Szövegértés - 10. évfolyam (2013)

Gladiátorok

Az alábbiakban egy gladiátorokról szóló tanulmány összegzését közöljük. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Jól fizetett profik voltak a római gladiátorok

1. Az ókori Róma amfiteátrumaiban harcoló gladiátorok hájas, magasan képzett, igen busásan meg fizetett, dédelgetett profik voltak, akik sokkal inkább elkápráztatták harctudásukkal a tömegeket, mintsem az életükért küzdöttek volna, állítja egy új tanulmány, amely rekonstruálta a gladiátorok harcászatát és viadalaik lefolyását.

2. A tanulmány vitatja az olyan ókori harci jeleneteket, mint amilyeneket a Gladiátor című film is felvonultat. Állításai szerint az i. sz. első századtól a gladiátorharc a szórakoztatás, a nézőközpontú művészet egyik formájává vált. „Az irodalmi források és a Birodalom feljegyzései szerint a gladiátorok nagy hírnévre tettek szert – mi több, olyan hírességeknek számítottak, akiknek a nevét az egész római világ ismerte” – mondta Steve Tuck, a Miami Egyetem régésze. „Ritkán harcoltak, és rövid karrierjük volt, rendkívül költséges volt a szerződtetésük, és általános elvárás volt, hogy túléljék a mérkőzéseiket.”

3. Tuck a korszak római művészetének 158 aktív gladiátorharcot bemutató ábrázolását vizsgálta meg tanulmányához. Elsősorban az egy-egy elleni összecsapásokban alkalmazott harci módszerekre összpontosított, majd ezeket összevetette a középkori német és az észak-olaszországi reneszánsz kardvívási és harcművészeti leírásokkal. „A leírások jól kivehető párhuzamokat vonnak a gladiátorábrázolásokkal. A harctéri taktikákkal szemben, a gladiátorokhoz hasonlóan vagy velük megegyezően felfegyverzett és páncélozott katonákra vonatkoztatva magukban foglalják a párbajt is” – magyarázta Tuck.

4. A tanulmányból kitűnik, hogy a küzdelmeknek általában három kritikus fázisuk volt. Az első a kezdeti összecsapás volt, amikor még mindkét gladiátor teljes fegyverzetben, nyíltan támadt egy testre mért találat érdekében. A másodikban az egyik gladiátor – aki megsérült vagy valamilyen hátrányba került – elkezdett hátrálni vagy távolságtartásra törekedni ellenfelével szemben. A harmadikban a gladiátorok eldobták sértetlen pajzsaikat, majd birkózásba kezdtek. Tuck szerint ez a fázis gyakori módja volt a küzdelem eldöntésének, azaz a cél nem az ellenség megölése, hanem „a seb nélküli győzelem” volt, ahogy a római költő, Martialis is írja.

5. Tulajdonosaik szemében egy megvásárolt és jól kiképzett gladiátor jelentős befektetést képviselt, ez magyarázhatja, miért nem végződtek a küzdelmek automatikusan a küzdő felek egyikének halálával, magyarázta Bryn Walters, a Brit Római Régészeti Társaság igazgatója. „A szenátorok, tehetős kereskedők és császárok aligha rajongtak volna, ha legjobb szórakoztató csillagukat lemészárolják az arénában csak azért, hogy a tömegnek meglegyen az öröme” – mondta Walters.

6. Az a tény, hogy a gladiátorok rendszerint nehéz sisakokat, pajzsokat, karvédőket és gyakran páncélt is viseltek, tovább erősíti ezt az elvet. „Ha halálra ítélték volna őket, ilyen fokú védelem már abszurd és értelmetlen lett volna. A gladiátorokat felfegyverezték és felpáncélozták, hogy szembeszállhassanak a halál kockázatával, de nem a biztos halállal...” – mondta Tuck. „A gladiátorok művészete a túlélés elvárását, valamint a seb nélküli győzelem képességét hordozta magában. Ez lehet az eredete a Nyugat-Európában elterjedt harcművészeti tradícióknak.”


1. feladat

Kik voltak a gladiátorok tulajdonosai? Írd le azt a hármat, amelyet a szöveg említ!


2. feladat

Mi NEM jellemezte a szöveg szerint a gladiátorokat? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Jó kardforgatók voltak.

B Jómódúak voltak.

C Közismertek voltak.

D Szigorú életmódot követtek.


3. feladat

Ki NEM lehetett a szerző segítségére a kutatásban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A keleti harcművész

B irodalomtörténész

C művészettörténész

D régész


4. feladat

Mit gondolsz, a tanulmány szerzője tagadja, hogy az arénákban csatajelenetek és csoportos viadalok zajlottak? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


5. feladat

A szöveghez tartozó kép egy gladiátorküzdelmet ábrázol. Fogalmazd meg, megfelel-e az ábrázolás a tanulmányban leírtaknak! Legalább két dolgot említs!


6. feladat

Melyik szóval helyettesítenéd a 4. bekezdésben szereplő „fázis” kifejezést? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A időszak

B korszak

C lépés

D szakasz


7. feladat

Egyetértesz a tanulmányban leírtakkal? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


8. feladat

Hogyan tudtak a gladiátorok győzni úgy, hogy az összecsapást mindketten túlélték? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A császár nem akarta elveszteni kedvencét, így mindig megkegyelmezett.

B Legtöbbször a viadalt fegyver nélküli összecsapással döntötték el.

C Magas szintű kardforgatóként megtanultak könnyű sebet ejteni.

D Sisakokat, pajzsokat, karvédőket és gyakran páncélt is viseltek.


TV-műsor

Ezen az oldalon részletet látsz egy TV-műsorból. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekhez!


9. feladat

Számozással állítsd adásidejük szerint sorrendbe az alábbi tévéműsorokat! 

. Rali-vb

. Mednyánszky

. Pókember

. Mese


10. feladat

Honnan lehet tudni, hogy a Tisza Tv hírműsora ismétlés? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A cím utáni zárójelből.

B A műsor címéből.

C Az adásidőből.

D Abból, hogy a Himnusz után vetítik.


11. feladat

A tévéműsorban szereplő mozifilmek közül melyik készült legkorábban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Pókember

B Szebb holnap 2.

C Szerelmes Shakespeare

D Vadító szép napok


12. feladat

Milyen adatokat közöl a tévéműsor a filmekkel kapcsolatban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A film címét, a rendező születési helyét, a készítés évszámát.

B A film címét, a film nemzetiségét, a film műfaját, a készítés évszámát.

C A film íróját, a film nemzetiségét, a film műfaját és időtartamát.

D A film címét, a film nemzetiségét, a film műfaját, a nyert Oscar-díj évét.


13. feladat

Melyik csatorna esti műsorán szerepelnek csak filmek és sorozatok? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A MátraTv-n.

B A ProFilmen.

C A DiaTv3-on.

D A Tisza Televízióban.


14. feladat

Melyik csatorna sugározza a legtöbb ismeretterjesztő műsort? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A MátraTv

B ProFilm

C DiaTv3

D Tisza Televízió


15. feladat

Judit és Krisztián a Tűz birodalma című filmet nézi. Judit mindenképpen látni szeretné a Szerelmes Shakespeare-t, de tudja, Krisztián nem fog odakapcsolni. Meg tudja nézni Judit a Szerelmes Shakespeare-t aznap a tévében? Indokold meg a válaszodat! 

igen

nem


16. feladat

Mi a közös ezekben a műsorokban: Esküdt ellenségek: Az utolsó szó jogán; Impressziók; A nagy ho-ho-ho-horgász?


17. feladat

Mit tudunk meg a Tűz birodalma című film ismertetőjéből? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A sárkányok:

A gonoszak

B hatalmasak

C jószívűek

D pénzéhesek


18. feladat

Mi jellemzi a műsorismertetők fogalmazásmódját? Jelöld meg a helyes válasz betű jelét! 

A egyszerűség

B humor

C komolyság

D tudományosság


19. feladat

Tamás a Pókember című filmet nézi. Nagy rajongója ugyanakkor a Helyszínelők című sorozatnak is, a világért sem hagyna ki egy epizódot sem. Viszont már régóta szeretné megnézni a Pókembert is, ezért nem szeretne elkapcsolni erről a filmről. Meg tudja Tamás nézni a Helyszínelők aznapi részét a tévéből? Indokold meg a válaszodat! 

igen

nem


Az én órám

Olvasd el Gyurkovics Tibor novelláját, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Az én órám

A karórát régen kaptam, egész kicsi koromban. Apám valahol külföldön szerezte, olcsó pénzen, Nagyezsda – az volt ráírva. Csak négy szám volt rajta, 3-as, 6-os, 9-es és 12-es. Akkor még alig ismertem az órát, de keveselltem rajta a számokat, sose tudtam megállapítani, hány óra. A szíja is hatalmas volt, olyan ormótlan, az az igazság, ha csak tehettem, levettem a karomról, mert ide-oda csúszkált, zavart.

– Nem baj – mondta apám –, jó ez addig, amíg tart. Majd ha elromlik, kapsz egy másikat.

Valójában szerettem volna, ha elromlik. Végleg elromlik. Amikor iskolába kerültem, láttam, a többieknek mind kicsi kedves órájuk van, tele számokkal, egykettőre meg tudják állapítani, mennyi az idő, én meg csak a csöngetésre ocsúdtam fel mindig. Nem is volt ez óra, csak egy tárgy, késett mindig vagy tíz percet. Dóritól meg is kérdeztem, mit jelent az a szó, jelent-e valamit egyáltalán, ami rá van írva. Ő megnézte az orosz szótárban, de nem találta.

Sokszor otthon is felejtettem. Letettem este a karomról, reggel meg a nagy rohanásban elfelejtettem visszacsatolni. Az iskolában vettem csak észre, hogy nincs velem – jobb is, gondoltam, csak zavar. Úgyse tudom, mennyi idő van rajta.

Mikor hazamentem, láttam, apám babrálja az órát.

– Látom, nem jár pontosan, most beállítottam, nem késik már. – És visszaadta, én megint fölcsatoltam pár napra, de az az igazság, most se tudtam, hogy pontosan hány óra. Kicsit sajnáltam is, hogy apám megjavította, olyan nagynak, otrombának éreztem, lötyögött a karomon, még írás közben is zavart.

Tornaórán is le szoktam venni, ilyenkor betettem a mellényem zsebébe. Egyik alkalommal már jöttem hazafelé, mikor észrevettem, hogy nincs nálam, na – gondoltam –, most igazán nem tehetek róla, hogy elveszett, most aztán vége. Nem szóltam semmit. Jártam-keltem otthon, kicsit megkönnyebbülve, hogy nincs meg, majd egy új óra, egy gyönyörű kis óra lesz az enyém. Megkönnyebbülve mentem az iskolába, mintha valamitől megszabadultam volna. Nem is volt nekem való, nyugtattam magam, még a szíját se szerettem. Fütyörészve indultam hazafelé – amikor az egyik osztálytársam utánam szaladt és kiabált.

– Nem a te órád ez, nem a te órád ez? – És messziről lobogtatott felém valamit. „Csak ne az enyém legyen, csak ne az enyém” – ismételgettem magamban, új órát akarok, szépet, nekem valót. A lány a háta mögé dugta.

– Mi volt ráírva? – nézett élesen a szemembe.

– Az enyémbe? Nem is tudom… Talán valami… Nagyezsda.

– Igen, ez az! A tornateremben találtuk, gondoltam, hogy a tiéd. – És át nyújtotta az én nyomorult órámat, igen, megint ott volt a kezemben, az óra szíj, mint egy bogárláb kunkorodott, a számlap villogott a napban, a kis mutató pedig állt.

– Köszönöm. Nagyon köszönöm – mondtam a lánynak.

– Jobban vigyázhatnál rá – fintorgott a lány, és elfutott.

Néztem az órát. Nem jár. Kampec. Most legalább vége, biztos leesett a padlóra, és eltört a tengelye. Néztem az órát, ahogy állt, nem mozdult, halott tárgy volt, nem mutatta az idő futását. Nem baj, nem is szerettem – gondoltam –, fölcsatoltam a karomra. Mentem pár lépést. Aztán csavartam rajta egy-kettőt, figyeltem. A fülemhez emeltem, idegességemben azt se láttam, mozdul-e a kismutató vagy sem. A fülemmel se hallottam semmit, vagy a hajam zizegett, erősen figyeltem az utcazajban, aztán egyszerre, mint egy távoli szívet, hallottam a ketyegését. Mindegy, gondoltam. Megvan, az enyém, majd lesz egyszer egy másik órám, csak nem dobhatom el?

Amikor oroszt kezdtünk tanulni, Mária néni első nap azt mondta, hallgassatok meg néhány szót, hogy hangzik: daleko – messze, mondta, gavarity – beszélni, nagyezsda – a remény. Ezen a nyelven fogunk tanulni. Néztem az órámat, arra is ez volt írva. De a számlapja már kopott volt, nem fénylett annyira, mint mikor megkaptam, s olyan otrombának tűnt a kezemben.

Amikor nyáron lenn voltunk Pista bácsiéknál, sokat fürödtünk. Csak a part mellé merészkedtünk le, de ott is olyan sebesen folyt a Maros, hogy csaknem mindig elsodort bennünket. Hancúroztunk, nagyokat nevettünk. A karórámat mindig a köpenyemre szoktam tenni, egész a partra, mi meg benn fürödtünk. Ahogy kijövünk a vízből, látom, hogy a köpenyemet is elkapta a víz, már a folyón lebegett. Kihalásztam, persze, az óra sehol. Néztem a mély vizet, ahogy kavargott, s akkor már tudtam, amit nem szeret az ember, az nem is marad meg vele. Láttam, ahogy a folyó fenekére szállt, számlapját belepi a víz, lassan elsüllyed az iszapban. Kicsit megkönnyebbültem, hogy lesz egy kedvemre való órám, igazán kiszolgált évekig ez a régi.

Hazajöttünk, nagy vidáman beszámoltunk a nyári eseményekről, nagy fürdőzésekről, labdázásról. Megkönnyebbülve aludtam el, gondoltam, vasárnap előállok, és megmondom apámnak – elvesztettem véglegesen az órámat. Ha nem is most, de valamikor kapok egy új órát, egy igazit, ami nekem való, amit szeretek. Teltek a napok, számoltam a vasárnapig tartó időt. Szombaton csöngetett a postás, s egy kis csomagot hozott Makóról. A nevemre szólt, boldog voltam. Kibontottam nagy sietve, és a finom papírba csomagolva ott volt az órám. Hirtelen fülemhez emeltem, hallottam a ketyegését, mint egy távoli szívet. Pista bácsi írt néhány sort: „Megtaláltuk az órádat a folyóban, szerencsére könnyen megjavították, hordd egészséggel, és vigyázz rá…” Álltam az előszobában, kezemben az órával, olyan gyönyörűnek, egyedülvalónak tűnt, a kismutató apró sercenésekkel mozdult, a legszebb órának láttam, meggémberedett szíja csak hozzám tartozott, fölhúzó csavarja kedvesen gördült. Éreztem már, nem tudok nélküle élni.


20. feladat

Nevezz meg három dolgot, amely zavarta az elbeszélőt az órájával kapcsolatban!


21. feladat

Miért kérdezte meg a lány, hogy mi volt az órára írva?


22. feladat

Meglátszott-e az órán az idő múlása? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Igen, mert már kopott volt a számlapja.

B Igen, mert egyre többet késett.

C Nem, mert mindig meg tudták javítani.

D Nem, mert ugyanolyan otromba maradt.


23. feladat

Írj ki egy hasonlatot a szövegből, amelyben az elbeszélő emberi tulajdonsággal ruházza fel az órát!


24. feladat

„Amit nem szeret az ember, az nem is marad meg vele.” Hogyan értelmeznéd a szöveg alapján ezt a kijelentést?


25. feladat

Melyik városban tölti gyermekkorának nyarát az elbeszélő?

 


26. feladat

A történet végén miért számolta az elbeszélő a napokat vasárnapig? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Akkorra várta, hogy kap egy új órát a régi helyett.

B Akkorra várta a csomag megérkezését Makóról.

C Akkor akarta elmondani az apjának, hogy elvesztette az órát.

D Akkor akarta megkérni az apját, hogy vegyen új órát.


27. feladat

Mennyi idő telik el az elbeszélésben? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A néhány hónap

B egy év

C néhány év

D húsz év


28. feladat

Milyen kapcsolat van az elbeszélés és a cím között? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A cím utal az elbeszélő és a tárgy közötti személyes kapcsolatra.

B A cím röviden összefoglalja az elbeszélés mondanivalóját.

C A cím kifejezi az elbeszélő gondolatait és érzelmeit.

D A cím utal az elbeszélő és az apa kapcsolatára.


Tőzsde

Olvasd el az alábbi cikket a Tőzsde kialakulásáról, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


29. feladat

Húzd alá a szövegben azt a részt, amely a tengeri kereskedelem színtereit említi!


30. feladat

Mi volt a kereskedelem elsődleges helyszíne a középkorban? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A hetipiac.

B A vásár.

C A fogadó.

D A tőzsde.


31. feladat

Milyen szerepet játszott Brugge a tőzsde kialakulásában? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Ebből a városból származik a börze elnevezés.

B Ebben a városban tartották a legjelentősebb vásárokat.

C Ebben a városban kezdtek el váltókkal kereskedni.

D Ebben a városban épült meg az első nemzetközi börze.


32. feladat

Mi látható a van de Beurse család címerén?


33. feladat

Elsősorban miért jártak a kereskedők a „Beursé”-hez? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Az volt a város legelőkelőbb vendégfogadója.

B Ott lehetett az üzletkötés előtt tájékozódni.

C Ott köttettek a legjelentősebb üzletek.

D Ott árulták a legszebb bőrerszényeket.


34. feladat

Fogalmazd meg röviden, hogy mi a közös az első két bekezdésben említett városokban!


35. feladat

Melyik városban kereskedtek már a 14. században is bizonylatokkal a konkrét áru helyett? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Lipcsében

B Bruges-ben

C Antwerpenben

D Velencében


36. feladat

A szöveg alapján foglald össze röviden, hogyan változott a börzék szerepe a kereskedelemben!


37. feladat

Mi a közös a 4. és az 5. bekezdés témájában? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Mindkét bekezdés egy-egy latin eredetű szó magyarázatára épül.

B Mindkét bekezdés a tengeri kereskedelem hajóútjait részletezi.

C Mindkét bekezdés a kereskedők tulajdonságait fejti ki.

D Mindkét bekezdés utal a kereskedelemben rejlő kockázatokra.


38. feladat

Az alábbi kifejezések közül melyik helyettesíthetné a szöveg eredeti címét? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A vásár

B A börze

C A bizonylat

D A spekuláns


39. feladat

A szöveg öt bekezdésének mi adtunk címet, amelyek összekeveredtek. Számozással állítsd helyes sorrendbe a bekezdéseket a címük alapján! 

. Amikor az áru már csak papíron létezik

. A jó kereskedő olyan, mint a jós

. Egy fogalom születése

. Amikor még nem volt olyan egyszerű az üzlet

. Hogyan csökkentsük várható veszteségeinket?


40. feladat

Mi a szöveg elsődleges célja? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Bemutatni a középkori városlakók szokásait és hiedelmeit.

B Megismertetni a biztosítási szakma történetének korai szakaszával.

C Felvázolni a különböző kereskedelmi ügyletek kialakulását és fejlődését.

D Rámutatni a középkori piacok és vásárok közötti hasonlóságokra és különbségekre.


41. feladat

Sanyi szerint a szöveg megfogalmazása a fiatal korosztály igényeihez igazodik. Feri nem ért egyet vele, szerinte a szöveg megfogalmazása nem igazodik a fiatalok igényeihez. Szerinted kinek van igaza? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


Európai Önkéntes Szolgálat

Balázs az érettségi utáni évet szeretné külföldön tölteni. Nővére, Judit az Európai Önkéntes Szolgálatot ajánlja a figyelmébe, mert szerinte Balázsnak éppen erre a lehetőségre van szüksége ahhoz, hogy valóra váltsa az álmát. Olvasd el a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány tájékoztatóját, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!


42. feladat

Meddig terjedhet az Európai Önkéntes Szolgálat időtartama? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A 3-tól 12 hétig terjedhet.

B Legfeljebb 1 hónapig.

C Legfeljebb 1 évig.

D Június 1. - augusztus 31-ig.


43. feladat

Mi az 1. bekezdés célja? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Az olvasó elkápráztatása, figyelmének felkeltése.

B A szöveg témájának lényegre törő összefoglalása.

C A szöveg egyik altémájának részletes kifejtése.

D A szöveg célcsoportjának pontos meghatározása.


44. feladat

A szöveg alapján nevezz meg HÁROM olyan tipikus területet, amelyeken az önkéntesek a projektjük ideje alatt tevékenykedhetnek!


45. feladat

Mely országokban végezhető önkéntes munka az Európai Önkéntes Szolgálat keretében? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Kizárólag EU-tagországokban.

B Kizárólag európai országokban.

C Az EU-ban és a társult országokban.

D A világ bármelyik országában.


46. feladat

Balázs szerint jó, hogy az európai fogadó szervezetek megtalálhatók egy közös adatbázisban. Mivel indokolhatja a véleményét?


47. feladat

A szöveg bekezdéseit olyan alcímszerű kérdőszavak vezetik be, mint Miért?, Mit?, Hol?, Hogyan?

Egészítsd ki a következő kötőszóval kezdődő mondatot úgy, hogy a keletkező mondat megfelelően összefoglalja a 2. bekezdés tartalmát!

Miért ...


48. feladat

Milyen szabályok vonatkoznak az úgynevezett társult országokra a pályázatbeadás határidejét illetően? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Ugyanazok a szabályok, mint amelyek az Európai Unió országaira vonatkoznak.

B Ugyanazok a szabályok, mint amelyek az Európán kívüli országokra vonatkoznak.

C Az európai uniós és az Európán kívüli országoktól eltérő szabályok vonatkoznak rájuk.

D Semmilyen szabály, hiszen ezekben az országokban nem valósulnak meg önkéntes projektek.


49. feladat

Mikor utazhat LEGKORÁBBAN Balázs, ha a pályázatát február 1-jei határidővel adják be, és a projektje egy afrikai országban valósul meg?


50. feladat

Ki állja az önkéntes projekt költségeit Európán kívüli fogadószervezet esetén? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Az önkéntes.

B A fogadószervezet.

C A küldőszervezet.

D Az Európai Bizottság.


51. feladat

Nevezz meg a szöveg alapján KÉT különbséget az önkénteskedés és a mindennapi munkavállalás között!


52. feladat

Mi a szöveg elsődleges célja? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A információközlés

B figyelemfelkeltés

C meggyőzés

D szórakoztatás


Zümm

Az alábbiakban Vámos Miklós Zümm című novellájából közlünk egy részletet. Olvasd el a szöveget, és válaszolj a kapcsolódó kérdésekre!

Zümm

(részlet)

Zümmögött a nyár. Zümmögött az este, zümmögött a reggel, zümmögött minden napszakban.

Történetünk hőse tizennégy éves, amikor fölfigyelünk rá. Kamasz tehát, aki abban a zümmögő júliusvégben a balatonföldvári mólón tartózkodott. A hivatalos ízű ige annak a folyománya, hogy a „nyaralt” a helyzet ábrázolására kevés, a „lakott” pedig sok. Alkalmazhatnók az „edzőtáborozott”-at, ám nem akarjuk a szóvicc leghalványabb változatát sem, tekintettel a história komolyságára. (…)

Hősünk neve Tibi. Lezárván általános iskolai tanulmányait, a gimnázium előtti alaktalan izgalomburokban érkezett Balatonföldvárra, személyvonaton. Egy nappal később, mint társai, mert elnézte a dátumot. Voltaképpen az édesanyja nézte el, ám ezt nem akarta bevallani az edzőnek, Dezső bának. Dezső bá szigorú volt, és igazságtalan. Tibit meglátni és megutálni pillanat műve volt neki. Márpedig Dezső bá soha nem kételkedett abban, hogy igaza van. Eleve haragudott, amiért Tibi csak akkor csatlakozott az úszócsapathoz, amikor már betöltötte a tizenkettediket. Aki olimpikon akar lenni, annak nyolcévesen kell lejönni!

Lusta vagy, édes fi am, mint a dög, az a te bajod! – hajtogatta, valahányszor egyáltalán szóra méltatta Tibit. A négy úszásnemből a mellet és a pillangót szánta neki. Tibi azonban gyorsan akarta hasítani a vizet, ha csak tehette, arra váltott. Kutyaúszást hadd abba! – rikoltotta Dezső bá. Tibi ilyenkor fontolgatta, hogy inkább az egész sportot abba kéne haddni, hiszen mi a lótüdőnek strapálja magát, ha az edző úgyis folyton letolja. A stoppert sem szerette, eredményei a közepesnél gyengébbek voltak.

Hétköznapokon hajnali ötkor kelt, hogy a kisföldalattival elzötyögjön a Novhéttérre, onnan a négyes-hatossal a Margit híd közepére, aztán futva be a Sporiba. Kapkodós átöltözés, majd irány a kinti harminchármas. A víz az első csobbanáskor fagyos, nyáron jegesebb, mint télen, amikor páragomoly borítja, és még sötét éjszaka van, csak az edzés végére világosodik lassacskán az ég. Dezső bá a parton föl-alázik, a magyar válogatott melegítőjében, télen csupán egy nemzetiszínű sállal és a szovjet hadseregben rendszeresített usánkával egészíti ki öltözékét. Kezében hangerősítő pléhtölcsér, abba recsegi utasításait, hány hossz, mikor kezdődjék a sprint. (…)

Azt a tényt, hogy Dezső bá minden ellenszenve dacára neki is a kezébe nyomta egy edzés végén a gépelt papirost – miszerint edzőtábor ekkor és ekkor, cím, hozzál magaddal stb. –, Tibi biztató jelnek tekintette. Talán most bekerült abba a kivételezett csoportba, akiket Dezső bá embernek – mi több: úszónak – tekint. A következő alkalommal félénken megkérdezte: Szabad vinni gitárt? Dezső bá összevonta a szemöldökét: Micsodát? Hát… gitárt… gondoltam, esténként a tábortűznél… Dezső bát szemmel láthatólag nem érdekelték az esti tábortüzek: – Felőlem! (…)

Tibi első gitárja még váratott magára. Az a gitár, amit levitt magával a balatonfüredi edzőtáborba, Sanyika tulajdona volt. Sanyika az iskolával szemben lakott, a gitárt a nagybátyjától kapta. Akkoriban többnyire minden kamasz gitárt akart. Kevéssel korábban mutatta be a Magyar Televízió Tommy Steele félig-meddig önéletrajzi filmjét, mely arról szólt, hogyan vált e kétkezi munkát végző fiatalemberből országosan elismert beat sztár (a rock szó még nem terjedt el). Úgy, hogy vásárolt magának egy ütött-kopott gitárt a sarki ócskásnál. Budapesten a jelzett időszakban nem voltak sarki ócskások. Az állami bizományi áruházban pedig olyan ritka volt a gitár, mint a fehér holló. Ha mégis adódott egy-egy, akkor az föltétlenül orosz – sőt inkább szovjet – gyártmány. Onnan ismerszik meg a szovjet-orosz gitár, hogy eggyel több húrja van neki a kelleténél, azaz hét. Sebaj, az ember leszerelte a hetediket, és a hozzá tartozó tekerentyűt mozdíthatatlanra szorította a csavarhúzóval, hogy ne zümmögjön a többi húr pengése által keltett rezonanciától.

Elég, ha a nyár zümmög. (…)

Tibi az edzőtáborba Sanyika gitárját vitte. Esténként lángra lobbant a tábortűz, ahogyan kell, sült szalonna, pirult kenyér, olykor a hamuban kormolódott a krumpli, és a táborozók úgy ülték körül a sötétségfehérítő lobogást, ahogyan évezredek óta teszik az emberek. Tibi egy pillanatra sem engedte ki a hóna alól a gitárt, ugrásra készen várta a pillanatot, amikor a húrok közé csaphat. Periklész mellett ült, akitől hátúszásban vártak sokat. Periklész a várakozással ellentétben lány – a görög katonák sisakjára emlékeztető frizurája miatt hívták így, melyen ugyanúgy szánkázott a fény, ahogyan a harci fejfedőn. (Mindenki láthatta az elsős gimnazista történelemkönyv illusztrációján. Tibinek ahhoz értelemszerűen még nem volt szerencséje.) Hajtincseit annyira kiszívta a nap és a víz, hogy szinte festettnek látszott, ezzel magára vonta Dezső bá figyelmét. Az edző mind a haj, mind a szem festését megtiltotta, és szigorúan üldözte. Azzal tűnjetek ki, hogy jól mutat a stopper!

Tibi képtelen volt azzal kitűnni, hogy jót mutat a stopper, ezért kapaszkodott a gitárba olyan görcsösen. (…) Tibi csak úgy tudta leszakítani a tekintetét, ha erőszakot tett magán.


53. feladat

Miért érkezett Tibi egy nap késéssel az edzőtáborba?


54. feladat

Melyik úszásnemet részesítette előnyben Tibi? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A gyorsúszás

B hátúszás

C mellúszás

D pillangó


55. feladat

Hogyan jellemeznéd Tibi reggeli útját az uszodába? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A kényelmes

B körülményes

C ráérős

D rövid


56. feladat

Írd le, miért lehet jegesebb az uszoda vize nyáron, mint télen!


57. feladat

Az alábbiak közül melyek Dezső bá állandó kellékei? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Nemzetiszínű sál, stopper, síp.

B Pléhtölcsér, síp, stopper.

C Pléhtölcsér, stopper, melegítő.

D Síp, stopper, melegítő.


58. feladat

Az alábbi állítások közül melyik érvényes Tibi edzőjére? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Dezső bá a látszat ellenére szeret gitározni.

B Dezső bá – bár senki nem gondolta volna – tud gitározni.

C Dezső bá szereti hallgatni, ahogy mások gitároznak.

D Dezső bát nem nagyon érdekli a gitár, csak az edzés.


59. feladat

Szerinted mi az oka annak, hogy az edző elhívta Tibit a táborba?


60. feladat

Ki vásárolt gitárt a sarki ócskástól?

 


61. feladat

„(Mindenki láthatta az elsős gimnazista történelemkönyv illusztrációján. Tibinek ahhoz értelemszerűen még nem volt szerencséje.)” Miért vannak zárójelbe téve ezek a mondatok a szövegben? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A Azért, mert az elbeszélés főváza csak Tibit érinti, itt pedig mindenkiről szó van.

B Azért, mert ez egy olyan információ – Periklész –, amelyet Tibi valójában nem tudhatott.

C Azért, mert ezek a főhős gondolatai, és nem az elbeszélő leírásához tartoznak.

D Azért, mert nem tartozik szorosan a történet fonalához, csak egy mellékes megjegyzés.


62. feladat

Miből derül ki a szövegben, hogy nem csak Tibinek gyűlik meg a baja az edzővel?


63. feladat

Miért annyira fontos Tibinek, hogy a tábortűznél gitározhasson?


64. feladat

Mi jellemzi az elbeszélés és a cím kapcsolatát? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A A cím egyáltalán nem kapcsolódik az elbeszéléshez.

B A cím az elbeszélés hangulatát tükrözi.

C A cím összefoglalja az elbeszélés tartalmát.

D A cím utal az elbeszélés főszereplőjére.


65. feladat

Az alábbi foglalkozások közül melyik illik az edzőhöz a szöveg alapján? Jelöld meg a helyes válasz betűjelét! 

A futballista

B katona

C menedzser

D mérnök