Szövegértés - 8. évfolyam (2007)


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

MASCAGNI(1) Pesten

A finnyás zenekritikusok körülfanyalogták művészetét, érdektelennek nyilvánították gyászmiséjét, szimfonikus költeményét, zongoraműveit, a Parasztbecsület azonban a világon mindenütt belopta magát a zeneszeretők szívébe. Budapest valamikor a nemzetközi zenei élet egyik fővárosa volt, s a pesti közönség bizonyítványosztása nemzetközi rangot vívott ki magának. Mascagni karmesterként járta a világot. Budapesten már 1890-ben járt. 1928-ban vezényelt az Operában, s a közönség nagy szeretettel fogadta. És éppen ez volt a baj. Fölismerték az utcán, hangosan ünnepelték, s szinte lehetetlenné tették az Opera körüli közlekedést. Ezért aztán rendőröket vezényeltek ki a rend fenntartására. Kordonnal vették körül az Opera környékét, azzal a szigorú paranccsal, hogy senkit nem engednek az Andrássy útra, akinek nincs érvényes jegye.

Az ünneplések miatt Mascagni elkésve érkezett a helyszínre, és fennakadt a rendőrkordonon. Egy hetyke bajuszos őrvezető szigorúan megállította.

– Kérem fölmutatni a belépőjegyet! - mondta.

Mascagni hebegett-habogott, nem értette, mit akar a szép arcú, tiszta tekintetű rendőr. Végre ráébredt, miről is van szó.

Integetett kézzel lábbal, hogy neki nincs jegye. Ő Mascagni.

– Mászkányi? - kérdezett rá a rendőr.

Mascagni föllélegzett, hogy fölismerte a rend derék őre.

– Mascagni, Mascagni - bólogatott boldogan.

A rendőr kedvesen elmosolyodott.

– Ahá! Mászkálni. Azt ma nem löhet. Majd holnap. Annyit, amennyit csak akar.

És visszatessékelte az örömből kétségbeesésbe zuhanó karmester-zeneszerzőt.

 (1) Ejtsd: ‘mászkányi’


1. feladat

Ki volt Mascagni?

A  zeneszerző-karmester

B  rendőr

C  operaénekes

D  egy járókelő


2. feladat

Melyik évben játszódik a történet?

A  1863-ban.

B  1890-ben.

C  1928-ban.

D  1945-ben.


3. feladat

Mit jelent a „pesti közönség bizonyítványosztása” kifejezés?


4. feladat

Miért kellett lezárni az Opera környékét Mascagni érkezésekor?


5. feladat

Mit jelent a „fennakadt a rendőrkordonon” kifejezés?

A  Beakadt a ruhája.

B  Nem tudott átlépni a kordonon.

C  Nekiment egy rendőrnek.

D  Nem engedték át a rendőrök.


6. feladat

Mi okozta az alapvető félreértést a rendőr és Mascagni között?


7. feladat

A zenekedvelők Mascagni melyik zeneművét ismerték el?

A  A gyászmiséjét.

B  A Parasztbecsületet.

C  Egyik szimfonikus költeményét.

D  Valamennyi zongoraművét.


8. feladat

Miért nem mutatott fel belépőjegyet Mascagni?

A  Mert be akart lógni.

B  Mert neki nem kellett jegyet vennie.

C  Mert nem értette, hogy mit akar a rendőr.

D  Mert nem is akart bemenni.


9. feladat

Hol játszódott le a két főszereplő beszélgetése?

A  Az Andrássy úton.

B  Az Opera bejáratánál.

C  Az Operaházban.

D  Budapest határában.


10. feladat

Melyik igaz és melyik hamis a következő állítások közül?

- Mascagninak volt érvényes jegye.

igaz

hamis

- Mascagni már nem először járt Budapesten.

igaz

hamis

- Mascagni csak sétálni szeretett volna az Andrássy úton.

igaz

hamis

- A rendőr nem értett magyarul.

igaz

hamis


11. feladat

Miből adódott, hogy Mascagni már csak a rendőrök után ért a helyszínre?

A  A rendőrök túl korán állították fel a kordont.

B  Elaludt.

C  Hosszan ünnepelték.

D  Nem találta a jegyét.


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

EMBERT HANGJÁRÓL?

Meglehetősen kevés ismeretünk van arra vonatkozóan, hogy vajon a beszéd mutat-e összefüggést a beszélő testalkatával. Mindennapi tapasztalat, hogy egy bizonyos embertípushoz egy meghatározott beszédtípust képzelünk el.

Filmek szinkronizálásakor különös jelentősége van az embertípus és a beszédtípus összhangjának. Nem véletlen, hogy a szinkronizáló személy alkatilag, sőt nemegyszer arcát tekintve is hasonlít a szinkronizálandó személyre. (Nagy a külső hasonlóság például a Piedonét alakító Bud Spencer és magyar hangja, Bujtor István között.) Az arcbeállítás hasonlósága szinte magától értetődik: feltételezi a hasonló beszédszerveket (főként a méretek) és ennek alapján a hasonló működéseket. Gondoljunk arra, hogy ha a jól ismert külföldi színész szinkronhangja változik (pl. más az ismert sorozatban és megint más egy filmben), akkor a nézőnek (hallgatónak) kifejezetten bizonytalan, nemritkán kellemetlen érzése van. (A hangjukat a filmvásznon állatoknak kölcsönző színészek megválasztásában is döntő az alkat, a magasság, a súly. Az egérkét alacsony színész, gyakrabban nő, a medvét pedig rendszerint mély hangú, magas, esetleg nem is túl sovány színész szólaltatja meg.) Azt, hogy a hallgatónak valamiféle elvárása van az alkat és a beszédhang vonatkozatában, jól szemlélteti az a tény, hogy a rajzfilmek szereplőinél is fontos a szinkronizáló személy jó megválasztása. Nem véletlen, hogy a Frédi és Béni-sorozatban Béni a vékonyabb alkatú Márkus László, Frédi pedig az igen magas Várhelyi Endre hangján szólal meg magyarul. Természetesen az életkor is meghatározó. A Hupikék törpikék című mesefilmsorozat legidősebb törpjének, a jóságos Törpapának Sinkovits Imre kölcsönözte a hangját.

Fujimura, a modern fonetika(1) egyik legnagyobb alakja már idestova harminc évvel ezelőtt kijelentette, hogy a beszédhullámok nemcsak nyelvi információkat tartalmaznak, hiszen bizonyos fizikai sajátosságokról is mondhatunk ítéletet a beszéd alapján. Például, hogy nő vagy férfi a beszélő, hogy körülbelül hány éves, sőt talán arról is, hogy magas vagy alacsony.

Jó néhány, főként angol nyelvű kísérlet foglalkozott már a beszéd és a beszélő életkorának összefüggéseivel. A magyar anyanyelvűekkel végzett kísérlet eredményei szerint „életkorbecslő készülékünk” viszonylag jól működik, bár sokszor pontatlan, a jó találatok aránya több mint 70%.

Mikor van jelentősége a testalkat, az életkor és a beszéd bizonyos összefüggéseinek? A már említett szinkronizálási gyakorlaton, a színészi munkán (bizonyos szerepek és a megfelelő alkatú és hangszínezetű színészek összhangja) túl mindenekelőtt a beszélő felismerésének több területén. Elsősorban a kriminalisztikában(2), amikor a beszélő azonosításához mód nyílna egyben a testalkatnak, illetőleg az életkornak a becslésére is. Ez nagymértékben csökkentené a lehetséges személyek körét, és növelné a végső döntés biztonságát. Ehhez azonban megfelelő kutatásra van szükség, amelynek eredményei kijelölik a megbecsülhetőség értékhatárait, és ezáltal objektíven meghatározható paraméterek birtokába juthatnánk.

(1) Az ember által ténylegesen kiejtett beszédhangokkal foglalkozó tudományág.

(2) A bűncselekmény elkövetésének eszközeivel, felderítésének lehetséges módszereivel foglalkozó tudományág.


12. feladat

Milyen tudományágban dolgozik Fujimura?

A  fizika

B  informatika

C  kriminalisztika

D  fonetika


13. feladat

Kinek kölcsönözték a hangjukat a színészek?

Írd a rajzfilmfigurák mellé a szinkronhangjuk betűjelét!

A Sinkovits Imre; B Várhelyi Endre; C Márkus László; D Bujtor István

1. Frédi:

2. Piedone:

3. Törpapa:

4. Béni:


14. feladat

Miért van idézőjelben az „életkorbecslő készülékünk” kifejezés?


15. feladat

Mióta tartja számon a fonetika, hogy a beszéd az ember fizikai sajátosságairól is árulkodik?

A  Az 1950-es évek óta.

B  Az 1960-as évek óta.

C  Az 1970-es évek óta.

D  Az 1980-as évek óta.


16. feladat

Miért van zárójelben a második bekezdésben a „hallgatónak” kifejezés?

A  Mert nem lényeges kifejezés, csak körülírja a tévénéző fogalmát.

B  Mert ritkábban hallunk szinkronhangokat filmekben, mint rajzfilmekben.

C  Mert nemcsak a tévénézők furcsállanak egy új szinkronhangot.

D  Mert a tévénéző egyben hallgató is, ezért furcsállja az új szinkronhangot.


17. feladat

Melyik szóból derül ki, hogy Fujimurán kívül vannak még nagy szaktekintélyek ezen a területen?

A  egyik

B  legnagyobb

C  alakja

D  már


18. feladat

„Madarat tolláról, embert barátjáról”. Mi bizonyítja, hogy ez a szólás lehetett a cím alapötlete?

A  Mert egyik esetében sem lehet tudni, mire utal a későbbiekben.

B  Mert az „Embert hangjáról” cím erre a szólásra rímel.

C  Mert ugyanúgy lehet kiegészíteni mindkettőt: ’lehet felismerni’.

D  Mert ugyanúgy lehet kiegészíteni mindkettőt: ’lehet meggyőzni’.


19. feladat

Az utolsó bekezdés következő mondata önmagában nem értelmes: „A már említett szinkronizálási gyakorlaton, a színészi munkán (bizonyos szerepek és a megfelelő alkatú és hangszínezetű színészek összhangja) túl mindenekelőtt a beszélő felismerésének több területén.”

Húzd alá azt a mondatot, amelyikkel együtt értelmes lesz!


20. feladat

Melyik esetben tudná hasznosítani a rendőrség, ha a beszéd alapján a testalkat és az életkor meghatározhatóvá válna?

A  Ha egy tanú lefényképezte a bűnözőt.

B  Ha egy tanú messziről látta a bűnözőt.

C  Ha lehallgatják a bűnöző telefonját.

D  Ha a bűnöző kézírását elemzik.


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

KERÉKPÁRTÚRA

5. túra: DÉL-BARANYÁBAN

A MECSEK ÉS A VILLÁNYI-HEGYSÉG

179 km, 4 túranap

Pécs-Pellérd-Görcsöny-Diósviszló-Harkány-Siklós-Villány-Bóly-Máriakéménd-Pécsvárad-Komló-(Sikonda)-(Mánfa)-Magyarszék-Magyarhertelend-Abaliget-Orfű-Pécs.

E terület nemcsak történelméről (Pécsvárad, Siklós), hanem boráról (Villány), gyógyfürdőiről (Harkány, Sikonda) és vendégszeretetéről is híres. A túra első fele közepesen nehéz. Többnyire kis forgalmú utakon, hosszú, de enyhe lejtőkkel-emelkedőkkel tarkított terepen vezet az utunk. A mecseki túraszakaszon már jóval erősebben kell taposni a pedált. Ez egy nehéz, hegyi túra. Az út jó minőségű, kisebb szakaszoktól eltekintve (Orfű és Pécs között) kis forgalmú, de kanyargós. A néha igen erős és hosszú emelkedőket veszélyes gyorsulásra csábító lejtők követik. Edzett, hegyikerékpárral rendelkező túrázóknak ajánljuk.

Túraváltozat 5/A: A DRÁVÁTÓL KAPOSVÁRIG

(ORMÁNSÁG, ZSELICSÉG) 191 km, 4 túranap

Siklós-Matty-Drávaszabolcs-Szaporca-Vajszló-Sellye-Kákics-Dencsháza-Szigetvár-Somogyapáti-Lad-Hencse-Kadarkút-Bándudvarnok-Bőszénfa-Szenna-Kaposvár.

A túra első felében az Ormánságot fedezhetjük fel. Mindenkinek ajánljuk, aki kíváncsi a határ menti, régebben elzárt, de éppen ezért természeti, néprajzi és építészeti értékeit megőrző térségre. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén járunk, vadregényes vidéken, nagyrészt közepes minőségű mellékutakon, sík terepen. Több szakaszon a Dráva gátján, javított földútra kerekezhetünk. A túránk harmadik-negyedik napján közepes nehézségű terepen, hegyes-dombos tájon, kis forgalmú mellékutakon, szép erdei utakon haladhatunk a Zselicségben. Kaposvár közelében nagy forgalomra kell számítani.

Legfontosabb látnivalók:

Pécs: A történelmi belváros a világörökség része. Dóm, ókeresztény sírkamra és mauzóleum, püspöki palota, várfalak, Gázi Kászim dzsámija, Zsolnay-kút, Jakováli Hasszán dzsámija, római temető, Szt. Ágoston-templom (volt dzsámi), Csontváry Múzeum, Káptalan utcai múzeumok: Zsolnay Kerámia Kiállítás, Amerigo Tot, Vasarely stb., Dömörkapu, Misina-tető (tévétorony)

Görcsöny: római katolikus templom (Dorffmeister-és „könnyező” Mária-kép)

Harkány: gyógy- és strandfürdő

Siklós: Garay-vár, ferences templom, Malkocs bej dzsámija, szerb templom

Villány: Bormúzeum, kőbánya (természetvédelmi terület)

Bóly: Batthyány-kastély (arborétum)

Pécsvárad: vár és apátsági templom, Árpád-kori altemplom

Komló: Helytörténeti Múzeum

Abaliget: cseppkőbarlang

Orfű: Malommúzeum, Sárkány-kút, Orfűi-tórendszer

Szigetvár: vár, Szulejmán-dzsámi, csonka minaret, vártörténeti kiállítás, Basa-kút, turbéki kegytemplom

Szenna:népi barokk stílusú református templom (festett kazettás famennyezet, festett karzat, berendezés), Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, favázas ház

Kaposvár: rokokó Mária-oszlop, Dorottya-ház (bálok), Rippl-Rónai Múzeum, Somogyi Képtár, Csiky Gergely Színház, várromok

 

Térkép: Kerékpártúrák Magyarországon atlasz és útikalauz

Útikönyv: Magyarországi kerékpártúrák


21. feladat

Ha külföldre akarsz menni Diósviszlóról, melyik országba jutsz el leghamarabb?


22. feladat

A túraútvonal melyik szakaszán kell jelentős autóforgalommal számolni?


23. feladat

A felsoroltak közül melyik a kakukktojás? Indokold a válaszodat!

A  Szenna

B  Siklós

C  Dráva

D  Szigetvár


24. feladat

A rövidebb túrát – a hosszabbal ellentétben – nem mindenkinek ajánlják. Miért?

Az út nem olyan jó minőségű.

Különben mindenki a rövidebb távra menne.

Az út nagyon kanyargós.

Erős és hosszú emelkedőkkel kell megbirkózni.


25. feladat

Nevezd meg, milyen más, a témához kapcsolódó kiadványt ajánl a szöveg!


26. feladat

Melyik települést érinti mindkét túraútvonal?

A  Pécset

B  Harkányt

C  Villányt

D  Siklóst


27. feladat

Az 5. jelzésű túra útvonalának ismertetésében Sikonda és Mánfa zárójelben szerepel. Mi lehet ennek az oka?


28. feladat

Melyik település látnivalói közt nem szerepel dzsámi?

A  Siklós

B  Szigetvár

C  Kaposvár

D  Pécs


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

ÖSSZECSAPÁS

Fiatal lovag léptetett lassan fekete paripáján a Holt-tenger sivatagos szíriai partja mentén, ujjatlan köpenyének mellén jókora vörös kereszt virított.

A sivár homokhalmok közt, a könyörtelenül tűző nap sugarai alatt igencsak nehezen haladt előre a bajnok. Hátas jószága kínkeservvel taposta a sivatag süppedékeny porát. A lovas öltözéke legkevésbé sem illett a pusztaság forró éghajlatához. Sodronyinget viselt, karját és lábszárát domborveretű acéllemezek védték, baljában súlyos pajzsot tartott.

Oldalát keresztforma markolatú, hosszú, nehéz pallos verdeste. Övén jókora, kétaraszos, háromélű tőr függött. Fölszerelését továbbá a kengyelbe akasztott hosszú, hegyes lándzsa egészítette ki, a keresztesek kedvenc fegyvere.

A lovag köpönyegét teljesen színtelenné fakították már a napsugarak. Mindazonáltal ez a hatalmas lebernyeg igencsak alkalmasnak bizonyult arra, hogy megóvja őt az égető napfénytől. Ha a sugarak akadály nélkül érték volna páncélzatát, a lovag nem bírta volna ki a pokoli hőséget.

Bármilyen nagy életerő és bátorság lakozott is benne, a lovagot ekkorra elcsigázta már a halálosan kimerítő utazás. Ezért aztán fölöttébb megörült, amikor pálmaligetet pillantott meg a messzeségben. A derék szívós mén, akárcsak gazdája, sosem adta csüggedésnek a fejét; amint megszimmantotta az oázis friss vizét, lépésből ügetésbe váltott át.

Miközben a távoli pálmacsoportot figyelte, a lovag mozgolódást vett észre a fatörzsek alatti cserjésben. A zöldellő sűrűből férfialak bukkant elő, nyeregbe pattant, és szemközt rúgtatott a páncélos vitézzel.

Turbánja és öltözéke mind arra vallott, hogy szaracén. Az egyik keleti közmondás így szól: „A sivatagban sose hidd, hogy baráttal találkozol.” Mivel a lovag nem tudhatta, milyen szándékok vezérlik az ismeretlen harcost, lándzsáját beakasztotta a rögzítő kampóba, és harcra készen megsarkantyúzta hátasát.

A szaracén vágtatva közeledett. Úgy ült a nyeregben, ahogy az arabok szoktak, erősen előregörnyedt, a gyeplőt nem fogta rövidre, hanem lazán megeresztette a bal kezében. Ez lehetővé tette számára, hogy ugyanabban a kezében tartsa könnyű, kerek pajzsát is, és elháríttassa vele ellenfele szálfaöklelését. Lóhalálban nekirontott a keresztes vitéznek, ám az jól ismerte már ezt a keleti harcmodort.

Ő bezzeg nem hajszolta a hátasát, hanem megállította, s úgy várta ellenfelét mozdulatlanul. Villámsebes mozdulattal lekapta nyergéről súlyos fémbuzogányát, és megcélozta a szaracén koponyáját. A turbános vitéz felfogta ugyan pajzsával a csapást, a szöges vasbunkó azonban olyan irtózatos erővel sújtott le, hogy a szaracén lefordult a nyeregből. Ám abban a szempillantásban, amikor a lovag hozzáfogott, hogy megadja a kegyelemdöfést, a szaracén talpra ugrott, füttyentett lovának, káprázatos gyorsasággal újra nyeregbe pattant. Gerelyét leszúrta a homokba, és előhúzta kurta íját.

Elkezdte kerülgetni a keresztes vitézt, majd hirtelen megfékezte lovát, megpendült a húr, s olyan pontosan célzott, hogy a lovag életét csak a sűrű fonású páncéling mentette meg. Úgy rémlett, a hatodik nyílvessző telibe talált, mert a lovag egyszer csak lezuhant a földre.

Most a szaracén ugrott le a lováról, hogy megadja a kegyelemdöfést. Mivel a lovag mozdulatlan volt, a szaracén elbizakodott és óvatlan lett. A keresztes vitéz azonban felpattant, és hatalmas erővel ponyvát vetett rá. De az ügyesen kibújt a ponyvából, nyeregbe pattant és elviharzott.

Mivel a legutóbbi összecsapásban valamennyi fegyverét elvesztette, utóbb mégis visszanyargalt, hogy megegyezzék a lovaggal.

- Hadaink fegyverszünetet kötöttek egymással! – kiáltotta oda a keresztesnek. – Miért harcoljunk hát mi ketten?

- Helyes – szólt a lovag.

S az imént még életveszélyes párbajban erejét összemérő két harcos most egymás mellett lovagolt az oázis felé.


29. feladat

Az alábbiak közül melyik a keresztes lovag háromélű fegyvere?

pallos

lándzsa

tőr

gerely


30. feladat

Írj ki a szövegből három kifejezést, amelyekkel az író a lovat nevezi meg!

1.

2.

3.


31. feladat

Húzz alá a szövegben egy olyan mondatot, amelyből megtudjuk, mi késztette a lovagot arra, hogy összecsapjon a szaracénnal!


32. feladat

Melyik fegyver melyik szereplőhöz tartozik?

- kerek pajzs

SZARACÉN

KERESZTES LOVAG

- buzogány

SZARACÉN

KERESZTES LOVAG

- gerely

SZARACÉN

KERESZTES LOVAG

- hegyes lándzsa

SZARACÉN

KERESZTES LOVAG

- pallos

SZARACÉN

KERESZTES LOVAG

- kurta íj

SZARACÉN

KERESZTES LOVAG


33. feladat

Melyik következtetés NEM helyes a vitézek öltözékéről?

A  Az elővágtató ellenfél turbánja vallott arra, hogy szaracén.

B  Az, akinek a mellén volt egy vörös kereszt, a keresztes lovag.

C  A lovagot a sűrű fonású páncéling védte meg a nyilaktól.

D  A keresztes lovag köpenye csak dísznek volt alkalmas.


34. feladat

Számozd be az eseményeket időrendi sorrendben!

. A szaracén a kegyelemdöfésre készülődik.

. A lovag odasózott a buzogányával.

. A két harcos az oázis felé lovagol.

. A pálmák felől egy lovas közelít.

. A szaracén kilőtt egy nyilat.


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

MADARAK, VADAK, ROKONOK

– Szeretném, ha nem emlegetnéd annyit azt a Görögországot – mondta Leslie idegesen. – Erről mindig Gerrynek az a nyamvadt könyve jut eszembe. Úgyis évekig tartott, míg sikerült túltennem magam rajta.

– Neked tartott évekig? – szólt Larry epésen. – És én mit szóljak? El tudod képzelni, mit ártott ez a dickensi karikatúra a jóhíremnek?

– Abból, amit rólam írt, azt lehet hinni, hogy másra sem tudok gondolni, mint hajóra meg puskára.

– Hát, nem is nagyon gondolsz másra, mint hajóra meg puskára.

– Én szenvedtem tőle a legtöbbet – szólt közbe Margo. – Egyébről sem írt, mint a pattanásaimról.

– Én úgy találtam, hogy titeket jól ábrázolt – vélte mama –, hanem engem tökéletes hülyének állított be.

– Én nem bánom, ha tisztességes stílusban gyaláznak – mutatott rá Larry, indulatosan kifújva az orrát –, de hogy még ráadásul rossz angolsággal gyalázzanak, az már arcpirító.

– Már a címe is kész inzultus – mondta Margo. – Családom és egyéb állatfajták. Utálom, hogy állandóan azt kérdezgetik tőlem: „És te melyik állatfajtához tartozol?”

– Pedig én úgy találtam, hogy a címe elég mulatságos, drágám – mondta mama. – Csak az a baj, hogy nem vette bele a legjobb történeteket.

– Ebben egyetértek – szólt Leslie.

– Hogyhogy a legjobb történeteket? – gyanakodott Larry.

– Hát, például amikor Max jachtjával körülhajóztátok a szigetet. Az is rém mulatságos volt.

– Ha az az eset megjelenik nyomtatásban, én bepereltem volna az öcsémet.

– Nem értem, miért; az valóban mulatságos volt – mondta Margo.

– És az, amikor szellemet idéztetek? Örülnél, ha azt is megírta volna? – tudakolta Larry epésen.

– Na nem! Azt azért mégse! – rémüldözött Margo.

– Na látod! - diadalmaskodott Larry. – És Leslie bírósági kalandja?

– Nem tudom, minek akarsz engem is belekeverni ! – mondta Leslie harciasan.

– Te mondogattad, hogy nem írta meg a legjobb eseteket – érvelt Larry.

– El is felejtettem már ezeket – kuncogott mama. – Pedig tényleg érdekesebbek, mint amiket megírtál, Gerry.

– Örülök, hogy ez a véleményed – mondtam elgondolkodva.

– Ugyan miért ? – kérdezte Larry, és gyanakvóan rám meredt.

– Mert elhatároztam, hogy írok egy másik könyvet is Korfuról, és beleírom az összeset – magyaráztam ártatlanul.

Azonnal felhördültek valamennyien.

– Megtiltom – bömbölte Larry, vadul tüsszögve. – Megtiltom egyszer s mindenkorra!

– Nem írhatsz a szellemidézésemről – harsogott Margo. – Mama, mondd neki, hogy nem írhat!

– Sem a törvényszéki dologról – acsargott Leslie. – Nem tűröm!

– És ha csak említeni mered a jachtot... – kezdte Larry.

– Larry, kedvesem, ne kiabálj! – szólt közbe mama.

– Jó, akkor tiltsd meg te, hogy megírja a folytatást – kiabált Larry.


35. feladat

Hogy hívják a családtagjai az elbeszélőt?


36. feladat

A felsoroltak közül miről írt az elbeszélő a könyvében?

A  Pattanások.

B  Szellemidézés.

C  Bírósági kaland.

D  A sziget körülhajózása.


37. feladat

Miért NEM akarják a családtagok az újabb kötet publikálását?

A  Mert az előző is megbukott.

B  Mert az előzőbe sem vette bele a legjobb történeteket.

C  Mert úgy érzik, kifigurázta őket.

D  Mert úgy érzik, valótlanságokat állított róluk.


38. feladat

Hány szereplője van a szövegbeli jelenetnek?

A  három

B  négy

C  öt

D  hat


39. feladat

Melyik sziget körülhajózásáról esik szó az idézett részletben?


40. feladat

Keress KÉT bizonyítékot arra, hogy a jelenlévők egyike meg volt fázva a beszélgetés idején! Húzd alá a szövegben!


41. feladat

A szerző milyen nyelven írta könyvét a családjáról?

A  görögül

B  törökül

C  angolul

D  franciául


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

VESZEDELMES JÖVEVÉNYEK

Az ember új kontinenseken vagy szigeteken történő megtelepedése csaknem mindig új fajok behurcolásával és részben emiatt is sok őshonos faj eltűnésével járt. A 15. századot követő európai hódítások következtében a Föld korábban még egymástól elszigetelt kontinensei között nemcsak az emberek és az áruk cseréje indult meg, hanem más élőlényeké is. Így egyre több faj került olyan földrészekre és szigetekre, ahová az ember közreműködése nélkül képtelen lett volna eljutni.

Miért probléma a fajok behurcolása, és milyen következményekkel járhat az élővilágra nézve? A fajbehurcolások és az ezt követő inváziók(1) miatt csökken az egymástól földrajzilag távol eső élőhelyek növény- és állatvilágának különbözősége, így a Föld élővilága lassanként az egész bolygón egyre jobban hasonlít egymáshoz. A kutatók becslései szerint az őshonos fajok eltűnését elsősorban az egyes fajok élőhelyeinek tönkretétele okozza, másodsorban az inváziók.

Melyek tehát az invazív fajok, és hogyan hurcoljuk be őket? Az őshonos fajok természetes elterjedési területükön belül fordulnak elő, ezzel szemben a behurcolt fajok az ember közreműködésével, legtöbbször a véletlennek köszönhetően, máskor szándékos betelepítés eredményeként jutnak el egy olyan élőlénytársulásba, amelyben eredetileg nem fordultak elő. A behurcolt fajokat nevezhetjük idegenhonos vagy jövevényfajnak is. A behurcolt fajok döntő többsége nem képes tartósan megtelepedni az új társulásban, kisebb részük viszont meghonosodik. Ez utóbbiak közül kerülnek ki az invazív fajok, amelyek nagy területeken elszaporodva önfenntartó populációt(2) hoznak létre az adott társulásban. Néhány invazív faj nemcsak elözönli a társulást, hanem arra is képes, hogy átformálja annak eredeti jellegét. Ezekben az esetekben az invázió hatására megváltozhat a társulás eredeti fajösszetétele, a táplálékhálózat szerkezete, a talaj tápanyagainak elérhetősége.

Az egyes fajok számára számos terjedési mód kínálkozik a különböző áruk kereskedelme során. A konténeres szállítás igencsak előnyös a jövevények számára, elég a különböző gyomnövények magvaira gondolni, de gerinctelen állatok, főleg rovarok és csigák is utazhatnak így. Példaként említhetjük az agyvelőgyulladást terjesztő tigrisszúnyogot, amely konténerekben szállított autógumikkal terjedt el a világban. A Kaszpi-tengerben őshonos zebrakagyló egy olajszállító hajó „segítségével” kerülhetett az észak-amerikai Nagy-tavakba. A légi közlekedés szintén lehetővé teszi, hogy egyes fajok eredeti élőhelyüktől távol eső helyekre is eljussanak. Így vetődött el például a barna mangrovesikló több csendes-óceáni szigetre, ahol mohó étvággyal kezdte pusztítani a szigeteken őshonos madarak tojásait és fiókáit.

Hazánkban a növényeket tekintve többségben vannak azok a fajok, amelyeket Észak-Amerikából hurcoltak be. Ilyenek például a zöld juhar, a parlagfű, az akác, a kanadai és a magas aranyvessző. A mezőgazdasági kártevők közül az amerikai kukoricabogár, amelynek lárvája a kukorica gyökereit károsítja. A burgonyabogár szintén észak-amerikai jövevény. A halak közül két ázsiai eredetű faj vált invazívvá a hazai vizekben: az amúr és a fehér busa.

A behurcolt fajok „sikerének” két fő oka van. Az egyik, hogy sikerül megszabadulniuk eredeti ragadozóiktól, kórokozóiktól és parazitáiktól. A másik ok, hogy az őshonos fajoknál nem alakultak ki az idegen fajokkal szembeni védekezési stratégiák, ezért az újonnan érkezett fajokkal szemben teljesen védtelenek.

Alapvető probléma, hogy a fajbehurcolások és az ezt követő inváziók elsősorban a nemzetközi kereskedelem és a turizmus növekedésével függnek össze. A hatékony megelőzéshez ezek korlátozására lenne szükség, de a jelenlegi folyamatok sajnos nem ebbe az irányba mutatnak.

(1) Invázió: egy adott területre behurcolt faj erőszakos és nagy tömegben való elterjedése.

(2) Populáció: valamely fajnak egy adott helyen élő csoportja.


42. feladat

Milyen színű mangrovesiklót említ a szöveg?

A  zöld

B  szürke

C  fekete

D  barna


43. feladat

Miről kapta a nevét a kukoricabogár?

A  Az alakja egy kukorica terméséhez hasonló.

B  A kukorica termésével és leveleivel táplálkozik.

C  A kukoricaföldeken él, elriasztja a kártevő rovarokat.

D  A bogár lárvája a kukorica gyökerével táplálkozik.


44. feladat

Mit árul el a burgonyáról és a kukoricáról az, hogy a hazánkban meghonosodott burgonyabogár és kukoricabogár Észak-Amerikából származik?


45. feladat

Mire vonatkozik a cím?

A  A kontinenseket meghódító emberekre.

B  A behurcolt, nem őshonos fajokra.

C  A hajóval és repülőgéppel utazó turistákra.

D  A kiterjedt kereskedelem során szállított árukra.


46. feladat

Jelöld meg, hogy melyik a kakukktojás!

A  amúr – Ázsia

B  burgonyabogár – Észak-Amerika

C  zebrakagyló – Nagy-tavak

D  parlagfű – Észak-Amerika


47. feladat

Mit gondolsz, ha betiltanák a nemzetközi kereskedelmet és turizmust, minden őshonos faj megmenekülhetne? Válaszodat indokold a szöveg alapján!


Olvasd el az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

AMIRŐL A TÉRKÉP MESÉL

NEW YORK

A világ legnagyobb metropoliszának, a 15 milliós városnak a helyét 24 dollárért vásárolta meg egy vállalkozó szellemű holland kereskedő, Peter Minuit.

Az Újvilág felfedezése után a spanyolok főleg Dél- és közép-Amerika gazdag, nagy műveltségű birodalmaira vetették rá magukat, az észak-amerikai kontinens (leszámítva a legdélibb részeket) többé-kevésbé szabad vadászterület volt. Főleg az angolok, franciák és hollandok igyekeztek itt gyarmatokat szerezni. Így került 1623-ban harminc kivándorló holland család a mai Manhattan, Staten Island és Brooklyn vidékére, ahol megalapították városukat, Nieuw-Amsterdamot (Új-Amszterdam).

Az indiánok azonban – akik kezdetben barátságosan fogadták a békés kereskedőknek tűnő idegeneket, és szívesen adtak el nekik földet csekély értékű áruért – egyre ingerültebben figyelték az idegenek terjeszkedését, földfoglalásait, erőszakoskodásait. Már a település első idejében is többször került sor harcra, ekkor építettek a hollandok a város védelmére egy falat. (ez a fal lett a névadója annak az utcának, amely e fal lebontása után keletkezett, s amely ma az amerikai pénzvilág jelképe, a bankjairól híres wall Street, azaz „Fal utca”.)

A holland gyarmat nőtt és gyarapodott, Új-Amszterdam környékét már Új-Hollandiának hívták. De ugyancsak nőtt a környéken megtelepedő angolok száma is. közben a tengereken kiéleződött az új ellentét: az angolok és a hollandok a tenger feletti hatalomért küzdöttek. Most is az angolok győztek, s a győzelemmel megszerezték ellenfelük gyarmatait is. II. károly angol király az egész észak-amerikai holland gyarmatbirodalmat testvérének, a yorki hercegnek adományozta. Új-Amszterdam neve eltűnt a térképről, s megjelent az új birtokos szűkebb hazájára emlékeztető New York.

EL DORADO

A legendás név hol ebben a formájában, hol így: eldorado, ma már szinte csak nagyítóval fedezhető fel az amerikai kettős kontinens térképein. Többnyire jelentéktelen kisvárosokat jelöl Kanadában, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Venezuelában, Brazíliában, Argentínában.

A név a 16. században a mai Kolumbia belső területeit jelölve szikrázott az aranyra éhes konkvisztádorok(1) szeme előtt. erre a területre képzelték el Doradót, az Aranyember országát, amelynek uralkodója minden reggel behinti magát aranyporral, és azt minden este úgy mossa le, hogy alámerül a szent tó vizébe... ezért is nevezték el spanyolul „el dorado”-nak, ami annyit jelent: „az aranyozott”.

Érdekes, hogy a fantasztikus legendának, amelyet a spanyolok indiánoktól hallott elbeszélések alapján színeztek ki így maguknak, volt némi valóságalapja. A mai Bogota környékén élő csibcsa indiánok vallása különös tiszteletben részesítette a Napot és a vizet. Az új főpapot, aki egyben a törzs fővezére is lett, megválasztása után valóban mesébe illő külsőségek között „iktatták be hivatalába”. A ceremónia kezdetén a papok talpig bekenték az új főpap testét olajos földdel, majd behintették aranyporral. ezután a „napként ragyogó” főpap – kisebb törzsfőnökök kíséretében – tutajra szállt, s a szertartás befejezéseképpen aranytárgyakat és drágaköveket szórt a szent tó vizébe.

Valóban pompás, fényűző, ragyogó látványosság lehetett. Nem is csoda, hogy a spanyolok – akik egyébként sohasem látták, mindig csak hallottak róla – hamarosan kialakították aranyország legendáját. A spanyolok „el Dorado”- jában a főpap már mindennap „fürdött” az aranyporban, a szent tavak feneke arannyal, drágakővel volt kirakva, és maga az aranyozott testű „király” is lassan fantasztikus félistenné formálódott. Végül el Dorado már nemcsak az eredeti kolumbiai „aranyországot” jelentette, hanem minden olyan helyet, ahol mesés kincseket, meggazdagodást reméltek a kalandorok. Sőt, a szó kisbetűs formában ma is élő fogalom, például úgy, hogy a sokat szenvedett Dél-Amerika, aranyával és aranyától függetlenül is, sokáig valóban a spanyolok, a gyarmatosítók eldorádója volt.

El Dorado igazságához tartozik még az is, hogy Kolumbia ma is Dél-Amerika első aranytermelő országa, és a világon az első helyen áll a smaragd, ötödiken a platina termelésében.

(1) 16–17. századi, közép- és Dél-Amerikát gyarmatosító spanyol hódító.


48. feladat

Milyen építmény(ek) volt(ak) a mai Wall Street helyén?

A  Indián kunyhók.

B  Egy fal.

C  Az első bevándorlók házai.

D  Bankok.


49. feladat

Fogalmazd meg röviden, hogy mire szolgált a New Yorkról szóló szövegben szereplő fal!


50. feladat

Milyen eredetű név az El Dorado?

A  csibcsa indián

B  kolumbiai

C  spanyol

D  portugál


51. feladat

A konkrét helyet jelölő név az évszázadok során fogalommá vált. Milyen az a hely, amelyre azt mondják: „Micsoda eldorádó!”

Helyettesítsd más szóval/szavakkal!


52. feladat

Számozd be a fogalommá válás folyamatának lépéseit!

. Név „kiterjesztése” minden, mesés kincset sejtető helyre

. A spanyol hódítók megjelenése

. A legenda konkrét földrajzi területhez való kötése (kolumbiai „aranyország”)

. A kiszínezett legenda terjedése szájhagyomány útján

. Az indiánoktól hallott elbeszélés

. A név fogalommá válása kisbetűs formában


53. feladat

A könyv szerzője, Rockenbauer Pál a következőképpen fogalmaz: „A név a 16. században a mai Kolumbia belső területeit jelölve szikrázott az aranyra éhes konkvisztádorok szeme előtt.”

Hogy jellemeznéd más szóval az „aranyra éhes” embert?


54. feladat

A két név (New York, El Dorado) kialakulása közül melyiket találtad érdekesebbnek?

Indokold válaszodat a szöveg alapján!


55. feladat

A New York nevéről olvasottak alapján melyik megállapítást tartod igaznak?

A  A névváltozás történelmi események következtében jött létre a térképen.

B  A név regényes történetet, mondát mesél, ha megszólaltatjuk.

C  Nem kell semmilyen történelmi háttérismeret, mert „beszélő név”.

D  A név jelentésének nincs semmi valóságalapja.


Tanulmányozd az alábbi szöveget, és válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

TARTALOMJEGYZÉK

 


56. feladat

Körülbelül hány oldalas lehet az újság a tartalomjegyzék alapján?

A  Körülbelül 10 oldalas.

B  Körülbelül 30 oldalas.

C  Körülbelül 100 oldalas.

D  Körülbelül 150 oldalas.


57. feladat

Találj ki címet az újságnak? Miért ezt választottad?


58. feladat

Hányadik oldalon kezdődnek azok a cikkek, amelyek témáiról már egy előző számban is biztosan volt szó?

A  8. és 10. o.

B  12. és 18. o.

C  6. és 18. o.

D  4. és 6. o.


59. feladat

Mi lehet az újság fő témája?

A  Táplálkozás

B  Egészséges életmód

C  Vetőmagok

D  Asztrológia


60. feladat

Mit gondolsz, a második cikk főcímében mire utal az R betű kiemelése?


61. feladat

Hányadik oldalra kell lapoznunk, ha asztrológiai témáról szeretnénk olvasni?

A  4.

B  8.

C  10.

D  20.


62. feladat

Kinek köszönhetők a tartalomjegyzékben megjelenő illusztrációk?

A  Fábián Gyulának

B  Veréb Zsuzsannának

C  Körmöczi Laurának

D  Farkas Tivadarnak


63. feladat

Ha ez a magazin júniusban jelent meg, melyik hónapban veheted kezedbe a következő lapszámot?

júliusban

augusztusban

szeptemberben

jövő júniusban


64. feladat

Ha szeretnéd felvenni a kapcsolatot a szerkesztőséggel, milyen módon teheted meg?

Írj három példát!

1.

2.

3.


65. feladat

Karikázd be a tartalomban azt a főcímet, amely egy rendezvényre hívja fel a figyelmet!