Szövegértés - 8. évfolyam (2008)


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

EGY BANGLADESI KÖZGAZDÁSZ KAPTA A  NOBEL-BÉKEDÍJAT

A „SZEGÉNYEK BANKÁRA” EGY FILLÉRES KÖLCSÖNNEL KEZDTE

1. Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett, mikrohitelezéséről híres, a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is kölcsönző Grameen Bank kapja 2006-ban a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban Ole Danbolt Mjös, a Nobel-békedíj Bizottság elnöke.

2. A most 66 éves gazdasági szakember, Junusz, illetve bankja a vidéki szegények legszegényebbjeinek is nyújt hitelt dél-ázsiai hazájában, a világ egyik legszegényebb és „legzsúfoltabb” országában, ahol 147 millióan laknak 144 ezer négyzetkilométeren, tehát Magyarországnál csak mintegy másfélszer nagyobb területen.

3. „Tartós béke nem érhető el, ha a lakosság jelentős része nem kap lehetőséget arra, hogy kikeveredjen a szegénységből. A mikrohitel az egyik az ilyen lehetőségek közül” – hangzott el a bizottsági elnök döntésének indoklásában. „Junusz olyan kiemelkedő egyéniség, aki képes volt a gyakorlatba átültetni egy nemes elképzelést, és ezzel embermilliók javát szolgálni. […] Minden embernek megvan a joga és a képessége ahhoz, hogy elfogadható életet éljen. Junusz és bankja megmutatta, hogy még a legszegényebbek is tehetnek valamit előrejutásukért” – áll továbbá az indoklásban.

4. A „szegények bankáraként” emlegetett kitüntetett úgy fogalmazott a norvég NRK rádiónak adott nyilatkozatában, hogy „a bizottság támogatta döntésével annak az álomnak a megvalósulását, amely szerint meg lehet szabadítani a világot a szegénységtől”.

5. Az 1976-ban alapított Grameen Bank bevett gyakorlata szerint a nincstelen hiteligénylők ötös csoportokban vehetnek fel hitelt, és kölcsönösen segíteniük kell egymást a törlesztésben. A pénzintézet nem követel meg az igénylőktől semmilyen más fedezetet, biztosítékot. (Később számos más pénzintézet is átvette a világ minden táján a Junusz által meghonosított mikrohitel-konstrukciót.)

6. 2004 óta a bank koldusoknak ad hitelbe mobiltelefonokat, hogy ne csak kéregessenek, hanem szolgáltatást is ajánlhassanak a reménybeli alamizsnálkodónak(1): megkérdezik az illetőtől, nem kell-e telefonálnia. A bank így lényegében utcai telefonokat állított hadrendbe, méghozzá személyzettel. Az elképzelés bevált, a koldusok mobiltelefonos szolgáltatása kelendővé vált, mert még kevés a mobiltelefon ebben az országban, és az utcai telefonkészülékek hálózata sem sűrű.

7. A norvég parlament (storting) által kijelölt ötfős Nobel-békedíj Bizottságnak (más nevén Norvég Nobel-bizottságnak) sikerült ismét meglepnie a világot, hiszen a nemzetközi sajtó feltételezett esélyesei között egyáltalán nem szerepelt Junusz neve. (A legtöbben Martti Ahtisaari volt finn elnökre tippeltek a világ sajtójában a 191 jelölt közül. Ő elnökölt ugyanis azokon a tárgyalásokon, amelyek békeegyezségre vezettek 2005 augusztusában az indonéz kormány és az Aceh tartománybeli lázadók között. Az utóbbi időkben ez volt az egyetlen békefolyamat, amelyben eredmény született.)

8. Ám a bizottság, mint döntésének indoklásában utal is rá, igyekszik tágan értelmezni a béke fogalmát, és nemcsak a közvetlen, politikai jellegű béketeremtő, békemegőrző tevékenységet jutalmazni, hanem azoknak a tevékenységét is méltányolni, akik az emberi lét minőségének javításával hozzájárulnak a tartós béke alapjainak lerakásához.

9. Mint minden évben, most is december 10-én, a díjalapító, Alfred Nobel svéd gyáros, tudós (a dinamit feltalálója) és filantróp(2) halálának évfordulóján adják át a díjat a kitüntetett személynek vagy szervezetnek. Tavaly a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és egyiptomi vezetője, Mohammed el-Baradei kapta.

10. A 10 millió svéd koronával (1,1 millió euró) járó békedíj az egyetlen a Nobel-díjak közül, amelynek odaítéléséről Norvégiában, nem pedig Svédországban döntenek. Alfred Nobel maga akarta így, de magyarázatot nem adott rá. Nobel életében Norvégia a svéd királysághoz tartozott. Külpolitikai kérdésekben csak a svéd parlament dönthetett, a korlátozott szuverenitású Norvégia parlamentje nem. Sokan feltételezik: a svéd díjalapító azért döntött így, mert azt gondolta, hogy ha svéd bizottság hozna erről határozatot, az nagyobb mértékben ki lenne téve a mindenkori svéd kormány manipulációinak és nyomásának. Arra persze nem számíthatott, hogy kilenc évvel halála (1896) után Norvégia elszakad Svédországtól, és függetlenné válik.

(1) Alamizsnálkodó: koldusnak adományt ad.

(2)  Filantróp: emberbarát, jótékonykodó.


1. feladat

Milyen információt közöl a szöveg Banglades népsűrűségével kapcsolatban?

A  Banglades népsűrűsége nagy.

B  Banglades népsűrűsége kicsi.

C  Banglades népsűrűsége átlagos.

D  Semmilyet.


2. feladat

Mit jelent a mikrohitelezés?

A  Szegény emberek kedvező anyagi fedezet esetén nagyobb összeghez jutnak.

B  A legszegényebbek is hitelhez juthatnak, ha elfogadható fedezetet tudnak nyújtani.

C  A koldusok között mobiltelefonokat osztanak szét alamizsnaként.

D  Szegények egy csoportja kis összegű hitelt kap, amelyet közös erővel törlesztenek.


3. feladat

Ki kapta 2005-ben a Nobel-békedíjat?

A  Ole Danbolt Mjös

B  Muhammad Junusz

C  Martti Ahtisaari

D  Mohammed el-Baradei


4. feladat

Keresd ki a szövegből, hogy mit jelent a „storting” szó!


5. feladat

Miért vált népszerűvé a koldusok nyújtotta telefonszolgáltatás Bangladesben?


6. feladat

Mit gondolsz, miért nem szerepelt Junusz a Nobel-díj esélyesei között?


7. feladat

Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amely a hitelkonstrukció sikerességét bizonyítja!


8. feladat

Az olvasottak alapján egyetértesz azzal, hogy Junusz kapta 2006-ban a Nobel békedíjat? Válaszodat a szöveg alapján indokold!


9. feladat

Az alábbiak közül melyik két bekezdés tartalmi kapcsolata kevésbé szoros?

A  Az 1. és 2.

B  A 3. és 5.

C  A 6. és 7.

D  A 7. és 8.


10. feladat

Mi a közös a 4., 5. és 6. bekezdés tartalmában?


11. feladat

Mi az utolsó bekezdés szerepe?

A  Megmagyarázza, miért jár pénz a díjjal.

B  Megmagyarázza, miért alapította Nobel a díjat.

C  Megmagyarázza, miért nem Svédországban döntenek a díjról.

D  Megmagyarázza, miért megbízhatóbb a norvég kormány a svédnél.


12. feladat

Ági szerint a 10. bekezdés nem illik az újságcikkhez, akár ki is lehetett volna hagyni. Szerinted mivel magyarázhatja állítását?


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

KÖRNYEZETBARÁT PRAKTIKÁK A KONYHÁBAN

1. Sütés-főzés

Hogyan csökkenthetjük sütés-főzéssel kapcsolatos energiaköltségeinket?

- A fedő nélküli főzés kétszer akkora energiát igényel ½ liter víz felmelegítésekor, mint a fedő használatával főzés.

- Ne főzzük agyon ételeinket! A nyersen vagy párolva fogyasztott étel nemcsak „energiatakarékosabb”, de egészségesebb is, mert a zöldség és a gyümölcs a főzés során sokat veszít az ízéből, vitamintartalmából.

- A burgonyát, zöldségeket ne főzzük bő lében. Kevesebb vizet kell felmelegíteni, és az ételek sem lúgozódnak ki.

- Főzéshez olyan méretű edényt használjunk, amely illeszkedik a gázrózsa vagy a főzőlap méretéhez. Ha például a főzőlap átmérője 18 centiméter, az edényé viszont csak 15 centiméter, akár 30%-kal is nőhet az energiafogyasztás.

- Ne érjen túl a láng az edény peremén.

- A dupla talpú edények hőátadása jobb, kevesebb veszteséggel, nagyobb hatékonysággal, egyenletesen főznek.

- Használjunk minél kevesebb olajat, ezt egészségünk is meghálálja, és nem keletkezik annyi veszélyes hulladék.

- Vízforraláskor csak annyi vizet melegítsünk, amennyire éppen szükségünk van. Használjunk poharat vagy bögrét a víz beméréséhez.

- Ha bemelegítettük a sütőt, használjuk ki a teljes kapacitását. Minél több ételt süssünk meg egyszerre.

- Ne nyitogassuk feleslegesen a sütő ajtaját, mert ez minden alkalommal hőveszteséget jelent.

- Használjuk ki a sütő maradékhőjét. A sütés befejezése előtt néhány perccel lezárhatjuk a sütőt. A maradékhőt használhatjuk gyümölcsaszalásra is.

- A tisztán tartott sütő jobban visszaveri a hősugarakat, ezért hatékonyabb.

- Ha már felforrt az étel, vegyük kis lángra. Főzési ideje ezzel nem növekszik, viszont energiát takarítunk meg.

2. Élelmiszerek tárolása

Rövid távon hűtőszekrényben vagy hűvös kamrában, pincében tároljunk. Amit hosszabb távon kívánunk tárolni, fagyasszuk le, tartósítsuk befőzéssel, szárítással vagy aszalással.

- Az élelmiszereken általában feltüntetik, hogy milyen hőfokon meddig áll el a termék. A megadott hőfoknál hidegebb tárolás szükségtelen és energiapazarló.

- Ne tegyünk a hűtőbe meleg ételeket, mert a kicsapódó gőz megfagy, lerakódik a hűtőfelületekre, rontja a hatásfokot.

- Tartsuk karban a hűtőkészülékeket, olvasszuk le rendszeresen azokat. Az idő előtti jéglerakódás és a hőveszteség elkerülése érdekében csak akkor nyissuk ki a hűtő ajtaját, ha az szükséges. Ne rántsuk ki vagy fel hirtelen az ajtaját, mivel azzal mintegy kirántjuk a hideg levegőt is.

- Hőszigetelő edényekben ne tároljunk hűtőben élelmiszert, mert az növeli a hűtési időt, rontja a hatásfokot.

- Amit nem szükséges, ne tároljuk a hűtőben.

- Ellenőrizzük rendszeresen élelmiszereinket, nehogy penészgomba vagy valamilyen rovar támadja meg.


13. feladat

Mire törekedjünk vízmelegítéskor?

A  Csak annyi vizet forraljunk, amennyire szükségünk van!

B  Csak annyi vizet forraljunk, amennyi belefér egy mérőpohárba!

C  Egyszerre többadagnyi vizet is melegítsünk meg!

D  Figyeljünk rá, hogy ne felejtsük az edényt a gázon!


14. feladat

Miért takarékos, ha egyszerre több ételt sütünk a sütőben?

A  Hamarabb elkészülünk az ebéddel.

B  Kisebb hőfok is elegendő a sütéshez.

C  Nagyobb hő keletkezik a sütőtérben.

D  Csak egyszer kell felmelegednie a sütőnek.


15. feladat

Miért ne nyitogassuk a sütő ajtaját?

A  Mert nem sül meg az étel.

B  Mert a sütemény nem sikerül.

C  Mert az nagy hőveszteséget jelent.

D  Mert csökken az élettartama.


16. feladat

Mi történik, ha meleg ételt teszünk a hűtőbe?

A  A meleg étel növeli a hűtési időt, nem takarékos.

B  A meleg étel kihűl, újra fel kell melegíteni.

C  A kicsapódó gőz megfagy, a hűtő jegesedik.

D  Az étel felmelegíti a hűtőszekrény belsejét.


17. feladat

Melyik igaz, illetve melyik hamis a következő állítások közül?

Hogyan használjuk hatékonyan a hűtőszekrényünket?

- Határozott, gyors mozdulattal nyissuk az ajtaját.

igaz

hamis

- Rendszeresen olvasszuk le hűtőgépünket.

igaz

hamis

- Minél kevesebb alkalommal nyissuk ki a hűtőt.

igaz

hamis

- Hőszigetelő edényben tartsuk az ételeinket.

igaz

hamis


18. feladat

Mi a közös az 1-es és a 2-es számmal jelölt szövegrész tartalmában?


19. feladat

Mi a célja a szövegnek?

A  Felhívni a figyelmet arra, hogy a konyhai munkák során túl sok energiát használunk.

B  Felhívni a figyelmet arra, hogy a túlzott energiafogyasztás megterheli a környezetet.

C  Felhívni a figyelmet arra, hogy a környezettudatosságra nevelést korán kell kezdeni.

D  Felhívni a figyelmet arra, hogy a háztartásban sok lehetőség adódik az energiatakarékosságra.


20. feladat

Milyen címet adnál a szövegnek?


21. feladat

Hogyan tennéd érdekesebbé ezt a szöveget?


22. feladat

Miért fontos, hogy már a gyerekek is többet tudjanak a környezetbarát praktikákról?


23. feladat

A takarékosságon kívül miért fontos, hogy csökkentsük energiaköltségeinket?


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

A RÓKA ÉS A HOLLÓ

TÉMA ÉS VARIÁCIÓK

Róka és a holló,

Megírta Aesopus.

Mindannyiunk előtt ismerős ez opus.

Mégis elismétlem e témát pár szóval,

Majd megtoldom néhány variációval.

A TÉMA

Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán,

Csőrében jó nagy sajt, fogyasztásra várván.

Arra kószált búsan a ravaszdi róka,

Ki nem jutott sajthoz fagyosszentek óta.

Hogy a fára nézett, elszállt komor kedve,

Felujjongva tört fel mohó gyomornedve.

És szólt álnok bájjal: - tollad ó be ékes,

Hogy madárkirály légy, régen esedékes!

És a neved, ,,HOLLÓ”, oly olvadó-omló.

Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.-

A dicséret szép szó, ámde a bírálat

Már olyasvalami, mit ki nem bír állat.

Így hát a holló, hogy meggyőzze a dőrét,

Vad rikácsolással tátotta ki csőrét.

A sajtja lehullott, erre várt a róka,

Ezúttal elnyerte tetszését a nóta.

ELSŐ VARIÁCIÓ

A róka szájában egy jó darab rokfort.

Megette a felét, de már az is sok volt.

Komoran ült ott fenn a holló a hársfán,

S megakadt a szeme mesebeli társán.

Nosza ő is rögtön ravaszkodni kezdett,

Fondorkodott, tervelt, s az eredmény ez lett:

Ha ez nem ismeri Aesopus meséjét,

Megadta a sors a sajtszerzés esélyét.

És máris megszólalt, cifra ódon módon:

– Ó, rókám ne hidd, hogy tán csak gúnyolódom!

Királyi palástnál szebb vörhenyes bundád,

Le is nyúzzák rólad, mielőtt megunnád,

Mégis tekintélyed csorbítja a szégyen,

Hogy hangod megcsuklik fenn a magas CÉ-ben.

Rókánk e sértésre tágra tátva száját,

Cáfolatul tüstént üvöltött egy skálát.

De meg kell jegyeznem erről az esetről,

Hogy a sajt a fára azért nem esett föl.

MÁSODIK VARIÁCIÓ

Fenn csücsült a holló, falt sok pusztadőrit,

Annyi maradt mégis, majd lehúzta csőrit.

Lent a rókánál egy jó nagy ementáli,

De már falánk gyomra kezdett ellenállni.

Hogy látta a hollót ez a megcsömörlött,

– Brr, még egy sajt! – Morgott. – Vigye el az ördög!

– Hogy vagyunk? – Szólt oda a holló ásítva,

S a sajtja lehullott a selymes pázsitra.

– Fujj, vidd el! – Nyöszörgött undorral a róka,

S amit tett, azóta nevezték el róla.

HARMADIK VARIÁCIÓ

Éhesen gubbasztott hollónk a hárs ágán,

S töprengett az idők változandóságán.

Éppen arra kószált a bús, sovány róka.

Sajtlikat sem evett húshagyókedd óta.

Meglátva a hollót, könnyesen sóhajtott:

– Mit ér ravaszságom, ha neked sincs sajtod?

– Nincs – felelt a holló. – Rég nem ettem sajtot,

Viszont dalolhatok, hogyha úgy óhajtod.

Tudom kedvedre volt múltkor is az ének.

– Sajttal! – Szólt a róka. – Így kell a fenének!...

NEGYEDIK VARIÁCIÓ

Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán.

Csőrében trappista hivalkodott sárgán.

Jött az éhes róka. Látta, hogy a helyzet

Megegyezik azzal, mit Aesopus jelzett.

Szólt hát álnok bájjal: – Tollad ó be ékes,

Hogy primadonna légy, régen esedékes!

És a neved! Hallga, hogy leng lágyan: HOLLÓ!

Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.

De hiába várta a ravaszdi róka,

Hogy sajtesőt hullat majd a holló-nóta.

Mi volt eme nem várt, különleges, ritka,

Szerény, józan, okos hallgatásnak titka?

Nem hajszolta dicsvágy? Sem nagyzási hóbort?

Nem!… Az igaz viszont, hogy fehér holló volt…


24. feladat

Miért tátja ki csőrét a holló a TÉMÁBAN?

A  Hogy válaszoljon a róka sértéseire.

B  Hogy bebizonyítsa énektudását.

C  Hogy leejtse a sajtot az éhes rókának.

D  Hogy köszönjön a rókának.


25. feladat

Melyik szereplő akarja a MÁSODIK variációban megszerezni a sajtot?


26. feladat

Az alábbi tulajdonságok közül melyik jellemzi a hollót a NEGYEDIK variációban?

A  álnok

B  hóbortos

C  oktondi

D  józan


27. feladat

Mi az, ami mindegyik történetben megegyezik?

A  A róka el akarja venni a fán ülő hollótól a sajtját.

B  Vagy a róka, vagy a holló el akarja venni a másiktól a sajtját.

C  A holló a fán, a róka a fa alatt van, az egyiknél sajt van.

D  A holló a fán, a róka a fa alatt van.


28. feladat

Mivel érte el a róka a TÉMÁBAN, hogy a holló kiejtette csőréből a sajtot?

A  Megkérte, hogy énekeljen.

B  Énekelni kezdett.

C  Megdicsérte.

D  Ócsárolta.


29. feladat

Melyik tulajdonságot figurázza ki a TÉMA?

A  hiúság

B  kapzsiság

C  irigység

D  ravaszság


30. feladat

Hogyan értelmeznéd A TÉMA című vers utolsó sorát?


31. feladat

Mi változik az ELSŐ variációban a TÉMÁHOZ képest? Miben rejlik a csattanó?


32. feladat

A MÁSODIK variáció abban hasonlít a TÉMÁHOZ, hogy…

A  a róka meg akarja szerezni a sajtot.

B  a róka kicsalja a holló sajtját.

C  a holló énekelni kezd.

D  a holló leejti a sajtot.


33. feladat

Kire utal a MÁSODIK variációban a megcsömörlött szó?


34. feladat

A MÁSODIK vagy a HARMADIK variáció tér el kevésbé az eredeti mesétől? Indokold meg a válaszodat!


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

JÁTSZD ÚJRA! - MAROKKÓ

Vannak játékok, amelyek jó időre – olykor századokra – elfelejtődnek, azután váratlanul ismét divatba jönnek. Így esett a dolog e vékony színezett pálcácskákkal játszott ügyességi időtöltéssel is, amely a múlt században érkezett kontinensünkre, mégpedig Japán közvetítésével Kínából. A közvetítő országra utal Nyugat-Európában elterjedt neve is – Mikado –, ami a császár japán neve. A legmagasabb értékű pálcácskát ugyanis császárnak, másutt királynak nevezik. (Keleten egyébként különféle pálcafigurákat is készítettek – szigony, kasza, háromszög, létra, villa stb. –, hozzánk már csak sima színezett pálcácskák formájában került.)

Múlt századi divatjáról írtunk – holott a pálcákkal való időtöltést már a nagy római történetíró, Tacitus is megemlíti mint a germán törzsek jósláshoz használt eszközét. Felszedés közben a pálca nyugalmi helyzete szerencsét, megmozdulása balszerencsét jelentett. Az 1500-as években a neves francia író, Rabelais már mint ismert szórakozást írja le a középkori játékok fölsorolásakor; a régi királyi számadókönyvekben pedig többször találkozunk „elefántcsont botocskákkal”, amelyeket az uralkodók szórakozása céljából vásároltak. Van utalás arra is, hogy a játékhoz kötőtűt használtak, sőt létezett egy marokkóhoz hasonlatos időtöltés egyszerű varrótűvel. Aztán a játéknak századokra nyoma veszett, míg csak Japánból újra meg nem kaptuk.

***

A játékot olyan 20 centis pálcácskákkal játsszuk, amelyeket mintázatuk, illetve számértékük különböztet meg egymástól. A legértékesebb pálcán – a mikádón vagy királyon – színes spirálvonal húzódik végig, és 50 pontot ér. Utána következik a királynő: az egész pálca színes, rendszerint piros, és 10-et ér. A többi pálcára 5, 3, illetve 2 sávocska van festve – értékük ugyanennyi. A teljes készlet 50 pálcából áll, amelyben egy király, öt királynő, 10 ötös, 20-20 hármas, illetve kettes értékű pálca található. Az ideális résztvevőszám a játékhoz 2-4 fő.

Az első játékos az egész csomót jobb kézzel alulról megmarkolja, függőleges helyzetbe állítja úgy, hogy a pálcák vége az asztalt érje. Most hirtelen elengedi a csomót, mire azok szabálytalan rendben szétesnek; van, amelyik messzebb gurul, vannak, amelyek egymáson feküsznek majd. A játékosnak most egyenként ki kell vennie a csomóból a pálcákat, méghozzá úgy, hogy kivétel közben a többi nem mozdulhat meg. Ha a megfogotton kívül egyetlen másik pálca akárcsak megrezdül, a játékos a kiszedés jogát máris átadja a soron következőnek. Így megy körbe a pálcák felszedése, míg csak az egész csomó a játékosok birtokába nem kerül. Ekkor arra a menetre elszámolnak, vagyis ki-ki felírja a hozzá került pálcák értékét.

A játékhoz finom kéz és nagy figyelem szükséges. Egy összegabalyodott halom felszedése elég soká eltarthat. A játékosnak segítségére lehet, hogy egy felszedett nagyobb értékű pálcával – királlyal vagy királynővel – az egymáson fekvő pálcák közül a fölsőt le is pöckölheti, ha úgy ítéli meg, hogy az biztonságosabb, mint a két ujjal történő levétel.

Ha már minden játékos dobott, azaz volt kezdő, végelszámolást tartanak.


35. feladat

Miért marokkó a játék neve?

A  Eredetileg Marokkóból származik.

B  Egy Marocco nevű szerző írta le.

C  A legértékesebb pálca neve marokkó.

D  Nem derül ki a szövegből.


36. feladat

Mit jelent a játék Nyugat-Európában elterjedt neve, a mikádó?

A  császár

B  pálca

C  szigony

D  kasza


37. feladat

Számozással tedd időrendbe a játék különböző előfordulásait!

. Kína

. Japán

. Franciaország

. Római Birodalom

. Magyarország


38. feladat

Mi utalhat arra, hogy a középkorban nők is játszották ezt a játékot?

A  A királyi számadáskönyvekben említik meg.

B  A germán törzseknél a nők jósoltak a pálcákkal.

C A játékot kötőtűvel és varrótűvel is játszották.

D  Az egyik legértékesebb pálca neve királynő.


39. feladat

Milyen tulajdonságok szükségesek a nyeréshez?

- Ügyesség

igaz

hamis

- Műveltség

igaz

hamis

- Türelem

igaz

hamis

- Kíváncsiság

igaz

hamis

- Koncentrálóképesség

igaz

hamis


40. feladat

Melyik játékos nyer?

A  Péter, aki a legtöbb pálcát gyűjtötte össze.

B  Balázs, akinél a mikádópálca van.

C  Ildi, mert az ő pálcái érik a legtöbbet.

D  Kata, aki a legtöbb menetet nyerte.


41. feladat

Húzd alá a szövegben, hogy milyen pálcafigurákat használnak Japánban és Kínában!


42. feladat

Melyik pálcából található 5 darab a készletben?

A  kettes

B  hármas

C  ötös

D  királynő


43. feladat

Hányan játszhatják a játékot a szöveg szerint?


44. feladat

Az olvasottak alapján miért ajánlanád ezt a játékot a barátaidnak?


45. feladat

Milyen alcímet adnál a szöveg első és második felének?

Első fele: ________________________

Második fele: _____________________


46. feladat

Mi a szerző célja ezzel a szöveggel?

A  Minél többen felfedezzék, és ismét játsszák ezt a játékot.

B  Így reklámozza a most piacra dobott játékot.

C  Kollégáinak bizonyítsa, milyen sokat tud erről a játékról.

D  Közvetlen barátait szórakoztassa vele.


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM


47. feladat

Mi az előző oldalon látható prospektus célja?


48. feladat

Miről NEM ad információt a prospektus?

A  A nyitvatartási időről.

B  A kínált programokról.

C  A múzeum megközelítéséről.

D  A múzeum igazgatójáról.


49. feladat

A jobb oldali információk címeinek (Élmény, Látvány, Exkluzív környezet, Tudás) megnagyobbított kezdőbetűiből az ÉLET szó olvasható ki. Miért éppen ez szerepel a prospektuson?


50. feladat

Az alábbiak melyike NEM található a múzeumban?

A  állatsimogató

B  bálnacsontváz

C  egy mamut szobra

D  uzsonnázó


51. feladat

Miért fontos tudni azt, hogy a múzeumnál buszok is tudnak parkolni?

A  Mert ez mutatja, mennyire nagy a parkoló.

B  Mert távolról érkező csoportok is könnyen idelátogathatnak.

C  Mert meg tud állni a 7-es busz.

D  Hogy lássuk, nem csak kocsival lehet itt megállni.


52. feladat

Miért lehet a Természetbúvár-terem a legnépszerűbb a múzeum összes terme közül?


53. feladat

Melyik LÁTVÁNYosság, keltette fel legjobban az érdeklődésedet? A prospektus alapján indokold is meg választásodat!


54. feladat

Az alábbi mondatok melyike jelenti ugyanezt: „A megújuló múzeumot a régi helyén találja.”

A  A múzeum a régi, de új helyre költözött.

B  A múzeum átalakult, de nem költözött el.

C  A múzeumot elköltöztették és felújították.

D  A múzeumot részben felújították.


Tanulmányozd az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

ELLIS WEINER: LEVELEK ALASZKÁBÓL

Kedves Bill!

Még túlságosan kevés idő telt el, ezért nem is kaphattam választ tőled az előző levelemre – arra, amelyben megírtam, hogy minden utálatossága ellenére elszegődtem dr. Joel Fleischmanhoz másodasszisztensnek. De a dolgok meglehetősen érdekes fordulatot vettek, ezért gondoltam, tudatom veled az újabb fejleményeket.

Ma álltam munkába az 5-től éjfélig tartó műszakban. Fleischman futólag megismertetett a kartotékrendszerrel. Legalábbis elkezdte, de fél perc után mindketten feladtuk a próbálkozást. Kiderült, hogy Marilyn tökéletesen áttekinthetetlen módszer szerint vezeti a kartotékokat, a betegek adatait satöbbit, és a dossziékra olyan apró indián jelképeket helyez el, amelyeknek csak ő tudja az értelmét. Hát jó.

Betelepedek tehát az íróasztal mögé, hogy fogadjam a páciensek végtelen áradatát. Tudom, hogy ha jobban belegondolsz, csodálkozva megkérdezed: „Hány betege lehet egy orvosnak éjféltájt, egy kicsi – sőt mikroszkopikusan parányi – városban?” Hosszú történet. Fogadd el tényként, hogy ebben a városban egy furcsa természeti jelenség miatt a szó szoros értelmében senki sem alszik, így aztán nem lehet megkülönböztetni az éjszakát a nappaltól, legfeljebb úgy, hogy néha világos van, néha meg sötét.

Beengedem az első pácienst, egy előredülledő sörhasú, nagy böhöm favágót. Kötelességszerűen bekísérem a rendelőbe. Hiszen azért volnék itt ugyebár. Fleischman odafordul a beteghez. – Szóval, Roy. Megint kiment a térde?

Mármost ezek a favágók kiszámíthatatlan népség. Némelyikük lyukat beszél a hasadba, némelyikük meg nem mond többet évente tíz szónál. Emberünk az utóbbi kategóriába tartozott. – Sajog a belem.

– Milyen jellegű a fájdalma?

– Szúrós. A gyomromban meg lejjebb.

– Mikor kezdődött?

– Délután.

– Van valami elképzelése, hogy mi okozhatta? Gyanús étel, hirtelen fellépő stressz…

– Lenyeltem valamit.

Csönd. Végül Fleischman buzdítólag azt mondja: – Na, ki vele! Mit nyelt?

– Monopoly játékfigurákat.

Kirobban belőlem: – Házakat vagy szállodákat? – Roy rezzenetlen fapofával néz rám. – Mind a kettőt. Meg a cilindert, a vasalót és azt a kis bizgentyűt.

A dobókockát? – kérdezi Fleischman.

– A sportkocsit.

– Ezek nem fémből készülnek? – kérdezem.

Roy vállat von. – Bádogból – mondja kicsinylőleg, mintha azt akarná mondani, hogy a bádog vékony, jószerivel enni is lehetne. – A házakat meg a szállodákat műanyagból csinálják.

Fleischman arca görcsbe rándul – nem is tudom, mitől: az iszonyattól vagy a hitetlenkedéstől?

– Hány házat és szállodát evett… izé… nyelt le?

Roy félrenéz, és vállat von. – Öt vagy hat házat, két-három szállodát.

– Nem akarok illetéktelenül kíváncsiskodni… de megtudhatnám, hogy miért? Nem bírta kivárni, míg kihűl a pattogatott kukorica?

– Az asszony miatt. Állandóan ő nyer. Én megveszek mindent, amire rálépek, és a végén az övé az összes vasút. Teljesen kicsinál. Kitty lép rá az „Ingyenes parkoló” kockára, én soha. Úgy terpeszkedik el rajta, mintha a személyes tulajdona volna. Nem bírtam tovább!


55. feladat

Az alábbiak közül melyik jellemzi legjobban Maggie levelét?

A  érzelemgazdag

B  meseszerű

C  tudományoskodó

D  vicces


56. feladat

Az alábbiak közül kik lehetnek a levél címzettjei?

- Maggie barátja

igaz

hamis

- Egy régi tanára

igaz

hamis

- Maggie bátyja

igaz

hamis

- Egy képzeletbeli barát

igaz

hamis

- Egy volt munkatársa

igaz

hamis

- A város polgármestere

igaz

hamis


57. feladat

Miért ír Maggie újra levelet, holott még az előzőre sem kapott választ?


58. feladat

Hol játszódik a történet?

A  Egy kisváros orvosi rendelőjében.

B  Egy nagyváros orvosi rendelőjében.

C  Egy vidéki kórházban.

D  Egy előkelő magánklinikán.


59. feladat

Mi az orvos keresztneve?

A  Roy

B  Joel

C  Bill

D  Marilyn


60. feladat

Hogyan érez a levél írója a doktor iránt?

A  Közömbös iránta.

B  Nagyon kedveli.

C  Szerelmes belé.

D  Utálatosnak tartja.


61. feladat

Miért tart a rendelő esti műszakot?


62. feladat

Korábban miért fordult a favágó orvoshoz?

A  Sajgott a bele.

B  Stressz érte.

C  Gyanús ételt evett.

D  Kiment a térde.


63. feladat

Az alábbiak közül melyik jellemezi legjobban a favágó magatartását a rendelőben?

A  dühös

B  hitetlenkedő

C  nyugodt

D  kétségbeesett


64. feladat

Húzd alá azt a mondatot, amely Maggie megdöbbenésére utal!


65. feladat

Melyik szó helyett használja Roy a „bizgentyű” kifejezést?

A  sportkocsi

B  dobókocka

C  cilinder

D  vasaló


66. feladat

Hogyan és miért változnak a favágó érzései a monopolyzás során?

A favágó érzései a monopolyzás elején: _________________________________________

A favágó érzései a monopolyzás végén: _________________________________________

A változás oka: ___________________________________________________________