncot járnak.

A táncnak három típusa van. Az első az ún. körtánc (kerektánc). Ilyenkor a felderítő berepül a kaptárba, és ott körbetipegve értesíti az őt kísérő többi méhet a nektár minőségéről.

A táncok leghíresebbike a rezgőtánc (riszálótánc). A rezgőtánc nyolcas alakú: a felderítő egy középső, egyenes szakasz során a potrohát riszálva előrehalad (rezgőrész), majd jobbra, illetve balra tesz meg egy-egy félkört (visszatérő rész). A tánc 100 vagy még több nyolcasból állhat, és minden eleme hordoz információt. A tánc sebessége és a megtett körök száma fordítottan arányos a repülési távolsággal (minél messzebb van a táplálék, annál lassúbb, és annál kevesebb benne a fordulat). A vízszintes felületen táncolt egyenes szakasz a táplálék irányára utal, míg a függőleges felületen táncolt szakasz a naphoz viszonyít: felfelé táncolva azt jelzi, hogy a táplálékforrás éppen a nap irányában, lefelé táncolva pedig, hogy a nappal szemközt van. A potrohriszálás sebessége a lelőhely gazdagságára utal: minél gyorsabb a himbálás, annál bőségesebb az élelem. A rezgőtáncot a többi dolgozó először végignézi, majd együtt táncolja a felderítővel. A tánc végén pedig elrepül a megfelelő irányba.

A harmadik tánctípus a remegőtánc. A tánc szerepe a többiek viselkedésének módosítása. A remegőtáncot nem a felderítők, hanem a begyűjtő méhek táncolják, ha úgy tapasztalják, hogy a kaptárban kevés a feldolgozó méh. A remegőtánc eltáncolása után a begyűjtő méhek egy része nem száll ki nektárt gyűjteni, hanem segít a begyűjtött nektár feldolgozásában.

A méhek szín és forma alapján felismerik a virágokat, és a látvány alapján döntik el, melyikre érdemes rászállniuk. A méhek látása nem pusztán a napfény érzékelésére alkalmas, hiszen borús, sőt esős napokon is tökéletesen el tudják táncolni társaiknak a táplálék pontos helyét. A szemük ugyanis összetett, és képes az UV-fény érzékelésére, ami még borús időben is tökéletes tájékozódást tesz lehetővé a számukra.

Hangadás

A méhtánc roppant látványos ugyan, a kaptárban mégsem a látvány a legfontosabb, hiszen sötét van. A méhek éppen emiatt a táncot hangjelzésekkel is kísérik. A remegőtánc során a felderítő magasabb és alacsonyabb hangokból álló hangjelzést ad ki, amelyek időtartama egyenesen arányos a lelőhely távolságával, illetve a táplálék cukortartalmával is.

Tapintás

Különösen hangzik, de a méhek közlésfolyamataiban fontos a tapintás, amelyre a méhtánc előtt kerül sor. A felderítőt ugyanis a kaptárba érkezés után elözönlik, megérintik, végigtapogatják a többiek – így ellenőrzik az általa hozott nektár minőségét.

Szaglás és kémiai anyagok

A méhek kommunikációjának nagyon fontos része a szaglás. Ennek segítségével ismerik fel testvéreiket, illetve az egyes virágokat is. Szaglásuk kiváló: egy dolgozó pl. csak akkor keveri a különböző fajta virágporokat, ha az általa gyűjtött virágpor elfogyott.

Az egyes kaptáraknak saját, egyedi illatuk van. A családtagok a saját illatukat egy zsákba zárva viszik magukkal. Hazatéréskor, mikor az őrök ellenőrzik őket, kinyitják a zsákot, és csak ha a benne lévő szagminta megfelelő, kapnak bebocsáttatást a kaptár belsejébe. Az idegen, más kaptárból származó méheket az őrök elkergetik, akár el is pusztítják – kivéve, ha teli mézhólyaggal és barátságos szándékkal közelednek (azaz odaadják a birtokukban lévő mézet).


1. feladat

Miért nevezhető a méhtánc szimbolikusnak? Választd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A tanulás egyik játékos formája.

B Az egyes mozdulatok jelentése nem kötött.

C Erősíti a csoportba tartozás érzését.

D Kézzel meg nem fogható dolgokról ad információt.


2. feladat

Az alábbi lehetőségek közül a tánc melyik része ad információt a nektárlelőhely minőségéről? Választd ki a helyes válasz betűjelét! 

A a nyolcasok függőleges és vízszintes iránya

B a nyolcasok hossza

C a potrohriszálás sebessége

D a tánc sebessége és a megtett körök száma


3. feladat

Mit segít szabályozni a remegőtánc? Választd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Hány méh maradjon a kaptárban feldolgozni a virágport.

B Legfeljebb milyen messzire repüljenek ki a méhek.

C Mely méhek jöhetnek be a kaptárba, és melyek nem.

D Melyik virág porából hozzanak a legtöbbet.


4. feladat

Feladatuk alapján milyen méhekről olvashattál a szövegben? Sorolj fel legalább hármat!


5. feladat

A szöveg ezzel a mondattal kezdődik: „A méh az egyik legfejlettebb társadalmi életet élő rovarfaj.” Keress a szövegből olyan információt, amely ezt a kijelentést alátámasztja!


6. feladat

Számozással állítsd időrendbe, hogy mi történik a felderítő méhvel, amikor hazaér a kaptárba! Kezdd a legkorábbival! 

. A kaptárban lévő méhek megtapogatják.

. A méhek közösen táncolják a táncot.

. Az őrök megszagolják.

. Egyedül eljárja és elzümmögi a táncát.

. Kirepül a virágmező felé.


7. feladat

Egy méh épp egy vadrózsáról gyűjtött virágport. Szerinted milyen virágra száll ezt követően? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Bodzára, mert erős, messze is érezhető az illata.

B Gyermekláncfűre, mert abból van a legtöbb.

C Pipacsra, mert feltűnő, élénk a színe.

D Vadrózsára, mert arról gyűjtött eddig is.


8. feladat

Bejuthat-e egy idegen méh a kaptárba? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


9. feladat

Szerinted hasonlít a méhek kommunikációja az emberi kommunikációhoz? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


10. feladat

Szerinted miért jó, hogy a méhek ugyanazt az információt többféleképpen is tudják kommunikálni?


11. feladat

Kata öt részre osztotta a szöveget, és minden résznek címet adott. Számozással tedd helyes sorrendbe a lehetséges fejezetek címeit! 

. Egy fejlett társadalom

. Hadd fogjam meg, mit hoztál!

. Ismerős az illatod!

. Látványos kommunikáció

. Megoldás, ha sötét van


12. feladat

Kik alkothatják a szöveg célközönségét? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A biológiatanárok

B érdeklődő laikusok

C gyakorlati kutatók

D tapasztalt méhészek


Peti osztálya hajókirándulást tervez, és az alábbi ajánlatokat is fontolóra veszik. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


13. feladat

Mi a neve annak a cégnek, amelynek a hajózási ajánlatát megismerhetjük?


14. feladat

Melyik az a KÉT feltétel, amely mindegyik ajánlat igénybevételéhez szükséges?

1. feltétel:

2. feltétel:


15. feladat

A szöveg szerint merre tudja folytatni a kirándulást Peti osztálya Fonyódról? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Keszthelyre és Badacsonyba

B Keszthelyre és Siófokra

C Keszthelyre és Szigligetre

D Keszthelyre és Tihanyba


16. feladat

Mi a közös a 3. és a 4. szövegrész tartalmában? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Mindkét hajó ugyanabból a kikötőből indul.

B Mindkét ajánlat ugyanannyiba kerül fejenként.

C Mindkét ajánlat tartalmaz programjavaslatokat.

D Mindkét ajánlat különhajóval vehető igénybe.


17. feladat

Milyen HÁROM azonosságot fedezel fel a szigligeti és a keszthelyi kirándulások között?

1. …

2. …

3. …


18. feladat

Jelöld be a térképen nyíllal, hogy a menetrend H12-es járata honnan hová tart!


19. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS az alábbi állítások közül?

A menetrend április 7-től október 7-ig érvényes. 

igaz

hamis

A jelzésű járatok csak hétvégén közlekednek. 

igaz

hamis

A H3-as hajójárat végállomása Tihany. 

igaz

hamis


20. feladat

Az alábbi újságok közül melyikben jelenhetne meg ez a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Élet és Irodalom

B Hírszerző

C Nemzeti Sport

D Turista Magazin


21. feladat

Petiék találtak egy ajánlatot, amelyet iskolájuk április 9-i közös kirándulásán szívesen igénybe vennének. Melyik ajánlat lehet ez? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A 1. ajánlat

B 2. ajánlat

C 5. ajánlat

D 6. ajánlat


22. feladat

Az osztály úgy döntött, hogy Siófokra mennek kirándulni, és ott vesznek részt egy hajókiránduláson. Kata az egyórás sétahajózás mellett érvel, Judit a tihanyi kirándulást támogatja. Állj ki valamelyikük véleménye mellett, és döntésedet támaszd alá a szöveg alapján!


Az alábbiakban Kosztolányi Dezső Öreg pap című novelláját közöljük. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Öreg pap

Gyermekkoromban még angol–búr háborút játszottunk. Az egyik fél volt a „maroknyi szabadságszerető” búr nép, a másik az angol, a „zsarnok”, aki lábbal tiporja a hősöket. Egy vasárnap, minekelőtte templomba mentünk volna, az osztályban gyülekeztünk. Akkor is kitört az angol–búr háború. Általában mindenki búr akart lenni. Az erősek, a markosok, az erőszakosak azonnal kinevezték magukat búr fölkelőkké, harcosokat toboroztak zászlójuk alá, s az a néhány fiú, aki tétovázott, elmélázott, a gyönge és csenevész, a természeti kiválasztódás és a többség rémuralma folytán angol lett. Nekem is többnyire ez a szerep jutott. Ezt annak idején váltig szégyelltem. Nem is mertem bevallani senkinek. Csak most beszélem el, miután időközben sikerült tájékozódnom, hogy nem is olyan roppant szégyen ahhoz a néphez tartozni, mely megteremtette a szabadelvűséget, a világkereskedelmet, és olyan férfiakat ajándékozott a világnak, mint Hume, Newton és Shakespeare. Hogy a búrok mit műveltek azalatt, arról nincs tudomásom. Aztán az iskolai viadalokban a harc eshetősége olyan volt, hogy több hősiség kellett angolnak lenni, mint búrnak. Az arány itt tudniillik teljesen megfordítódott. A „maroknyi szabadságszerető” nép basáskodott, püfölte-pofozta az angolokat, gyomrozta a zsarnokokat, akik szegények már az első pillanatban a földön hevertek.

Én is így feküdtem lenn a tanterem padlóján, fölöttem egy csomó vastag kamasztesttel, mely mozgó, izgatott rétegben helyezkedett fölém. Egyszerre nyílt az ajtó. Latintanárunk nyitott be, az osztályfőnökünk. Papok tanítottak bennünket, derék, tudós papok, akik mind testi, mind lelki jóvoltunkra atyai szeretettel ügyeltek. Latintanárom különösen szigorú volt. Megkövetelte, hogy még álmunkban is elfújjuk a rendhagyó igéket, és jaj volt annak, aki valamit elvétett. Ezt gonosztevőnek nevezte. Nem türelmetlenségből vagy elvakultságból. Belül, a lelke mélyén valóban meg volt győződve, hogy aki nem szereti a latin nyelvet, és nem hordja szívén a rendhagyó igék ügyét, az a társadalom szemete, gonosztevő és hazaáruló.

Amikor ő feltűnt az ajtó keretében, az ellenségek, akik az imént még oly ádáz küzdelemben gabalyodtak össze, a megegyezés minden reménye nélkül, hirtelen békét kötöttek. Ki-ki a helyére ugrott. Én tápászkodtam fel utoljára, mert legalul kerültem. Nem szólt semmit. Gúnyosan a fejét csóválta, rosszallóan pillantott utánam, amint hajlongva padomba sompolyogtam. Csak a mise alatt vettem észre, hogy új tavaszi ruhám, melyet ezen a napon vettem föl először, elszakadt. Kabátom alján egy elég nagy hasadás tátongott. Tudtam, hogy mit jelent ez. Apám, ha meglátja otthon, elnadrágol. Egyelőre tenyeremet szorítottam rá, mint valami sebre, hogy gyógyuljon. De mihelyt levettem róla a tenyeremet, a súlyosan sérült beteg kelme lefittyent. A seb gyógyíthatatlannak mutatkozott.

Mise után a kápolna alatt ott állt a latintanárom.

– Miért sírsz? – kérdezte keményen.

– Eltépték – hebegtem, és mutattam.

– No lásd – bólintott –, megérdemelted, haszontalan.

Nézte a kabátom, valamin tűnődött, így szólt:

– Gyere velem.

Mentem a hosszú, sötét folyosón utána. A folyosó végén volt a cellája. Kinyitotta az ajtót egy nagy kulccsal. Szűk kis cella volt. A vasrácsos ablakon virágcserepek álltak. Fekete nedvességfoltok ütköztek ki a sárga falon. A falon csak feszület lógott meg egy Szűz Mária-kép.

– Vesd le a kabátod – parancsolta.

Fogalmam se volt, mi következik ezután. Azt hittem, hogy elkobozza a kabátomat, és mint bűnjelet átadja az igazgatónak, vagy valami borzalmas fegyelmi eljárás következik, beláthatatlan következményekkel. Némán levetettem a kabátom. Ő átvette némán. Az ablak mellé ült. Ott kihúzott egy fiókot, abban hosszan-hosszan keresgélt. Föltette a pápaszemét. Tűt vett elő, cérnát, foldozófát. Nyálazta a cérnát. Bandzsítva trafálgatta vele a tű fokát. Végre befűzött, varrni kezdett. Varrta a kabátom. A magányos férfiak gyakorlottságával varrt, de sokáig tartott, amíg elkészült vele. Közben gondolkozhattam arról, hogy mi történik. Először is megdöbbentem, hogy közösséget vállal egy nebulóval, és cinkostársként leplezi azt, amit büntetnie kellene. Másrészt vasárnap tilos varrni. Ezt a napot pihenéssel, elmélkedéssel, Istennek tetsző cselekedettel kell megszentelni. Aki varr, az bűnt követ el. Azon tépelődtem, vajon nem jut-e bűne miatt a pokolba, az örök kárhozatba. Ma már tudom, hogy nem. Azóta ha szentekről, földi angyalokról hallok, mindig tűvel-cérnával képzelem el őket és foldozófával.


23. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?

Az elbeszélő gyermekkorában rokonszenvesnek találta az angolokat. 

igaz

hamis

Az iskolai viadalban a többség rendszerint búr akart lenni. 

igaz

hamis

Az elbeszélő gyorsan a földre került a verekedés során. 

igaz

hamis

A két tábor a szünet végére megegyezett és kibékült. 

igaz

hamis

A pap a verekedés miatt gonosztevőknek nevezte a gyerekeket. 

igaz

hamis


24. feladat

Miért gondolja úgy az elbeszélő, hogy nem is olyan nagy szégyen az angolokhoz tartozni? Nevezz meg KÉT indokot!


25. feladat

Mi a különbség a valódi és az osztálytermi búr nép között?


26. feladat

Milyen esemény vetett véget az osztálytermi háborúnak?


27. feladat

Mit jelent a következő szövegrészlet: „A seb gyógyíthatatlannak mutatkozott.” Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A búrok becsületén esett csorbát nem lehetett kiköszörülni.

B Az elbeszélő sérülése orvosi ellátásra szorult.

C Az elbeszélő szégyenérzete a csata után sem múlt el.

D A kabáton lévő szakadás helyrehozhatatlannak tűnt.


28. feladat

A büntetés mely lehetséges formáit említi meg az elbeszélő? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A elnadrágolás

B elkobzás és elnadrágolás

C fegyelmi eljárás

D fegyelmi eljárás, elkobzás és elnadrágolás


29. feladat

Melyik tulajdonság illik leginkább a papra az olvasottak alapján? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A hirtelen haragú

B rosszindulatú

C szétszórt

D távolságtartó


30. feladat

Számozással jelöld, milyen sorrendben jelennek meg a felsorolt helyszínek! Kezdd a legkorábbival! 

. cella

. kápolna

. kápolna alatt

. tanterem


31. feladat

Peti öt fejezetre osztotta a szöveget, majd minden fejezetnek címet adott. Számozással tedd helyes sorrendbe a lehetséges fejezetek címeit! 

. Angol–búr háborúk

. Angyal foldozófával

. Csoda a cellában

. Mise és seb

. Sérülés a csatában


32. feladat

Értelmezd a szöveg utolsó mondatát az olvasottak alapján!


Olvasd el az alábbi cikket a farmer történetéről, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

A farmer titokzatos története – Már 1655-ben is hordták

Egy 17. századi olasz művész festményei jelenthetik a kulcsot a több száz éves farmerrejtélyhez, ugyanis az elmúlt években felfedezett alkotások szinte mindegyikén a már jól ismert indigókék ruhaanyagba öltöztette szereplőit az ismeretlen festő – állítják a művészettörténészek. A kék farmer mestereként emlegetett észak-olaszországi művész festményein szint e vezérmotívumként tűnik fel a jól ismert indigókék anyag, amely néha széthasítva, olykor egy paraszt asszony szoknyájaként vagy éppen egy koldus legény kabátjaként bukkan fel a képeken. Az alkotásokat ezen a héten mutatták be egy kiállításon Párizsban. „A képeken nagyon részletesen festette meg a ruhákat, ami igen ritka dolog egy festő részéről a szegények ábrázolásakor – mondta Gerlinde Gruber kurátor, aki maga is segédkezett a névtelen művész alkotásainak azonosításában. – Minden képen látható a kék farmeranyag, kivéve egyet.” A festmények egyéb részletei – például a varr ó anyát ábrázoló alkotáson látható összecsomózott fejkendő – a jelenetek hely színét illetően is segítettek eligazodni a szakértőknek, akik a szóban forgó művet az észak-olaszországi Velence térségébe helyezték.

A történészek sokáig két lehetséges származási helyet tulajdonítottak a farmernak. Az egyik a Franciaország déli részén fekvő Nîmes városában készült strapabíró anyag („de Nîmes”, vagyis denim), a másik az olaszországi Genovából érkező pamutkülönlegesség volt (a város francia elnevezéséből, a Genes-ből lett az angolban jeans, azaz – már kisbetűvel – sávolykötésű pamutszövet, illetve farmernadrág, farmerruha). A felsőbb osztályok felcicomázott darabjaival ellentétben a parasztok rongyosra hordták kedvenc farmerjaikat, így azoknak semmilyen történelmi lábnyomuk nem maradt a jelenkor számára. Mostanáig mindössze néhány töredékes feljegyzés állt rendelkezésre azokról az olcsó anyagszállítmányokról, amelyek Genovából érkeztek Európa északi városaiba – elsősorban Nagy-Britanniába – még a 17. század közepén. „Egy korabeli brit szabó elbeszélése szerint az általa használt anyagok Genovából, a farmer szülőhazájából érkeztek. Ezek a festmények pedig újabb bizonyítékot szolgáltatnak a történelmi valóság egy rég elfeledett igazságáról” – fejtette ki Gruber. A képeknél használt kék színárnyalat a kurátorok szerint pontosan megegyezik azzal az indigókékkel, amelyet a mai farmerek befestéséhez használnak.

Évszázadokkal az olasz festő munkáinak megszületése után François és Marithe Girbaud szerzett óriási hírnevet magának a hip-hop, a koptatott és a rugalmas stílust magában foglaló modern farmerek megálmodóiként. „A mostani felfedezés a farmer egész történetét megkérdőjelezi, és ez az, amiért igazán vicces – szögezte le François Girbaud, aki maga is részt vesz a párizsi kiállítás megszervezésében. – Az emberek fejében a farmer Marilyn Monroe-val, James Deannel és úgy általában az Egyesült Államokkal kapcsolódik össze. Hogy Nîmes vagy Genova? Nem tudom, de nagyon szórakoztató arra gondolni, hogy már 1655-ben is hordtak farmert...” Eddig tíz képet tulajdonítottak az ismeretlen olasz festőnek, amelyek közül nyolcat állítottak ki Párizsban, olyan korabeli művészek munkái mellett, mint Michael Sweert vagy Giacomo Ceruti, illetve a római és bécsi múzeumokból és magángyűjteményekből kölcsönzött alkotások.

A különleges képek nem mindennapi módon kerültek a francia fővárosba. A párizsi galériatulajdonos, Maurizio Canesso 2004-ben, New Yorkban vásárolta meg a 17. századi Olaszországban tevékenykedő, a nápolyi iskolához tartozó ismeretlen művész festményét. A borbélyüzlet című kép eredetének felkutatása során Canesso a Milánóhoz közeli Varese városának egyik múzeumában bukkant rá a festmény másolatára. „Akkor kezdődött el igazán a kutatás” – emlékezett vissza.

Ezzel párhuzamosan és szintén Olaszországban, ám Canessótól függetlenül Gruber figyelmét is felkeltették a titokzatos farmermotívumos képek, amelyeket az általa csak a kék farmer mestereként emlegetett művésznek tulajdonított. A kurátor akkor kezdett el igazán érdeklődni a festmények iránt, amikor rövid időn belül a művész két alkotása is a keze ügyébe került: a Varrónő két gyermekkel és a Kolduslegény egy szelet pitével. Canesso kíváncsiságát később tovább növelte az a 2006-os cikk, amelyben Gruber beszámolt az általa felfedezett festményekről, így a galériatulajdonos az elkövetkező években igyekezett felvásárolni az összes addig azonosított művet.


33. feladat

A szöveg alapján foglald össze, hogy mit tudunk a festmények alkotójáról!


34. feladat

Sári szerint a denim és a jeans szavak tulajdonképpen ugyanazt jelentik. Marci szerint nem. Melyikükkel értesz egyet? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


35. feladat

Foglald össze a szöveg alapján, hogy miért titokzatos a farmer története!


36. feladat

Kicsoda François és Marithe Girbaud? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A modern farmerek megálmodói.

B Galériatulajdonosok Párizsban.

C Kurátorok Párizsban.

D 17. századi olasz festők.


37. feladat

Melyik három képet említi a szöveg cím szerint?

1. …

2. …

3. …


38. feladat

Hol kezdődött a nyomozás a később kiállított képek után? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A az Egyesült Államokban

B Franciaországban

C Nagy-Britanniában

D Olaszországban


39. feladat

Hogyan fonódott össze Maurizio Canesso és Gerlinde Gruber tevékenysége?


40. feladat

Minden fejezetnek címet adtunk. Számozással állítsd őket helyes sorrendbe! 

. Farmertörténelem?

. Indigókék anyag mint vezérmotívum

. Kalandos út a francia fővárosba

. Olasz vagy francia föld szülötte a farmer?


41. feladat

Az alábbi válaszlehetőségek közül melyik jellemzi leginkább a szöveg stílusát, megfogalmazását? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A buzdító jellegű

B ismeretterjesztő jellegű

C szórakoztató jellegű

D tudományos jellegű


Az alábbiakban egy mosógép leírásából találsz részleteket. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


42. feladat

Mire kell figyelni az új színes ruhák mosásánál? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A régi színesektől külön kell mosni őket.

B Azonos méretű ruhákkal kell mosni őket.

C Előmosást kell alkalmazni.

D Kevesebb mosószert kell használni.


43. feladat

Mosás előtt miért kell levenni a függönygörgőket?


44. feladat

Milyen nem kívánt következményekkel járhat a szöveg szerint, ha valaki mosógépben akar ruhát festeni? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A következő adag ruha is elszíneződhet.

B A mosógép egyes alkatrészeit befoghatja a festék.

C A mosott ruhanemű megrongálódhat.

D Meghibásodhat a mosógép.


45. feladat

Mit kell figyelembe venni a megfelelő mosószer kiválasztásakor? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A mosási hőmérsékletet

B mosási sebességet

C mosógép típusát

D ruhák méretét


46. feladat

Mit kell tenni, ha mosás után a sötét ruhákon fehéres foltokat találunk? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Ki kell dobni a ruhát, hiszen tönkrement.

B Ki kell rázni a ruhát, így eltávolítható az elszíneződés.

C Legközelebb még több fehérítőt kell alkalmazni az optimális hatás érdekében.

D Szerelőt kell hívni, hiszen ez a jelenség meghibásodásra utal.


47. feladat

Az alábbi állítások közül melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS?

A mosószereket és adalékokat biztonságos, száraz helyen kell tartani. 

igaz

hamis

A mosógépben nyugodtan lehet mosni gyúlékony folyadékkal kezelt textíliákat. 

igaz

hamis

A kemény víz több mosószert igényel, mint a lágy. 

igaz

hamis

Ha túl sok mosószert használunk, csökken a mosás hatékonysága. 

igaz

hamis


48. feladat

Mosás előtt Klári színük és anyaguk alapján szétválogatta a ruhákat. Mindegyik kupachoz ugyanazt a mosószert ajánlanád neki? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


49. feladat

Miért gazdaságosabb, ha telepakoljuk ruhával a mosógépet? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


50. feladat

Kinek szól elsősorban ez a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A mosógép eladóinak.

B A mosógép gyártóinak.

C A mosógép használóinak.

D A mosógép szerelőinek.


51. feladat

Mi a szöveg célja? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A buzdítás

B meggyőzés

C szórakoztatás

D tájékoztatás


52. feladat

Miben nyújt segítséget a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A különösen makacs foltok tisztításában.

B A megfelelő program beállításában.

C A mosógép bekapcsolásában.

D A mosószerek megfelelő adagolásában.


53. feladat

Milyen a szöveg tagolása? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A szöveg teljesen egybefüggő, és nem tagolódik alfejezetekre.

B A szöveget néhány alfejezet alkotja, amelyek nem tagolódnak kisebb egységekre.

C A szöveg több alfejezetből áll, amelyek további kisebb egységekre tagolódnak.

D A szöveget számos rövid, egymással szorosan össze nem függő alfejezet alkotja.


Thor Heyerdahl világhírű norvég utazó, régész, néprajzkutató, aki ősi technikával készített hajóin az ősi népek feltételezett tengeri útvonalait járta be. 1947-ben megszervezte a Kon-Tiki expedíciót: a perui Callao kikötőből öt társával útra kelve, balsafa tutajon 101 nap alatt elérte a Tuamotu-szigeteket, így bizonyítva, hogy Dél-Amerika és a polinéz szigetek között lehetséges a kapcsolat. Az expedícióról könyvet is írt, amelyből részletet közlünk. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Tutajjal a Csendes-óceánon

Van úgy néha, hogy az ember különös helyzetbe kerül. Lassanként jut ide, a legtermészetesebbnek látszó módon, de mikor már a szokatlan élménye kellős közepén tart, egyszer csak csodálkozva kérdezi magától: Mi is történt tulajdonképpen? Ha – tegyük föl – tengerre száll valaki egy fatutajon, egy papagáj és öt, magához hasonlóan féleszű barátja társaságában, előbb-utóbb elkerülhetetlenül úgy ébred fel a tengeren, talán egy kiadósabb álom után, hogy gondolkozni kezd a helyzetén.

Egy ilyen reggelre virradva ezt jegyeztem föl harmattól nedves hajónaplómba:

„1947. május 17. Norvégia szabadságünnepe. A tenger nyugtalan, a szél jó. Ma én vagyok a soros szakács. A tutajon hét repülőhalat szedtem össze, meg egy kis polipot. Ez utóbbit a kunyhó tetején leltem, egy ismeretlen halféle pedig Torstein hálózsákjából került elő...” Itt elakadt a tollam, mert nem ment ki a fejemből az a gondolat, hogy valóban furcsa május tizenhetedike virradt ránk. Mindent tekintetbe véve, igazán különös helyen ünnepeltünk. De hát hogyan is kezdődött az egész?

Ha balra fordultam, csak a mélykék óceán végtelenbe vesző hullámzását láttam. Parttalan messzeségében veszett el a tekintetem. Ha jobbra fordultam, a tutaj árnyékos kis kunyhójának belsejébe pillanthattam, ahol egy szakállas valaki a hátán fekve, s a lába nagyujját a rozoga kis építmény tetejének bambuszlécei közé dugva Goethe műveit olvasta.

– Te Bengt! – szóltam hozzá, miközben elkergettem a zöld papagájt, mert éppen a hajónaplóra telepedett. – Megmondanád-e, hogy az ördögbe is szántuk rá magunkat erre a vállalkozásra?

A Goethe-kötet eltűnik a vörösesszőke szakálltömeg alatt.

– Hogy a manóba tudnám? Neked kell tudnod! Hiszen a te bolond ötleted volt. Bár talán nem is volt olyan bolond ötlet...

Ezzel a lábujját három léccel odább dugta, és zavartalanul olvasta tovább Goethét.

Odakinn három másik legény tevékenykedett a tutaj bambuszfedélzetén, az égetően tűző napsütésben. Félmeztelen, barnára sült, szakállas alakok voltak; hátukra csíkokat rajzolt a sós tajték, s úgy festettek, mintha egész életükben más teendőjük se lett volna, csak ide-oda hányattatni magukat a Csendes-óceán hátán, egy apró tutajon.

Erik épp most bújt be a kunyhó nyílásán, szextánsával és egy halom papirossal a kezében.

– Nyugati hosszúság 98˚46’ déli szélesség 8˚2’. Nagyot haladtunk, fiúk, tegnap óta!

Kikapta kezemből a ceruzámat, és egy kis kört rajzolt a bambuszfalon függő térképre. Parányi kört annak a már tizenkilenc szemből álló láncnak a végére, amelynek első szeme Callao kikötőjét jelzi a perui tengerparton. Herman, Knut és Torstein is bejöttek a jó hírre. Mind áhítatos figyelemmel néztük a kis karikát, amelyik azt jelezte, hogy újra 40 tengeri mérfölddel jutottunk közelebb az óceániai szigetvilághoz – utunk utolsó láncszeméhez.

– Fiúk – jelentette büszkén Herman –, nyolcszázötven mérföldnyire hagytuk már a hátunk mögött Perut.

– Nono, várj a büszkeségeddel! A legközelebbi szigetig pedig még 3500 van hátra – figyelmeztette óvatosan Knut.

– És hogy teljes pontossággal megjelöljük tartózkodási helyünket: íme, 5000 méter magasan úszunk a tengerfenék fölött s néhány ölnyire a Hold alatt – mondta Torstein.

Miután így pontosan megállapítottuk helyzetünket, én is tovább tűnődhettem. A papagájnak nem voltak gondjai: egyre csak a napló szélét csipkedte. A tenger pedig továbbra is éppolyan kerek, az ég azúrjába olvadó opálosan kék maradt, mint az előbb.


54. feladat

Összesen hány ember utazott a tutajon? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A négy

B öt

C hat

D hét


55. feladat

Ki a hajó szakácsa? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A hajó szakácsa az elbeszélő.

B A hajó szakácsa Torstein.

C Nincs állandó szakács, folyamatosan váltják egymást.

D Nincs szakács, mindenki magának készíti az ételt.


56. feladat

Összesen hány halat talált az elbeszélő reggel?

 


57. feladat

A szöveg alapján írd le, milyen volt a Kon-Tiki!


58. feladat

Melyik IGAZ, illetve melyik HAMIS a következő állítások közül?

Az aznap rajzolt kör a térképre a huszadik volt. 

igaz

hamis

A térképre rajzolt lánc kiindulópontja Callao. 

igaz

hamis

A térképen egy kör 30 tengeri mérföldet jelölt. 

igaz

hamis

A hajó az eltelt 24 órában egy helyben vesztegelt. 

igaz

hamis


59. feladat

Miért nézte a hajó legénysége „áhítatos figyelemmel” a térképre rajzolt karikát? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A A karika segítségével tudták kiszámolni, hol járnak éppen.

B Az jelölte úti céljukat, és minden nap szertartásosan megnézték.

C Örültek neki, hogy egyre közelednek úti céljukhoz.

D Unalmukban a térképre rajzolt karikákat számolgatták.


60. feladat

Bence szerint nagyon szemtelen jószág a tengerészek papagája. Mire alapozhatja a véleményét?


61. feladat

Számozással állítsd időrendbe a következő eseményeket! 

. A polip megtalálása

. A térkép kiegészítése

. Bejegyzés a hajónaplóba

. Beszélgetés Bengttel


62. feladat

Írj ki a szövegből legalább KÉT olyan részletet vagy kifejezést, amely azt jelzi, hogy a tutaj körül mindenütt a nyílt óceán van!

1. …

2. …


63. feladat

Melyik állítás fogalmazza meg legpontosabban, hogy miről szól a szöveg? Válaszd ki a helyes válasz betűjelét! 

A Egy tutajon is lehet kényelmesen könyvet olvasni.

B Ha tutajon utazunk, lebarnulunk, és kinő a szakállunk.

C Ilyen volt általában az élet a Kon-Tiki tutajon.

D Peru és az óceániai szigetek között jó nagy a távolság.