Szövegértés - 6. évfolyam (2008)


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

VIKINGEK

Térképünk a vikingek világát ábrázolja. A kereskedők, portyázók és a felfedezők útjuk során a Feketetengertől Grönlandon át egészen Amerikáig jutottak.

Az Anglia elleni viking támadások jól mutatják az Európa elleni, nagy viking támadássorozat szakaszait. Az első évtizedekben a kalózok a kincsek és az értékes holmik elrablását tekintették fő céljuknak. A kolostorokban, templomokban és a védtelen településeken jószágokat, értéktárgyakat és mindenekelőtt embereket raboltak, akiket rabszolgaként vagy dolgoztattak, vagy eladtak rabszolga-kereskedőknek. A norvég vikingek Anglia északi vidékeit és Írországot támadták, a dánok Anglia déli területeit dúlták fel. Az évtizedeken át tartó támadások után a dán vikingek új módszert alakítottak ki, amelynek segítségével még egyszerűbben juthattak pénzhez. Miután a helybelieket kellőképpen megfélemlítették az állandó portyáikkal, váratlanul felajánlották nekik, hogy magas összegű váltságdíj fejében békén hagyják őket. A falusiak kapva kaptak a lehetőségen, és ettől kezdve minden évben hatalmas összegek folytak a dánok zsebébe. Ezt a védelmi pénzt akkoriban dayageldnek, dán pénznek nevezték. Amikor pedig már annyira kizsákmányolták az adott területet, hogy abból többet nem tudtak kisajtolni, akkor a hódítás harmadik fázisában maguk telepedtek meg ott mint telepesek. Ez történt Danelag területén, Kelet-Angliának London és York közötti azon részein, ahol 876-tól a Nagy Hadsereg vikingjei voltak az urak.


1. feladat

Honnan indultak a vikingek?


2. feladat

Hol helyezkedett el Danelag?

A  Dániában, Harthabutól délre.

Angliában, London és York között.

C  Írországban, Dublin mellett.

D  A Frank Birodalomban, Dorestad és Mainz között.


3. feladat

Mit gondolsz, miért a kolostorok és a települések voltak a vikingek fő célpontjai?


4. feladat

Miért fizettek az angolok váltságdíjat a vikingeknek?

Mert a vikingek erősebbek voltak náluk.

Hogy a vikingek elmenjenek, és ne jöjjenek vissza.

Hogy kiszabaduljanak a vikingek rabságából.

Hogy a vikingek ne rabolják el mindenüket.


5. feladat

Milyen lehetett a helybeliek élete a hódítás harmadik szakaszában?


6. feladat

Milyen témájú könyvekben szerepelhet az olvasott szöveg és ez a térkép?

- A vikingek élete

igaz

hamis

- Amerika története

igaz

hamis

- Európa története

igaz

hamis

- Az újkor története

igaz

hamis


7. feladat

Szerinted miért hasznos, hogy térképet is tettek a szöveg mellé?


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

KELTS ÉLETRE ÚJ RAJZFILMHŐSÖKET!

A MESE rajzfilmcsatorna szeretné felhívni a diákok, iskolák figyelmét rajzpályázatára, amelyen fantasztikus nyeremények lelhetnek gazdára, többek között művészeti kellékek, számítógépek és televíziókészülékek!

Immár negyedik alkalommal kerül sor a rajzpályázatra, amelynek elsődleges célja a rajzfilmkészítés művészetének népszerűsítése, s amelyre az elmúlt években országszerte több százan jelentkeztek már.

A diákoknak az a feladatuk, hogy rajzoljanak egy képregényt. A két győztes rajzát megfilmesítik, és a rajzfilmcsatorna műsorán kelnek életre egyenként 1-2 perc hosszúságú rajzfilm formájában. A második és harmadik helyezett pályaműveit szintén bemutatja a csatorna.

A versenyre minden diák pályázhat, nem limitálják(1) a beküldhető rajzok számát iskolánként, így az iskoláknak nagyobb esélyük van, hogy a diákjaik közül kerüljön ki a győztes, és több gyerek vehet részt az izgalmas versenyben. A gyerekek otthon is elkészíthetik rajzaikat, vagy az iskolában tanári felügyelettel. Annyit kérnek csak, hogy minden rajzra kerüljön rá az iskola pontos címe és pecsétje, hiszen az iskola is fantasztikus díjakat nyer, ha a diákja győztes lesz.

Amit a versenyről tudni kell

A MESE csatorna iskolai rajzpályázata keretében arra bátorítja a gyerekeket, hogy új rajzfilmszereplőket keltsenek életre, szabadon megválasztva, hogy egy szuperhős, egy tréfás barát, egy furcsa állat vagy egy messzi világból származó idegen a főszereplő – a lényeg, hogy eredeti és újszerű legyen a történet.

A MESE rajzfilmcsatorna a vidámságról szól, így olyan szereplőket és olyan, képekben elbeszélt történeteket várnak, amelyek megnevettetnek mindannyiunkat!

Amit a zsűri vár

1. Egy vidám történetet, minél eredetibb, annál jobb.

2. Minden képet kérnek a lehető legtisztábban megrajzolni, hogy az animálható és a csatornán bemutatható legyen, ha esetleg nyertes lesz.

3. A párbeszédek csakis a kép alatt jelenhetnek meg.

4. Nem a rajz művészi igényességén van a hangsúly, a csatornát leginkább az eredetiség, a vidám történet érdekli, amelynek van eleje, közepe és vége. Ezután következik a rajzkészség – persze ha mindkettő megvan, annál jobb!

A pályaműveket sajnos nem áll módjukban visszajuttatni, így azt tanácsolják, hogy azokról készítsetek másolatokat, így az alkotásokból nektek is lesz saját példányotok.

Korcsoportok: 6–12 és 13–16 évesek

Beküldési határidő: 2006. június 23.

(1) Limitálni: korlátozni.


8. feladat

Melyik igaz, illetve melyik hamis az alábbi állítások közül? Válaszodat a megfelelő szó bekarikázásával jelöld!

- Művészeti kellékeket

igaz

hamis

- Számítógépeket

igaz

hamis

- DVD-lejátszókat

igaz

hamis

- Televíziókat

igaz

hamis

- CD-lejátszókat

igaz

hamis

- Külföldi utazást

igaz

hamis


9. feladat

Hány korcsoportban hirdettek versenyt?


10. feladat

A felhívás szerint kikről szólhat a képregény?


11. feladat

Szerinted kinek van nagyobb esélye nyerni?

Anikónak, aki az osztályában a legjobban rajzol.

Daninak, aki már rajzolt egy Superman-képregényt.

Rékának, aki vicces történeteket ír, és tud rajzolni is egy kicsit.

Péternek, aki nagyon szeretne egy számítógépet nyerni.


12. feladat

Miért kell másolatokat készíteni a rajzokról?

Két példányt kell beküldeni a csatornának.

Az egyik példány a csatornáé, a másik az iskoláé.

Az egyik példány az iskoláé, a másik a diáké.

Az egyik példány a csatornáé, a másik a diáké.


13. feladat

Milyen kapcsolatban vannak egymással a számozott mondatok?

Az információk időrendi sorrendben vannak.

Az információk fontossági sorrendben vannak.

Az információk egyformán lényegesek.

Az információk ellentmondanak egymásnak.


14. feladat

Miért hangsúlyozza a szöveg, hogy a párbeszédek csak a kép alatt jelenhetnek meg?


15. feladat

Miért fontos a pályázat kiírójának, hogy a történet vicces legyen?


16. feladat

Hol NEM találkozhatsz ezzel a pályázati kiírással?

A tévécsatorna műsorában.

A rajzfilmkészítés alapjai című könyvben.

Az iskola faliújságján.

Egy internetes diákhonlapon.


17. feladat

Hogyan tennéd a felhívást feltűnőbbé, érdekesebbé?


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

ÁLTALÁNOS LESZERELÉS

A sereg fölsorakozott az alakulótéren. Zömök paripák táncolnak a fénylő arcú katonák alatt, a napsütésben csillognak a zöld, sárga és piros csákók. Mert szerencsére besüt a függőfolyosóra néző konyhaablakon a nap. A sorok ugyan elég kesze-kuszák, egy jobb tábornok bizonyára rájuk dörrenne, hogy balra nézz! Igazodj! Mik maguk, szabadnapos kereskedősegédek vagy katonák!? De az itteni tábornok nem ennyire rigolyás, és szerencsére a tábornok fölöttesei sem rigolyásak, aminek külön örvendek, mert a fölöttesek mi vagyunk: a gyerek meg én.

– Ez ki? – bök a gyerek az egyik vitézre.

– Ez egy tizedes – mondom, mert valóban olyan tizedes formája van.

Úgy látszik, a tizedes ellen semmi kifogása, mert nagyra tátja a száját, s hogy félelmesebb legyen a dolog, zord pofát vág, s hozzá egy rettenetes csatakiáltás, egy hosszan elnyújtott áá.

A tizedes tudja, mi a kötelessége, máris ugratja péceli kenyérből készült lovát, szalonnaarcán példamutató elszántság, zöldpaprika csákója meg se rezdül, vágtat be a tettek mezejére. A hős tizedes eltűnik.

– Most egy századost kérek! Áááá!

A százados nem tétovázik, micsoda bátor hadsereg ez!

– A következő legyen egy ezredes – mondom a rangoktól megrészegülten –, s az ezredes csörömpölő kitüntetésekkel, méltóságteljesen bevégzi küldetését.

– Most egy huszadost kérek – kiáltja a gyerek.

– Huszadost? Olyan rang nincs.

– Miért nincs?

Tényleg, miért nincs? Kicsit bambán nézek magam elé, azt fontolgatom, hogy magyarázat helyett itt, ebben a mi hadseregünkben, se szó, se beszéd, kinevezhetnénk valakit huszadosnak.

– Húsz katonának nem kell parancsolni? – szakítja félbe a ranglétrát forradalmasító gondolataimat a gyerek.

– De, azt hiszem, kell – bizonytalankodom.

– Hát akkor?! Mert az ugye úgy van, hogy a tizedes tíznek, a százados száznak, az ezredes meg ezernek parancsol?

– Nagyjából úgy – mondom, s hogy ne látsszam katonai dolgokban járatlannak, hozzáteszem – az alezredes meg kilencszázkilencvenkilencnek.

– Az mennyi?

– Eggyel kevesebb, mint az ezer.

– Aha... akkor egy olyat kérek!

Az alezredes teljes díszben, pompázó paradicsomsisakban elvágtázik. S hogy a világ tökéletlenségein javítsunk valamit, követi őt a huszados. Semmivel sem gyávább, mint a többiek, az új ranghoz méltóan viselkedik.

– Te amikor katona voltál, hánynak parancsoltál?

– Egynek se – vallom be férfiasan.

Ezen kicsit elmélázik, hosszasan nézi az arcomat.

– Szóval nullados voltál.

Ez szíven üt. Ez a nagy nulla.

– Tudod, azért egy titkos alattvalóm nekem is volt – mentegetőzöm.

– Annak parancsoltál?

– Annak igen.

– Ki volt az?

– Én magam.

Igen. Megpróbáltam eldönteni, mi jó, mi rossz, mit kell megtennem akkor is, ha nincs kedvem hozzá, és mit nem kell megtennem, ha szeretném is.

Azt persze már nem vallom be, hogy mindez hányszor, de hányszor nem sikerült. Olyankor nullados voltam, ez kétségtelen. Most aztán pironkodhatok.

– Akkor te egyedes voltál.

– Körülbelül – mondom zavartan.

Közben őrmesterek, hadnagyok, közlegények tűnnek el a színről.

– Ha katona leszek, én is egyedes akarok lenni.

– Ez nagyszerű – örvendek –, de tudod, ahhoz nem is kell katonának lenned. Ha akarod, máris egyedes lehetsz.

– Hogyan?

– Például nem rohangálsz a nagykéssel föl-le a lakásban. Mint egyedes gondolkozol előtte, és eszedbe jut, hogy eleshetsz, és megsérted magad. Nem verekszel szíre-szóra a testvéreddel. Ha a mama kér tőled valamit, nem morogsz, mert jobb volna játszani, hanem megcsinálod.

Látom az arcán, hogy az egyedesség sokat vesztett vonzerejéből. Nem szól.

Közben a büszke tábornok egyedül maradt az alakulótéren, eljött az ő ideje is, elvágtat hadserege után.

– Most, ugye, csatáznak odabent?

– Eszük ágába se jut – mondom ijedten –, mind letette a fegyverét, valamennyiükből egyedes lett és építkeznek.

– Mit építkeznek?

– Hát, hogy fényesebb legyen a szemed, keményebb legyen az izmod, nagyobbat tudjál rúgni a labdába, ne fáradj el hamar, és könnyebben tanuld meg a betűket meg a számokat.

– Mert, ha harcolnának, akkor fájna a hasam.

– De még mennyire!

– Akkor inkább legyenek egyedesek.

– Én is úgy gondolom.

Lecsúszik a székről, kiterjeszti a karját, és elberreg. Semmi kétség, itt egy repülőgép emelkedik a levegőbe. Nagy elégedettség száll meg, mi most ennek az öreg bérháznak a harmadik emeletén, a függőfolyosóra néző konyhában megvalósítottuk az általános leszerelést. Most már csak az hiányzik, hogy nagy országok, kicsik és közepesek kövessenek bennünket. Példát mutattunk. A repülő közben a sztratoszférába emelkedett, ott köröz, könnyedén és boldogan. Bennem meg egy parányi félelem fészkelődik. Harci gép ez vagy utasszállító? Egy egyedes repül odafönt, vagy egy huszados? Na majd ha leszáll, megkérdezem.


18. feladat

Hol van a történetbeli alakulótér?

A hadseregben.

A repülőtéren.

A konyhában.

A függőfolyosón.


19. feladat

Milyen rangú katona NEM volt az alakulótéren?

huszados

alezredes

őrmester

altábornagy


20. feladat

Milyen tulajdonsággal NEM rendelkezik egy igazi egyedes?

Előre gondolkozik.

Verekszik a testvérével.

Megcsinálja, amit kérnek tőle.

Nem rohangál nagykéssel.


21. feladat

Melyik igaz, illetve melyik hamis az alábbi állítások közül?

- Utoljára a tábornok megy a hadsereg után.

igaz

hamis

- A kisfiú nem szereti a szalonnát.

igaz

hamis

- Egy valódi hadseregben van huszados.

igaz

hamis


22. feladat

Az alábbiak közül melyik meghatározás illik a történet megfogalmazására, stílusára?

szépirodalmi

tudományos

újságcikk-szerű

humoros


23. feladat

A történet alapja az, hogy a „katona” szónak két jelentése van. Melyik ez a két jelentés?


24. feladat

Hány éves lehet a történet gyerekszereplője?

1-2 éves.

5-6 éves.

9-10 éves.

13-14 éves.


25. feladat

Hogyan képzeled el azt a jelenetet, amikor a történet végén a repülőgép a levegőbe emelkedik?


26. feladat

Számozással állítsd időrendbe a történet eseményeit!

. A katonák a tettek mezejére vágtatnak.

. A kisfiú elrepülőzik az alakulótérről.

. A legnagyobb rangú katona eltűnik az alakulótérről.

. Az elbeszélő felteszi a csákókat a katonák fejére.

. A katonák felsorakoznak a gyerek elé.


27. feladat

Miért pironkodik az apa a történet közben? Azért, mert rájön, hogy...

mégis be kellett volna állnia katonának neki is.

nem maradt későbbre egy katona sem.

ő nem volt ezredes.

sokszor kudarcot vallott életében.


28. feladat

Miért aggódik a történet végén az elbeszélő? Mit jelentenek a történetet záró mondatok?


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

JÁTSZD ÚJRA! - MAROKKÓ

Vannak játékok, amelyek jó időre – olykor századokra – elfelejtődnek, azután váratlanul ismét divatba jönnek. Így esett a dolog e vékony színezett pálcácskákkal játszott ügyességi időtöltéssel is, amely a múlt században érkezett kontinensünkre, mégpedig Japán közvetítésével Kínából. A közvetítő országra utal Nyugat-Európában elterjedt neve is – Mikado –, ami a császár japán neve. A legmagasabb értékű pálcácskát ugyanis császárnak, másutt királynak nevezik. (Keleten egyébként különféle pálcafigurákat is készítettek – szigony, kasza, háromszög, létra, villa stb. –, hozzánk már csak sima színezett pálcácskák formájában került.)

Múlt századi divatjáról írtunk – holott a pálcákkal való időtöltést már a nagy római történetíró, Tacitus is megemlíti mint a germán törzsek jósláshoz használt eszközét. Felszedés közben a pálca nyugalmi helyzete szerencsét, megmozdulása balszerencsét jelentett. Az 1500-as években a neves francia író, Rabelais már mint ismert szórakozást írja le a középkori játékok fölsorolásakor; a régi királyi számadókönyvekben pedig többször találkozunk „elefántcsont botocskákkal”, amelyeket az uralkodók szórakozása céljából vásároltak. Van utalás arra is, hogy a játékhoz kötőtűt használtak, sőt létezett egy marokkóhoz hasonlatos időtöltés egyszerű varrótűvel. Aztán a játéknak századokra nyoma veszett, míg csak Japánból újra meg nem kaptuk.

***

A játékot olyan 20 centis pálcácskákkal játsszuk, amelyeket mintázatuk, illetve számértékük különböztet meg egymástól. A legértékesebb pálcán – a mikádón vagy királyon – színes spirálvonal húzódik végig, és 50 pontot ér. Utána következik a királynő: az egész pálca színes, rendszerint piros, és 10-et ér. A többi pálcára 5, 3, illetve 2 sávocska van festve – értékük ugyanennyi. A teljes készlet 50 pálcából áll, amelyben egy király, öt királynő, 10 ötös, 20-20 hármas, illetve kettes értékű pálca található. Az ideális résztvevőszám a játékhoz 2-4 fő.

Az első játékos az egész csomót jobb kézzel alulról megmarkolja, függőleges helyzetbe állítja úgy, hogy a pálcák vége az asztalt érje. Most hirtelen elengedi a csomót, mire azok szabálytalan rendben szétesnek; van, amelyik messzebb gurul, vannak, amelyek egymáson feküsznek majd. A játékosnak most egyenként ki kell vennie a csomóból a pálcákat, méghozzá úgy, hogy kivétel közben a többi nem mozdulhat meg. Ha a megfogotton kívül egyetlen másik pálca akárcsak megrezdül, a játékos a kiszedés jogát máris átadja a soron következőnek. Így megy körbe a pálcák felszedése, míg csak az egész csomó a játékosok birtokába nem kerül. Ekkor arra a menetre elszámolnak, vagyis ki-ki felírja a hozzá került pálcák értékét.

A játékhoz finom kéz és nagy figyelem szükséges. Egy összegabalyodott halom felszedése elég soká eltarthat. A játékosnak segítségére lehet, hogy egy felszedett nagyobb értékű pálcával – királlyal vagy királynővel – az egymáson fekvő pálcák közül a fölsőt le is pöckölheti, ha úgy ítéli meg, hogy az biztonságosabb, mint a két ujjal történő levétel.

Ha már minden játékos dobott, azaz volt kezdő, végelszámolást tartanak.


29. feladat

Miért marokkó a játék neve?

Eredetileg Marokkóból származik.

Egy Marocco nevű szerző írta le.

A legértékesebb pálca neve marokkó.

Nem derül ki a szövegből.


30. feladat

Mit jelent a játék Nyugat-Európában elterjedt neve, a mikádó?

császár

pálca

szigony

kasza


31. feladat

Számozással tedd időrendbe a játék különböző előfordulásait!

. Kína

. Japán

. Franciaország

. Római Birodalom

. Magyarország


32. feladat

Mi utalhat arra, hogy a középkorban nők is játszották ezt a játékot?

A királyi számadáskönyvekben említik meg.

A germán törzseknél a nők jósoltak a pálcákkal.

A játékot kötőtűvel és varrótűvel is játszották.

Az egyik legértékesebb pálca neve királynő.


33. feladat

Milyen tulajdonságok szükségesek a nyeréshez?

- Ügyesség

igaz

hamis

- Műveltség

igaz

hamis

- Türelem

igaz

hamis

- Kíváncsiság

igaz

hamis

- Koncentrálóképesség

igaz

hamis


34. feladat

Melyik játékos nyer?

Péter, aki a legtöbb pálcát gyűjtötte össze.

Balázs, akinél a mikádópálca van.

Ildi, mert az ő pálcái érik a legtöbbet.

Kata, aki a legtöbb menetet nyerte.


35. feladat

Húzd alá a szövegben, hogy milyen pálcafigurákat használnak Japánban és Kínában!


36. feladat

Melyik pálcából található 5 darab a készletben?

kettes

hármas

ötös

királynő


37. feladat

Hányan játszhatják a játékot a szöveg szerint?


38. feladat

Az olvasottak alapján miért ajánlanád ezt a játékot a barátaidnak?


39. feladat

Milyen alcímet adnál a szöveg első és második felének?

Első fele: ________________________

Második fele: _____________________


40. feladat

Mi a szerző célja ezzel a szöveggel?

Minél többen felfedezzék, és ismét játsszák ezt a játékot.

Így reklámozza a most piacra dobott játékot.

Kollégáinak bizonyítsa, milyen sokat tud erről a játékról.

Közvetlen barátait szórakoztassa vele.


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM


41. feladat

Mi az előző oldalon látható prospektus célja?


42. feladat

Miről NEM ad információt a prospektus?

A nyitvatartási időről.

A kínált programokról.

A múzeum megközelítéséről.

A múzeum igazgatójáról.


43. feladat

A jobb oldali információk címeinek (Élmény, Látvány, Exkluzív környezet, Tudás) megnagyobbított kezdőbetűiből az ÉLET szó olvasható ki. Miért éppen ez szerepel a prospektuson?


44. feladat

Az alábbiak melyike NEM található a múzeumban?

állatsimogató

bálnacsontváz

egy mamut szobra

uzsonnázó


45. feladat

Miért fontos tudni azt, hogy a múzeumnál buszok is tudnak parkolni?

Mert ez mutatja, mennyire nagy a parkoló.

Mert távolról érkező csoportok is könnyen idelátogathatnak.

Mert meg tud állni a 7-es busz.

Hogy lássuk, nem csak kocsival lehet itt megállni.


46. feladat

Miért lehet a Természetbúvár-terem a legnépszerűbb a múzeum összes terme közül?


47. feladat

Melyik LÁTVÁNYosság, keltette fel legjobban az érdeklődésedet? A prospektus alapján indokold is meg választásodat!


48. feladat

Az alábbi mondatok melyike jelenti ugyanezt: „A megújuló múzeumot a régi helyén találja.”

A múzeum a régi, de új helyre költözött.

A múzeum átalakult, de nem költözött el.

A múzeumot elköltöztették és felújították.

A múzeumot részben felújították.


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

A REPÜLŐ ISKOLATÁSKA

Péter mindig elkésett. Nagy vagány volt, lóbálta a táskáját, fütyülve érkezett meg, rendszerint késve, vagy az utolsó pillanatban. Na de kedden mindig elkésett. Csak a második órára jött be, első órán idegen tanár tanított, nem ellenőrizte a létszámot. A második meg rajz volt, a rajzteremben, ami ketté volt osztva, egy alkóvszerű átjáró kötötte egybe.

Péter a belső teremben ült, a hátsó részen volt egy ajtó, ahol észrevétlenül bejöhetett, különösen ha előzőleg levetette a felső kabátját, legfeljebb azt mondta ingujjban, csak kakaót vásárolt. Mindig ezt mondta, persze sose vásárolt kakaót, utálta a kakaót.

Szép tavaszi nap volt, mi javában rajzoltunk valami vázát, Gumovszky Béla, drága rajztanárunk elmerült a korsó magyarázatában. Alacsony, összegubancolódott ember volt, nagy nádpálcával mutogatta mindig a kitett tárgyat – hogy figyeljük meg, a korsó hasa, kitüremkedése régi puttókra, angyalkákra emlékeztet, mi röhögtünk.

Fütyülés hallatszott, Gumovszky mester véletlenül a hátsó teremben magyarázott, javítgatott is egy rajzot – amikor berepült a táska. Lecsapódott, mint egy bomba, Péter padjára, lesodorva a mellette ülő fiú ceruzáit. Gumovszky nem messze a becsapódástól állt, és magyarázott tovább, bár különösnek találta a berepülő táskát. Aztán röpült a kabát is. „Röpülő kabátok, nem rossz” – gondolta az öreg.

– Hé, srácok! Mit vacakoltok? – Péter kiáltott befelé az ablakon. – Jöhetek, vagy mi a fene van?

Mi pukkadoztunk a nevetéstől, de visszafojtottuk. Gumovszky régi rajzokról mesélt.

– Ne hülyéskedjetek! Jöhetek?

– Persze – szólt fahangon a tanár, nádpálcájával körülrajzolva a korsót.

– Ne hazudj! Gumó nincs még benn?

– Ki az a Gumó? – kérdezte a magasból a tanár.

– Ne játszd meg magad! Benn van, vagy nincs benn az öregember?

– Gumó? – tűnődött a tanár, látszott, kissé zavarba jön, de aztán intett nekünk, kiáltsunk, hogy jöhet.

– Gyere, gyere – kiáltottuk. És Péter, szokásától eltérően a magas, de földszinti ablakot választotta belépőül.

A kezét láttuk meg először. Kapálózott a párkányon.

– Segítsetek már, az isten áldjon meg benneteket! Még meglát valaki. Gumó bent van? – markolászta a pléhlemezt. A tanár odament, kinyújtotta a nádpálcáját, Péter azt kapta el, és húzódzkodott fölfelé.

– Ne játsszatok a Gumó pálcájával – mondta röhögve, de megnyugodva, mert ebből sejtette, hogy az öreg nincs még benn. Aztán még felkiáltott: – Gumó olyan dühös lesz, ha ez eltörik, hogy… – és belekapaszkodott a tanár kinyújtott kezébe. Ott álltak, a tanár és tanítványa, Gumovszky nem merte elengedni a gyereket, nehogy lezuhanjon, Péter nem mert beljebb jönni a megdöbbenéstől. Mégis volt annyi lélekjelenléte, hogy kihalásszon a zsebéből egy elrongyolt teniszlabdát. Fölmutatta szabad kezével.

– Tanár úr, ezek a piszkok kidobták a labdát, és tornaórára kell. Egy autó alól kellett kiszednem – és mászott befelé.

– Jó, csak gyere már be.

Betoppant. Leporolta magát nagy zavarában, közben gondolkodott, hogy még mit mondjon.

– A tízpercben kakaót vettem… annyian állnak ott…

– Tudom. A kakaónál nagyon sokan állnak. Azért nem veszek én soha. A legjobb nem kakaót venni.

A tanár is porolta a nadrágját, ahogy odaszorult a falhoz, falas lett.

– Én se fogok, soha többé – mondta mély meggyőződéssel Péter.

– Azt hiszem, az lesz a leghelyesebb – és nagyvonalúan tovább magyarázott.

Óra végén elhatároztuk, hogy egy cserépbe virágot vagy babot ültetünk, aztán megfigyeljük, hogyan nő, lerajzoljuk. Gumovszky cserepet meg földet kért tőlünk, aki tud, hozzon.

– És ki hoz földet, gyerekek?

Péter nagy lelkesen jelentkezett.

– Ha meg tetszik engedni, én hozok jövő órára, tanár úr. Nekünk príma földünk van, az unokabátyám kertész, tőle tudok csórni… akarom mondani, hozni.

– Na, látod, ez rendes, fiam. Hozzál egy kis földet a Gumónak – mondta elegánsan, és finom léptekkel kiment az osztályból.

Péter aztán minden rajzórán pontosan a helyén ült, ügyes kézzel dolgozott, a legjobb rajzolóvá fejlődött, sőt ő lett a szertáros, Gumó annyira megbízott benne.


49. feladat

Számozással állítsd időrendbe az alábbi eseményeket!

. Péter elővesz a zsebéből egy teniszlabdát.

. A tanár leporolja a nadrágját.

. Péter belekapaszkodik a tanár kezébe.

. Az osztály elhatározza, hogy virágot vagy babot ültet.

. Berepül a táska a terembe.


50. feladat

Miért tudott Péter általában észrevétlenül beszökni a rajzórára?

A szünetben mindig kakaót vett.

A belső teremben volt hátsó ajtó.

A tanár nem ismerte Pétert.

Sosem ellenőrizték a létszámot.


51. feladat

Mit kellett rajzolniuk a gyerekeknek a rajzórán?

nádpálcát

angyalkát (puttót)

vázát (korsót)

virágot vagy babot


52. feladat

Miért jött zavarba a tanár, amikor Péter kívülről bekiabált az osztályba?


53. feladat

Milyen eszközzel szeretett magyarázni, mutogatni a rajztanár?


54. feladat

Véleményed szerint helyesen tette a tanár, hogy nem büntette meg Pétert? Válaszodat saját szavaiddal indokold a történet alapján!


55. feladat

A történet alapján melyik tulajdonság jellemző leginkább a tanárra?

hiszékeny

igazságos

szigorú

türelmes


56. feladat

Péter megváltozott az események hatására. Milyen szóval jellemeznéd a történet végén!


57. feladat

Ki a mesélő ebben a történetben?

Péter egyik osztálytársa

Gumovszky Béla tanár úr

Péter

Péter anyukája


58. feladat

Az alábbiak közül melyik jellemzi legjobban a szöveg stílusát, hangnemét?

humoros

kioktató

tudományos

hivatalos


59. feladat

Melyik igaz, illetve melyik hamis az alábbi állítások közül?

- A táska a tanár közelében esett le.

igaz

hamis

- Péter azt hitte, hogy a tanár nincs a teremben.

igaz

hamis

- Péter egy autó alól szedte ki a teniszlabdát.

igaz

hamis

- Péter kakaót vett, azért késett el.

igaz

hamis

- A rajztanár virágot kért a gyerekektől óra végén.

igaz

hamis